Tankönyvcsata

Az lett volna a csoda, ha nem úgy zajlik le a tankönyvcsata, ahogy az lezajlott. 2013. december 16-ikán a kormány - egyeztetés és hatástanulmány nélkül - benyújtotta az Országgyűlésnek a tankönyvpiacot megszüntető törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés azonnal napirendre is tűzött, három órát biztosítva a módosító indítványok benyújtásához. Az illetékes bizottság aznap meg is tárgyalta a módosító indítványokat. December 17-ikén a törvényjavaslatot az Országgyűlés el is fogadta. A "haditudósító" nehéz helyzetben van, mivel a csatatéren csak az egyik fél, az állam jelenhetett meg, s hadüzenet nélkül szétverte a tankönyvpiacot, megkaparintva az évi több mint tizenötmilliárdos üzletet. A tankönyvkiadók - ha éberek - az Országgyűlés honlapjáról, ha kevésbé, akkor a Magyar Közlönyből értesülhetnek arról, hogy számukra záróra. Az, hogy mi lesz a tankönyvkiadásban foglalkoztatottakkal, nem érdekelt az Országgyűlésben senkit.

2014. január 1-jétől minden a helyére kerül. Az állam az állami tantervekhez fejleszti a tankönyveket, amelyeket jóváhagy, előállít és forgalmaz. A szakmailag önálló iskola pedig a tantárgyanként engedélyezett két tankönyv közül kiválasztja azt, amelyet az állam által kiadott egyetlen tanterv mellett alkalmazni kíván. A szakmailag megbecsült, anyagilag megvásárolt pedagógus - a tanterv és a tankönyv alapján - legyártja az állam által előírt óravázlatokat, értékeli azok végrehajtását és várja az állami szakfelügyeletet, hogy ellenőrizze, megértette-e, mit kíván az állam, s jól bebifláztatta-e a tanulókkal azt, amit az állam előírt.

A jogállam sem sérülhetett tovább. Nincs különleges felhatalmazása a kormánynak a rendeleti szabályozásra. Formailag ezért minden rendben. Az országgyűlés fogadja el a kormány által elkészített törvényeket, a képviselő részt vehet a törvényalkotás folyamatában. Ő nyomhatja meg a gombot. Több feladata a kivételes sürgősségi eljárásban nincs. A javaslat megértéséhez nem áll rendelkezésére idő. Az összevont általános és részletes vita az érdemi hozzászóláshoz, a tárgyaláshoz nem nyújt keretet. A kormány biztosra megy. A benyújtott szöveg elfogadását semmi nem veszélyeztetheti. Ráadásul a kormány ebben az ügyben nagylelkű volt. A kialakult szokással ellentétben, ez a törvény nem a kihirdetését követő napon, hanem 2014. január 1-jén lép hatályba. Kell is ez a néhány nap a felkészüléshez, hiszen a törvény alapjaiban változtatja meg a tankönyvellátás rendszerét. A jövő év első napjáig minden érdekeltnek alkalmazkodnia kell az új helyzethez.

A törvény 2014. március 31. napjával megszünteti a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületét, amely ezidáig ellátta a tankönyvkiadásban érdekeltek képviseletét. Azt a testületet, amely az egyesülési törvény alapján jött létre, az érintettek döntése alapján, s amelyet 2001-ben az Országgyűlés köztestületnek ismert el. Ez az Országgyűlés azonban megtiltotta - a törvény rendelkezései alapján márciusig kötelezően összehívott - közgyűlésnek, hogy a továbbműködés bármilyen formájáról döntsön, megsértve ezzel az érintettek egyesülési jogát.

A kormány kiadhatja győzelmi jelentését: "csapataink a közoktatásban mindent szétvertek, amit csak lehetett. Az államosítás 2013. december 17-ikén véget ért."