Előfizetés

Méheltávolítás helyett mióma embolizáció

Publikálás dátuma
2013.12.20. 12:13
Fotó: Semmelweis Egyetem
Öt év alatt 350 miómás nő kerülte el a méheltávoító műtétet a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján egy új módszer, a mióma embolizáció segítségével. A beavatkozás sokkal kisebb megterhelést jelent, sőt néhányan gyermeket is vállalhattak utána – hívja fel a figyelmet dr. Bérczi Viktor, a klinika igazgatója.

A méhmiómák a jóindulatú daganatos elváltozások legnagyobb csoportját alkotják, a fogamzóképes korban levő nők harmadát érintik.  A gyakori betegség többségében 35-40 év felett alakul ki. Ha már panaszt okoz, azok nagyon zavaróak: erős vérzéssel, gyakori vizelési ingerrel, inkontinenciával is járhatnak.  A kezelés gyógyszeres is lehet, de sokaknak műtétet ajánl a nőgyógyász, ami a méh teljes eltávolításával is járhat. Pedig a panaszok jelentősen csökkenthetők egy kisebb beavatkozással, az embolizációval is. Ennek során egy 1,5 mm-es katéter segítségével a méhet ellátó artériákba apró – fél mm átmérőjű – szemcséket juttatnak. Ezek a mikroszemcsék eltömítik a kisartériákat, így a mióma vérellátottsága jelentősen csökken, a szövetek elhalnak, így elindul a zsugorodása. A beavatkozás után a betegek több, mint 80 százalékánál megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek a tünetek. Az összezsugorodott miómát – ha nem okoz panaszokat – nem távolítják el.

Dr. Bérczi Viktor szerint míg a méh eltávolítással járó műtét testi, sőt lelki megpróbáltatással jár, az embolizáció egy gyors beavatkozás, a beteg legfeljebb két éjszakát tölt a kórházban, egy hét után munkaképes.

Az első mióma embolizációt francia orvosok végezték 1995-ben, Magyarországon Pécsett és Budapesten, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján végeznek nagyobb számban ilyen beavatkozást.

Az igazgató kiemelte, hogy a klinikán más hasonló, úgynevezett intervenciós radiológiai beavatkozásokat is végeznek. Az országban egyedüliként például csontdaganatokat kezelnek műtét helyett CT vezérelt célzott melegítéssel (radiofrekvenciás ablació), így tudják a tumort elpusztítani. A jóindulatú csontdaganat döntően a tízen-, huszonéves korosztályt érinti, évente 30-40 fiatal kerülheti el így a fájdalmas csontműtétet. Ezeket a beavatkozásokat 3 éve végzik a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájával szoros együttműködésben.

A módszert máj tumornál is lehet alkalmazni, de megmenthető a vese is hasonló intervenciós beavatkozással (vese artéria szűkület vagy vérzés esetén). Az onkológiai betegek kezelését megkönnyebbíti a mellkasba ültetett úgynevezett port. Ez akkor jelent megoldást, ha a betegnek már tönkrementek a vénái, de mivel a portot (a bőr alá ültetett tartályt, mely a centrális véna kanülje) akár kétezerszer is meg lehet szúrni, folytatható a vénás kezelés.

Hoppon maradt Merkel és Hollande

Publikálás dátuma
2013.12.20. 10:42
A német kancellár és a francia elnök is üres kézzel távozott. Fotó: Antoine Antonio EUROPRESS/Getty Images
Későbbre halasztották az EU-csúcson a döntést a német kancellár reformjavaslatairól Üres kézzel távozott Angela Merkel, és Francois Hollande francia elnök is az Európai Tanács tegnap Brüsszelben véget ért uniós csúcstalálkozójáról. A német kancellár nem tudott áttörést elérni azon tervei kapcsán, melyek szerint kötelező érvényű, számonkérhető szerződéseknek kell felváltaniuk az Unió ajánlásait. A francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy az EU anyagi támogatást nyújtson az Európán kívüli beavatkozásokhoz.

Mint a német Die Welt megjegyezte, nem Merkel csúcstalálkozója volt a mostani. Bár szerdai berlini kormánynyilatkozatában kemény intézkedéseket helyezett kilátásba azon uniós tagállamokkal szemben, amelyek fittyet hánynak az EU ajánlásaira, s a strukturális alapok megvonásával fenyegette meg őket, Brüsszelben rádöbbenhetett arra, hiába akarja új alapokra helyezni az EU döntési mechanizmusát, hiába akar „több Európát”, s emelni az EU-nak az utóbbi időben kissé megtépázott tekintélyét, ha erre nincs meg a kellő politikai támogatás a többi tagállam részéről. A tegnap véget ért uniós csúcs is azt mutatta, a tagországok jelenleg ódzkodnak attól, hogy nagyobb hatalmat adjanak Brüsszel kezébe.

Az unió reformja már tavaly októberben felvetődött. Ennek értelmében azok az országok, amelyek tartják magukat az uniós előírásokhoz, külön támogatást kapnak. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azonban azt feszegette, milyen költségvetésből finanszíroznák ezen országokat. Válasz azonban egyelőre nincs, a finanszírozást még nem dolgozták ki. Merkel javaslatai mindenesetre még nem kerültek le a napirendről. A júniusi csúcstalálkozón ismét szó lesz róluk, ugyanakkor a javaslatok kidolgozását legkorábban is csak 2014 őszén zárják le.

Tüntetések Brüsszelben
Brüsszelben mintegy tízezren tüntettek az EU-csúcs ideje alatt az európai kormányok megszorításai ellen. Összecsapásokra is sor került a tüntetők és a rendőrség között. A tüntetők utcákat zártak el a forgalomtól, s lebontották az úttorlaszokat. A rendőrség nyolcvan személyt vett őrizetbe.

Merkelen kívül Francois Hollande sem távozhatott elégedetten az uniós csúcsról. Hosszú évek múltán most fordult elő először, hogy az EU csúcs napirendjére a védelmi politikát is felvették. Ez a téma különösen fontos Franciaország számára, hiszen Párizs idén két afrikai országba, az év elején Maliba, néhány hete pedig a Közép-Afrikai Köztársaságba is csapatokat küldött a béketeremtésre. A francia elnök azt akarta elérni, hogy a francia beavatkozásokat az uniós költségvetésből is finanszírozzák. Ez a javaslat azonban komoly ellenállásba ütközött. Többen azzal érveltek, hogy a felvetés az uniós szerződésekkel is szembemegy. Angela Merkel már előző napi párizsi látogatása alkalmával is világossá tette, Párizs nem számíthat Berlin támogatására ebben a kérdésben.

Az uniós csúcson mindössze arról döntöttek, hogy felülvizsgálják az egyes tagországok katonai beavatkozásával kapcsolatos uniós finanszírozás eddigi módját. Szó sincs azonban arról, hogy Brüsszel átvenné a finanszírozást, a beavatkozás költségeinek nagy részét, ahogy eddig is, a tagállamoknak kell állniuk.

David Cameron javaslatára elfogadták, hogy az Európai Unió a jövőben jobban összhangba hozza védelmi politikáját a NATO-val. A brit kormányfő különösen hevesen ellenezte a francia felvetést, s mint mondta, az uniónak nincs szüksége saját katonai erőre. A vendégként meghívott Anders-Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kifejtette, szó sincs arról, hogy európai hadsereget kívánnának életre hívni.

Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy szorosabban működnek együtt a biztonsági- és védelmi politikában. Ebbe a kibertámadásokkal szembeni védelem is beletartozik. Pilóta nélküli gépeket, drónokat is bevethet az Európai Unió, 2016-ig fektetik le azokat a szabályokat, miként lehetne a programot beilleszteni az európai védelmi politikába.

Elhagyja Szlovákiát Malina Hedvig

Felvette a magyar állampolgárságot a 2006-ban megvert lány Elhagyja Szlovákiát Malina Hedvig Malina Hedvig felvette a magyar állampolgárságot, családjával együtt Győrbe költözik. A 2006-ban megvert magyar lány állítja, nem az igazságszolgáltatás elől menekül, gyermekeit akarja megvédeni.

Letette a magyar állampolgársági esküt csütörtökön Zak Malina Hedvig, számolt be a történtekről az Új Szó szlovákiai magyar napilap tegnapi számában. A lány januárban családjával együtt Győrbe kíván költözni. Azután jutott erre az elhatározásra, hogy az ellene vizsgálatot folytató ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi októberben rendőrökkel kézbesíttette az idézést a pszichiátriai vizsgálatra.

Mint Hedvig a lapnak elmondta, a megfélemlítésen kívül semmi értelme, hogy rendőrök hozzák házhoz a postát. Az eset azóta újabb két alkalommal megismétlődött. "A gyerekeimet annyira felzaklatták, hogy azóta, ahányszor kopogtat valaki nálunk, az első kérdésük az, értem jöttek-e a rendőrök. Alig tudtuk megnyugtatni őket" - meséli. A nő úgy gondolta, nincs más módja, hogy a gyerekeit megóvja a folyamatos zaklatástól, mint hogy távozik Szlovákiából. "Az utolsó csepp az volt, amikor egy Jana Telekivel készült interjút olvastam. Őt tizenöt éve zaklatják a hatóságok egy szatirikus verse miatt. (...) Láttam, hogy ha itt maradok, rám is ez vár, mert itt nincs sem törvényesség, sem emberség, csak a hatalom korlátlan arroganciája” - fejtette ki a fiatalasszony.

Malina Hedvig a pozsonyi magyar nagykövetségen kért segítséget, így jutott el Borkai Zsolt győri polgármesterhez, aki előtt letette csütörtökön az esküt. Gyermekei szintén magyar állampolgárok, Rozi szeptemberben már Győrben kezdi  meg tanulmányait, s itt szeretnének építkezni is. Hedvig férje szlovák nemzetiségű, s mivel szeretne továbbra is Szlovákiában vállalkozni, megtartotta állampolgárságát.

Az, hogy a magyar állampolgárság felvétele és a költözés milyen hatással lesz az ügyészségi eljárásra, egyelőre nem tudni. A jelenleg érvényes jogszabály értelmében megfosztják szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi egy másik országét, de egyes értelmezések szerint ez nem vonatkozik azokra, akik ellen Szlovákiában bűnvádi eljárás van folyamatban.

Malina Hedvig azonban nem menekül az igazságszolgáltatás elől. "Az idézéseken továbbra is meg fogok jelenni, mert igazam van, és nincs okom arra, hogy meneküljek. De nem akarok ebbe belerokkanni, mert nincsenek olyan illúzióim, hogy hamarosan vége lesz" - teszi hozzá.

Robert Kalinák, szlovák belügyminiszter, aki a tárcát vezette 2006-ban is, nem kívánta kommentálni a történteket. "Nem foglalkozom ezzel. Nem érint engem. Hatályos törvényeink vannak" - nyilatkozta tömören.

Lucia Kurilovská bűnjogi szakértő, az igazságügyi miniszter tanácsadója úgy vélte, a jelenlegi szabályozás szerint a szlovák állampolgárság elvesztése ellenére a Malina Hedviggel szembeni eljárás folytatódik.

Hét éve kezdődött kálváriája

Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy ahogy elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával eljárást indítottak ellene.

A Radicova-kormány szerette volna lezárni az ügyet, nemzetközi közvetítéssel kiegyezett a közben családanyává lett Malinával, s hivatalos nyilatkozatban bocsánatot kért. Ám a visszatérő Fico-kormány ebben az ügyben is visszatérést hozott a korábbi vádakhoz. Az igazságügy az elmeorvosi kivizsgálással gyakorlatilag azt próbálja meg rábizonyítani a nőre, hogy hazudott, vagy ahogy fogalmaznak védelmezői: "önmagát verte kékre és dagadtra". E téren ez idáig kudarcot vallott a vádhatóság.

Kapcsolódó
Újra megvizsgálják Malina Hedviget