Úgy tűnik beigazolódik, amit az első pillanattól sejteni lehetett, Schmidt Mária történész nem képes, és nem is nagyon igyekszik konszenzust találni a Józsefvárosi pályaudvaron öt milliárd forintból, jövő tavaszra megvalósuló, a holokauszt gyermekáldozatai előtt tisztelgő Sorsok Háza kiállításának koncepciójával kapcsolatban.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András - aki a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének is tagja, tehát elvben rálátása van a projektre - megelégelte a titkolózást. Levélben fejezte ki a szervezet aggályait a készülő kiállítással kapcsolatban. Szerintük fontos volna, hogy a kiállítás ne csupán a német megszállás utáni helyzetet, azaz a deportálásokat helyezze fókuszba, hanem az ahhoz vezető utat is. Heisler lapunknak hangsúlyozta, egyelőre nincs forgatókönyve a kiállításnak, ezért nem kritikát, hanem aggályokat fogalmaztak meg.
A Mazsihisz véleménye szerint egy széles, nyilvános, társadalmi kontroll alá kellene helyezni a kiállítás előkészítését. A Mazsihisz elnöke még nem kapott válasz a levelére. Schmidt Mária az elmúlt napokban igyekezett a magyar szellemi élet bevonásával legitimálni a projektet, ezért levelet írt számos írónak, művésznek, filozófusnak, hogy lássák el tanácsaikkal.
A levélben szerepet, hogy Schmidt prezentációját követően "lehetőséget biztosítanánk minden résztvevőnek, hogy 4-5 perces időkeretben összegezze a leendő emlékhellyel kapcsolatos gondolatait, tanácsait és javaslatait, illetve rámutasson azokra a létező problematikákra, melyek az érintett témahorizont társadalmi percepciójakor merülnek fel."
Schmidt érezhette, hogy a szép magyar nyelven fogalmazott levél, a néhány perces hozzászólás nem mozgósít mindenkit, hogy személyével legitimálja őt, ezért a levélbe nem mulasztotta el beleírni, hogy szendvicsekre is számíthatnak a jelenlévők. Ennek ellenére mégis kevesen vettek részt a december 17-én végül megesett beszélgetésen. Bár, hogy pontosan kik fogyasztottak a Terror Háza szendvicseiből nem sikerült megtudnunk. Hiába kértük meg Schmidt Máriát, hogy küldjék el a meghívottak listáját, illetve a meghívást végül elfogadók nevét, ezt a kérést megtagadták.
Meg kellett elégednünk a Terror Háza közleményével, amely négy résztvevő nevét említi: Vajda Mihály filozófusét, Gerő András és Tőkéczki László történészekét, valamint Salamon András filmrendezőét, akik a szöveg szerint "jelezték, hogy a bemutatott koncepció ígéretes és hatásos".
Az pedig a Népszabadság cikkéből derült ki, hogy Konrád György író elutasította a részvételt. Így indokolta döntését: "Nehéz volna megszabadulnom attól az érzéstől, hogy ez a sietős kiállításrendezés nem a százezernyi hetven évvel ezelőtt meggyilkolt zsidó gyerekről, hanem a mai magyar kormányról szól. Ha ez a kormány a gyerekek emlékének ápolásának ilyen nagy összeget szentel, akár a gyerekek szellemi örökségét elgondolva, azt javasolnám, hogy ezt az összeget fordítsa inkább a ma élő, rosszul táplált magyar gyerekek étkeztetésére."
Azt is megkérdeztük írásban Schmidt Máriától, hogy a projektet segítő magyar tanácsadó testület össze állt-e már, illetve, hogy a nemzetközi tanácsadó testület az alakuló ülés után fejtett-e ki bármilyen aktivitást - erre sem kaptunk választ. Heisler András, a testület tagja elmondta, nem hívták össze őket az első alkalom óta.
A beruházásra ötmilliárd forintot szán a kormány, ebből az idén 440 milliót lehet felhasználni. A kivitelezés Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztoshoz tartozik. A régóta használaton kívüli állomás területén lakókkal sikerült megegyezni, így a múlt héten megkezdődtek a munkálatok.
A kormány a holokauszt jövőre esedékes 70. évfordulójára 1,5 milliárd forintos civil alapot is létrehozott. A pályázatokat a parlament kulturális bizottsága bírálta el, a napokban megjelent a kormány.hu-n a nyertesek listája. Zömében néhány milliós támogatásokat látunk, nagyobb összegeket a zsidó hitközségek és az önkormányzatok kaptak. Kulturális programok, konferenciák, kiadványok, dokumentumfilmek szerepelnek a projektek között, számos temetőt hoznak rendbe, emlékhelyeket alakítanak ki. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) is nyert 11 millió forintot.
Kérdés azonban ki, és hogyan fogja ellenőrizni a pénz elköltését. A Szita Szabolcs és Botos János által vezetett HDKE például immár másodjára utasította el közérdekű adatkérelmünket, mely az általuk felhasznált közpénz sorsát firtatta. Arra voltunk kíváncsiak, milyen szerződéseket kötött a közalapítványi formában működő intézmény. A múzeumot fenntartó "Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány" nem is válaszolt közérdekű adatigénylésünkre.
A Haraszti György történész professzor vezette közalapítványtól azt szerettük volna megtudni, hogy 2012-ben a kapott 371 millió forintos költségvetési támogatást mire költötték. Ugyanis a HDKE csak 260 millió forintot kapott ebből az összegből. Haraszti György egyébként szintén tagja a Sorosok Háza nemzetközi tanácsadó testületének. Schmidt Mária nemrég úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy a Sorsok Háza működtetése a HDKE-hez fog kerülni.
