Ez persze nem 119 cégnevet jelent, de valójában, egyidőben 25-30 ilyen műintézmény is működött a "Peceparti Párizsban", ahogy Ady nevezte. Ez alatt az idő alatt nemcsak lélekszámában gyarapodott ugrásszerűen a város - körülbelül harmincezerről mintegy 65 ezerre -, hanem kereskedő, vállalakozó polgárainak számában is, akiknek életformája volt a kávéházba járás.
Idejártak - már amelyikbe - a városi közigazgatás vezetői, a gazdagabb, de a szegényebb polgárok, a művészek, és a mindenről hírt hozó újságírók is. Akik legfőképpen az Emkébe jártak, ahol Ady is idejének nagy részét töltötte. Itt mutatták be neki Léda asszonyt és - mint az egyik visszaemlékező megírja - a Vér és arany kötet megjelenése után: "…Ő volt a mindennapi téma - legalább is Váradon - a politikát is háttérbe szorította"…tanúsíthatom, hogy Ady és költészete mindenütt szenvedélyes viták tárgya volt…csak egy fiatal tanár akadt, akit sohasem hallottam Adyról nyilatkozni…Szabó Dezső."
Egyébként kávéházban született a Holnap antológia gondolata is. Juhász Gyula, aki éppen tanár volt Váradon, levelet írt Babitsnak, és így végül heten adták ki 1908 és 1909-ben a Holnapot: Juhász és Babits mellett Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Miklós Jutka és természetesen Ady. Volt persze harcos ellenzéke is Adynak és a Holnaposoknak, akik viszont a Royál kávéház törzsvendégei voltak: itt gyülekezett a város hivatalnokainak elitje, a gazdagabb kereskedők, vállalkozók, katonatisztek.
Nem véletlen, hogy egy időben Palotai Armand nyugalmazott huszár-százados is tulajdonos volt. Palotai Boris írónő édesapja és Bacsó Péter filmrendező nagypapája. (Tőle hallottam, hogy nagyapja idejében itt ingyen-reggelit kaptak a tér túlsó oldalán akkoriban felépített színház művészei.) Péter Zoltán könyvének egyik nagy erénye, hogy a kávéházak, cukrászdák, kávémérések születésének körülményeit, tulajdonosait bemutatva - segítségére lehettek a váradi újságok, amelyek beszámoltak minden ilyen eseményről - rendkívül sok és érdekes irodalmi idézettel, visszaemlékezéssel tette gazdaggá a kötetet.
Főúr, fizetek! A Noran Libro és a Riport közös kiadása
