Kegyelmet kap az orosz milliárdos az elnöktől

Publikálás dátuma
2013.12.20. 06:33
Fotó: Getty Images
Kegyelemben részesíti Mihail Hodorkovszkij bebörtönzött olajmágnást Vlagyimir Putyin elnök, jelentette tegnap az AP amerikai hírügynökség. Az orosz államfő maratoni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy maga az orosz üzletember nyújtott be kérvényt ez ügyben, s ő teljesíti azt. Ezzel szemben Hodorkovszkij ügyvédje tagadta, hogy ügyfele kegyelmet kért volna.

 "Több mint tíz évet töltött börtönben, ez egy komoly büntetés" - jelentette ki az államfő. Putyin hozzátette, vélhetően nem indul újabb vizsgálat a milliárdos ellen. A volt oligarchát, aki egykor elnöki ambíciókat is dédelgetett, 2003-ban tartóztatták le, majd 2005 májusában ítélték kilenc éves börtönbüntetésre csalás és sikkasztás miatt.

A Jukosz olajvállalat egykori vezetőjét két évvel később újabb két vádpontban - ezúttal lopás és pénzmosás - találták bűnösnek. Hodorkovszkij 2014 júliusában hagyhatná el celláját. Megfigyelők szerint a lépés része az orosz elnök nemzetközi megítélésének javítását célzó intézkedéseknek a februárban kezdődö szocsi téli olimpia előtt.

Az orosz parlament ellenszavazat nélkül fogadta el a Putyin által beterjesztett amnesztiatörvényt is, melynek köszönhetően távozhatnak a börtönből az orosz punkegyüttes, a Pussy Riot tagjai, valamint a Greenpeace azon aktivistái, akik az észak-tengeri olajbányászat ellen tiltakoztak, s garázdaság vádjával le lettek tartóztatva.

Évértékelő sajtóérketezletén Putyin cáfolta azon híreszteléseket, miszerint Iszkander típusú, rövid hatótávolságú harcászati rekétarendszert telepítettek volna az Európai Unióval határos kalinyingrádi katonai körzetbe. Mint fogalmazott, még nem született döntés a komplexum elhelyezéséről. "Senkit sem kell megvédeni, csupán nem kell válaszlépéseket kiprovokálni" - utalt az orosz elnök arra, hogy Európában amerikai hadászati atomfegyverek találhatóak, s épül az európai rakétavédelmi rendszer is.

Három balti állam és Lengyelország is aggodalmát fejezte ki az orosz rakétatelepítés miatt, a német Bild szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy Iszkanderek találhatóak Kalinyingrádban.

Szerző

Hannes Swoboda: Magyarország érdekében politizálok

Publikálás dátuma
2013.12.20. 06:32
Nem indul a jövő évi választáson az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Hannes Swoboda, a szocialisták európai parlamenti frakcióvezetője szerint a magyar kormánynak tiszteletben kellene tartania az EP-képviselők munkáját, el kell fogadnia azt, hogy a honatyák szabadon, lelkiismeretük szerint szavazhatnak. Mint mondta, különbséget kell tenni nacionalizmus és hazaszeretet között. A szocialista politikus, aki már nem indul a jövő évi EP-választáson, úgy vélte, van megoldás a populisták európai térnyerése ellen.

- Manapság az Európai Unió számára az egyik legnagyobb gondot a fiatalok igen magas munkanélkülisége jelenti. Ez különösen Görögországban és Spanyolországban probléma, ahol a fiatalabbak mintegy hatvan százalékának nincs munkája. Elveszett generációról beszélnek Olaszországban is. Mit tehet ez ellen az Európai Unió?

- A gazdasági válság valóban egyik legsúlyosabb következménye a fiatalokat különösképpen sújtó munkanélküliség. A szocialista frakció nemcsak hónapok, hanem évek óta egyik legfontosabb feladatának tartja az ez elleni küzdelmet, illetve a szociálisan érzékenyebb Európa létrehozását. Úgy vélem, sikerült olyan programot és támogatási rendszert elfogadni, amellyel hatékony intézkedéseket lehet hozni a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítására. Szociális befektetésekre van szükség az oktatás terén is, vagyis változtatni kell a szakképzés módján. A gondokat enyhítené, ha a nemzeti jövedelem egy részét a munkanélküliek átképzésére fordítanák. Mindezen eszközökkel lassacskán orvosolni lehetne ezt a valóban súlyos problémát.

- E programok megvalósulásához forrásokra van szükség. Az Európai Parlament hónapokig tartó vita után novemberben állapodott meg a jövő évi költségvetésről az Európai Tanáccsal. A vita hevességét mutatja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök nem zárta ki, ha nincs megállapodás, fizetésképtelenné válhat az EU. A megszületett kompromisszum jó az Európai Parlamentnek?

- Európa egyik legnagyobb problémája éppen az, hogyan finanszírozzák az Uniót. A kérdés megoldása elengedhetetlen az EU sorsa szempontjából. Sajnos az európai kormányok nem mindig készek arra, hogy szembenézzenek ezzel a kérdéssel. A kompromisszum ugyanakkor egész Európa számára pozitív következményekkel jár, feltéve, ha az egyes programok megkaphatják a szükséges forrásokat.
     
- Nagy-Britanniában népszavazást terveznek arról, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumot már akár 2015-ben megrendezhetik. Ön szerint milyen hatással lenne az Unióra a britek esetleges kiválása?

- Természetesen azt kívánom, hogy az Európai Unió egységes maradjon, ez lenne mindenki érdeke. Ugyanakkor Nagy-Britanniának sem lenne szabad rendszeresen szembemennie az Európai Unióval. Az EU működése tehát nem akkor válna gördülékenyebbé, ha a britek a kilépés mellett döntenének, hanem abban az esetben, ha az eddigieknél jobban odafigyelnének Európára.
     
- Görögország gondjai továbbra sem oldódtak meg. A trojka szerint 2,5 milliárd eurós hiány keletkezik a 2014-es költségvetésben, s ennyit kellene megtakarítania az athéni kormánynak. Antonisz Szamarasz miniszterelnök azonban úgy véli, hazája teljesítőképességének határához ért, s legfeljebb 500-700 millió eurót tudna lefaragni. Az Európai Parlament szocialista frakciója melyik oldalon áll?

- Nem egyszerű kérdésről van szó. Úgy vélem, hogy Görögországnak hosszabb időt kell adni saját gondjainak megoldására. Nem tartom jó megoldásnak az Athénnal szembeni túl szigorú politikát, s azt, ha mielőbbi eredményeket várunk el az ország kormányától. A legfontosabbnak azt látom, hogy növekedési pályára állítsák a görög gazdaságot. Ehhez strukturális átalakításokra van szükség. Ez azonban nemcsak Görögország számára jelent gondot, hanem kihívás egész Európának is.
     
- Görögországban ugyan visszaesett a neonáci Arany Hajnal támogatottsága, de még így is számottevő politikai erő. Mit lehet tenni ez ellen?

- Mindannyiunk számára aggasztó a neonáci szélsőségek térnyerése. A görög kormány ugyanakkor megfelelő választ adott, amikor egy neonáci aktivista meggyilkolta Pavlosz Fisszaz antifasiszta énekest. Hozzá kell tennem, a neonácizmus ellen akkor lehet kellő eréllyel fellépni, ha ebből minden demokratikus párt kiveszi a részét.

- A populizmus is komoly veszélyeket rejt magában. A jobboldali radikális pártok egységes frakciót akarnak létrehozni az Európai Parlamentben a jövő májusban esedékes EP-választások után. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke és Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetőjének szövetségéhez újabb európai erők csatlakozhatnak. Mi lehet a megoldás?

- A populistákkal szembeni egyik megoldás az lehet, ha nyíltan beszélünk azokról a témákról, amelyeket előszeretettel tűznek zászlajukra. Az egyes pártoknak világosabban kellene kifejezésre juttatniuk, mit is akarnak, milyen politikai elképzeléseik vannak. Jelenleg talán túl nagy teret hagynak a populistáknak. Ma sokan elégedetlenek az európaiság ideájával. Ezért olyan pártokra szavaznak, amelyek megnehezítik az integrációt. A megoldás az lehet, ha a nem populista, az európai alapértékek iránt elkötelezett pártok világos alternatívát kínálnak. Nemcsak ránk, szociáldemokratákra gondolok, hanem a konzervatív Európai Néppártra is. El kell magyaráznunk az embereknek, miért van szükségünk Európára. El kell mondanunk, milyen Európát szeretnénk. Mi, szociáldemokraták például szociális Európát akarunk.
     
- Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz egyes politikusai rendszeresen kikelnek az EP szocialista frakciójának magyar képviselői ellen, mondván, "Magyarország ellen áskálódnak"…

- Nézze, különbséget kell tenni hazaszeretet és nacionalizmus között. Mi, a szocialista frakcióban patrióták vagyunk. Szeretjük a hazánkat, s szeretjük Európát. De nem vagyunk nacionalisták. Pontosan tudom azt, hogy a magyar képviselőink is a hazaszeretet jegyében politizálnak.  
     
- A magyar kormányfő bírálataiból azonban az Európai Parlamentnek is bőven kijutott, nem egyszer fogalmazott úgy, amikor egyes EP-képviselők a budapesti kormányt illették kritikákkal, hogy "Magyarországot támadták". A kormány és a nemzet valóban egy és ugyanaz?

- Természetesen az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a nemzeti kormányokat. Ugyanakkor a kormánynak is tiszteletben kell tartania az EP munkáját. El kell fogadnia azt, ha nem minden képviselő ért egyet a politikájával. S el kell fogadnia a bírálatokat is.
     
- A magyar kormányfő bírálataiból azonban az Európai Parlamentnek is bőven kijutott, nemegyszer fogalmazott úgy, amikor egyes EP-képviselők a budapesti kormányt illették kritikákkal, hogy „Magyarországot támadták”. A kormány és a nemzet valóban egy és ugyanaz?

- Természetesen az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a nemzeti kormányokat. Ugyanakkor a kormánynak is tiszteletben kell tartania az EP munkáját. El kell fogadnia azt, ha nem minden képviselő ért egyet a politikájával. S el kell fogadnia a bírálatokat
is.

- A magyar kormányfő beszédeinek állandó eleme az Európai Unió bírálata is, miközben az uniós támogatások létfontosságúak Magyarország számára. Mi rejlik e stratégia mögött?

- Orbán Viktornak szíve joga bírálni az Európai Uniót, de azt is el kellene magyaráznia, konkrétan mit akar megváltoztatni. A magyar kormányfő azonban rendszeresen az érzelmekre hat, beszédei irracionális elemeket tartalmaznak. Ezt pedig elfogadhatatlannak tartom.
    

Schulz lehet Barroso utóda?
Bár Hannes Svoboda már nem lesz a következő parlament tagja, az osztrák szocialista politikus is segíti az európai szocialisták kampányát. Nehéz megjósolni, milyen erőviszonyok alakulnak ki a következő, május végén megválasztandó Európai Parlamentben, az azonban már most biztos, hogy jelentős változások várhatók az egyes posztoknál, mivel első ízben fordul elő, hogy a fontosabb tisztségek kijelölésének folyamatába az EP is beleszólhat. Az Európai Bizottság elnökét sem nevezhetik ki a parlamenti képviselők jóváhagyása nélkül. Jelöltek már vannak a tisztségre. José Manuel Barroso alighanem szívesen folytatná a munkát. Bár a portugál politikust érték bírálatok bőven, nem tekinthető sikertelennek, hiszen a Bizottság előterjesztéseinek hatvan százalékát fogadta el a későbbekben az EP, vagy az Európai Tanács.
Németország azonban bombaerős jelöltet küld csatasorba Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi elnöke személyében. A szociáldemokrata Schulz számíthat a német nagykoalíció egyöntetű támogatására. Ha a baloldal többségbe kerülne az EP-ben, akkor lényegében borítékolható Schulz megválasztása. A konzervatív Európai Néppártnak ezzel szemben nincs a jelöltje, sőt jelenleg még az sem biztos, hogy egyetlen személyt javasolnak az elnöki posztra.
A szocialisták és a néppártiak egyetértenek abban: a 2007-es Lisszaboni Szerződés paragrafusainak megfelelően annak a pártnak kell megkapnia a Bizottság elnöki tisztségét, amely a kormányzáshoz szükséges többséget szerez az EP-ben. Bár több konzervatív politikus mindenképpen ragaszkodna ahhoz, hogy ismét jobboldali legyen a bizottsági elnök, de mivel az EP-t már nem kerülhetik meg, ezért ők is kompromisszumra kényszerülnek a kérdésben. Schulz abban az esetben is bizottsági elnök lehetne, ha a konzervatívoké lenne a legnagyobb frakció. Feltéve persze, hogy a szociáldemokraták közös koalícióban tudnak megállapodni a Zöldekkel és a liberálisokkal.

- Ehhez kapcsolódik, hogy a magyar parlament júliusban az Uniót elítélő határozatot fogadott el. Akkoriban úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök nem érti az Európai Unió értékeit, illetve intézményeinek szerepét. Nem furcsa a határozat nemcsak azért, mert mi is az EU tagjai vagyunk, hanem amiatt is, mert a Fidesz az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja?

- Bizton állíthatom, hogy az Európai Néppártban is vannak olyan képviselők, akik teljesen tárgyilagosan viszonyulnak Magyarország kérdéséhez, s bírálták a magyar határozatot. Nagyra becsülöm ezeket a politikusokat. Ami a Tavares-jelentést illeti, az Európai Parlamentben bárki szabadon, meggyőződése szerint szavazhat, s ezt nem ártana a magyar kormánynak is tudomásul vennie.

- A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella egy ízben úgy nyilatkozott, hogy ön rendszeresen Magyarország ellen politizált…

- Ez teljes képtelenség. Éppen az ellenkezője igaz. Számos alkalommal Magyarország, a magyar nép érdekeiért szálltam síkra. Fogalmazhatnék úgy is, hogy második hazámnak tekintem Magyarországot. Amikor például a Budapesttel szembeni esetleges szankciókról volt szó, óva intettem attól, hogy azonnal pénzmegvonással fenyegessen az Európai Bizottság. Az azonban teljesen más kérdés, hogy aggodalommal töltenek el a Magyarországon zajló események.
     
- Szintén a Fidesz szóvivőjétől hallhattuk egy ízben, hogy - idézem - ön a rezsicsökkentés elleni harc európai éllovasa.

- Nos… Selmeczi Gabriella vagy téved, vagy nem mond igazat. Többször is megemlítettem például, hogy valamit tenni kell a növekvő árak ellen. Ugyanakkor ennek meg kell találni a megfelelő módjait.
     
- Tervezi-e az Európai Parlament választási megfigyelők Magyarországra küldését?

- Még nem volt példa, hogy uniós tagországba megfigyelőket küldtünk volna, s meggyőződésem, hogy Magyarországon sem lesz erre szükség.
     
- Lehetségesnek tartja, hogy az új német kormány kritikusabban viszonyul majd a magyar kormányhoz?

- Elképzelhető, amint az is, hogy az új kabinet jobban támogatja majd az Európai Parlament politikai határozatait.
     
- Ami Ausztriát illeti, sok vita jellemezte a nagykoalíció pártjainak munkáját, s a koalíciós tárgyalások sem haladtak gördülékenyen…

-Természetesen viták mindig voltak és lesznek a szociáldemokraták és a néppártiak között, de biztos vagyok benne, hogy a két párt ezúttal is megtalálja a közös hangot

Optimista MNB-jövőkép

Publikálás dátuma
2013.12.20. 06:21
Fotó: Népszava
Rendkívül optimista jövőt vázol fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap ismertetett inflációs jelentése. Már a keddi nyilvánosságra hozott előzetes adatokból is világossá vált, hogy a szeptemberben kiadott inflációs jelentéshez képest a jegybank javította az idei növekedésre vonatkozói előrejelzéseit, idén a korábbi 0,7 százalék helyett 1,1 százalékot jósolnak, jövőre pedig 2,1 százalékos növekedésre számítanak. A lakosság jövő évi fogyasztását is felfelé korrigálták, 1,2-ről 1,5 százalékra. A beruházásoknál a lendület még ennél is nagyobb lehet, az MNB szerint az idei 3,5 százalék után 7,4 százalékot várnak, viszont 2015-ben csak 4,8 százalékot a magasabb bázis miatt.

Szakértők szerint a jövő évi beruházások növekedésében jelentős szerepet játszik majd, hogy az idén lezáruló uniós tervciklusra jóváhagyott pénzeket már csak 2014-ben lehet elkölteni, és a kormány nem szeretné, ha egyetlen fillér is kárba veszne. Ezért főleg az út- és vasútépítésben játszik majd aktív szerepet az állam, de emellett a stadionépítések is jelentős szerepet játszanak.

A szeptemberben még 3,4 százalékosra becsült idei exportnövekedéssel szemben most 5,2 százalékot vár az MNB, a következő két évben pedig még nagyobb, 5,4, illetve 2015-ben 6,1 százalékkal nagyobb kivitelt prognosztizál. A költségvetési egyensúlyt tekintve erre az évre változatlanul a GDP 2,6 százalékára teszi az államháztartás uniós módszertannal számolt hiányát, a jövő évi várakozását viszont a szeptemberben megjelölt 2,9 százalékosról 2,5 százalékosra javította az MNB.

Az inflációs jelentésében az MNB azzal érvel, hogy a visszafogott belső kereslet, az alacsony importált inflációs nyomás, a dezinflációs hatású kormányzati intézkedések, valamint a mérséklődő inflációs várakozások együttesen az alacsony inflációs környezet fennmaradása mellett szólnak. Az infláció a teljes előrejelzési horizonton a jegybank középtávú inflációs célja alatt alakulhat, és várhatóan 2015-ben emelkedhet a 3 százalékos cél közelébe.

Az MNB előrejelzése szerint a bruttó átlagkeresetek idén 3,2, jövőre 3,9, 2015-ben pedig 5,1 százalékkal emelkednek.

Szerző