A "hibás termék" vége

Nyilvánosságra hozta a Kúria devizahitelekről hozott jogegységi határozatának indoklását. A legfőbb bírói tanács tételesen cáfolta a korábban civil és kormányzati szereplőktől gyakran elhangzó populista kijelentéseket, miszerint a devizahitel hibás termék, nem áll mögötte devizaforrás, vagy hogy nincs meghatározva, hogy az adósnak mennyit kell visszafizetnie.

Közzétette honlapján a Kúria a devizahitelekről szóló jogegységi határozatának indoklását. A legfelsőbb bírói fórum december közepén hozott jogegységi határozatot a devizahitelekkel kapcsolatban. Ebben megállapította, hogy a devizahitel-konstrukció jogszerű, az adós a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatokkal jutott hitelhez devizában, emiatt az adósnak kell viselnie az árfolyamváltozás kockázatát.

A legfelsőbb bírói testület azonban kiemelte: a jogegységi határozat csupán az árfolyamváltozás miatti érvénytelenségről foglalt állást. Az egyedi szerződésekben előfordulhatnak különböző egyéb okok, amelyek miatt részben vagy egészében érvénytelenné válhat egy szerződés. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamgát tisztességtelenségére vonatkozóan a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon.

Az egyik alapvető kérdés annak eldöntése, hogy valóban volt-e a felvett hitelek mögött deviza, vagy azok forinthitelek voltak, amelyeket az adott deviza, így például az euró vagy a svájci frank árfolyammozgásához kötöttek - nyilatkozta Doubravszky György februárban, még pénzügyi ombudsmanként.

A devizaalapú kölcsön mögött - figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra - devizaforrás áll - állapította meg a Kúria. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben. A szerződésben meghatározott kamat nem azonos az adott deviza jegybanki alapkamatával, annak meghatározása során más tényezők is megjelennek, ahogy a forintkölcsön kamata sem azonos bankkölcsön esetén a jegybanki alapkamattal.

A devizahitel hihetetlenül káros, hiszen nem tudni, hogy a végén mennyit kell visszafizetni - nyilatkozta többször Róna Péter. A közgazdász azzal érvelt, hogy a polgári törvénykönyv alapján a hitel egy meghatározott összeg kölcsönadása, melyet az adósnak meghatározott feltételekkel kell visszafizetnie.

A devizaalapú kölcsön lényege, hogy az adós tartozása devizában keletkezik, a kölcsön folyósítására és a törlesztésére pedig forintban kerül sor. A tartozás devizában van megállapítva, az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége ezért a forint erősödésétől, gyengülésétől függ. A Kúria egyértelműen kimondta: téves az az álláspont, amely szerint a törlesztés pontos összege nem határozható meg a szerződéskötés időpontjában.

Az adós tartozását egyértelműen rögzíti a szerződés: devizában. Bár a törlesztőrészletek forintban meghatározott értéke nem rögzített, hiszen a forint árfolyamával együtt változhat, ez a tartozás egyértelmű meghatározottságát nem érinti. A Kúria kifejti azt is: a Ptk értelmében nem szükséges a törlesztések összegét tételesen feltüntetni, elegendő, ha kiszámítható módon van meghatározva.

Az árfolyamváltozás nyereséget okoz a banknak - állítják gyakran a devizahiteleseket képviselő civil szervezetek vezetői.
A devizában meghatározott kölcsönért az adósnak a forint gyengülése esetén többet kell visszafizetnie, terhei növekednek, míg erősödése esetén kevesebbet, terhei csökkennek - derül ki a jogegységi határozat indoklásából. A Kúria ugyanakkor megállapítja: a hitelező helyzetére az árfolyam változása nem hat ki, hiszen az adós általi visszafizetéskor forintban ugyanolyan értékű devizához jut, mint amennyit folyósított.

A józan erkölcsi érzék azt diktálná, hogy a bankok viseljék az árfolyamváltozásból eredő többletterheket - jelentette ki Orbán Viktor novemberben a közrádiónak adott interjújában.

A Ptk. kifejezetten lehetővé teszi, hogy a pénztartozást devizában róják ki: ezt kölcsönszerződések esetén sem tiltotta meg jogszabály - állapította meg a Kúria. Mivel a Ptk. Általában érvényesnek fogadja el ezeket a megállapodásokat, egyértelmű, hogy az árfolyamváltozás előnyeit és hátrányait is az adós viseli. A vizsgált szerződések megkötésekor nem létezett olyan jogszabály, amely általában vagy akár fogyasztók esetén tiltotta volna az árfolyamkockázat ilyen formában történő telepítését vagy meghatározta volna az adós által viselendő kockázat felső határát - mutat rá a legfelsőbb bírói testület.

A devizahiteleseket becsapták - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a végtörlesztés előkészítésének szakaszában, még 2011-ben.

Önmagában a konstrukció miatt a devizahiteles szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, hiszen a megkötésükkor a társadalom nem ítélte el ezeket. Uzsorás szerződésnek sem minősülnek ezek a kölcsönök: ahhoz ugyanis arra lenne szükség, hogy a pénzintézet visszaéljen az erőfölényével, az adós pedig válságos helyzetben legyen a hitel felvételekor. A Kúria megállapította, hogy ezek egyike sem állt fenn. A legfelsőbb bírói testület azt is leszögezte: a bank tájékoztatási kötelezettsége nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára. Az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előre látható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén.

Bizonyos egyedi esetekben azonban - ha bizonyítható, hogy az ügyfelet nem megfelelően tájékoztatta a pénzintézet -, akár érvénytelenítheti is a bíróság a szerződést. A Kúria ugyanakkor felhívta a figyelmet: a "nem olvasta el a szerződést" illetve a "nem értette meg a szerződésben foglaltakat" indokok nem elegendőek ehhez. Az adóstól ugyanis a Ptk. értelmében minimálisan elvárható, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozza, és a számára nem érthető részletekről további tájékoztatást kérjen.

Olvad a lakáshitelpiac

Tovább csökkenhetnek a kamatok, újabb, még kedvezőbb hitelkonstrukciók jelenhetnek meg a piacon 2014-ben - mondta el a lapunknak Bánfalvi László. Az Otthon Centrum hitel center (OCHC) ügyvezető igazgatója szerint az akciókkal már tél végén előállhatnak a pénzintézetek. Az idei évet már az olvadás évének nevezhetjük a lakáshitelezési piacon: az év elején látott újlakáshitel-kihelyezési volumen megduplázódott az év harmadik negyedévére, az év végén a csökkenő alapkamat miatt az új lakáshitelek kamatai is egyre mélyebbre süllyedtek. A havi hitelezési volumen 100 százalékos növekedése mögött azonban jórészt a bázishatás áll. Mindazonáltal ezek egyértelműen pozitív jelek, de trendfordulóról még korai lenne beszélni.

A fellendüléshez a lakáshitelek keresleti oldalán is változásra lenne szükség: a háztartások várakozásainak, jövőbe vetett bizalmának kellene erősödnie, hogy a hitelezés beinduljon - véli az OCHC. Az új lakáshitelek összege az OCHC előrejelzése szerint nagy valószínűséggel 10 százalékkal fog nőni 2014-ben az idei évhez viszonyítva. Mivel a piaci kamatok bizonyos esetekben már most a kamattámogatott hitelek kamatszintje alatt vannak, elképzelhető, hogy a támogatási rendszert át kell gondolni, úgy, hogy az kövesse a piaci trendet - hívja fel a figyelmet az OCHC.

Az OCHC prognózisa szerint a hitelfeltételek jövőre bizonyos szegmensben tovább javulnak, a bankok az ügyfelekért - különösen a jó ügyfelekért - mindent megtesznek majd 2014-ben is. A kondíciók javuló trendje sokkal inkább a jó jövedelmű, valamint a prémiumszegmenshez tartozó ügyfelek kondícióinak további csökkenésében fog mutatkozni, de a kamatcsökkenést minden ügyfél érezni fogja. A hitelhez jutás általános feltételeiben azonban az OCHC nem vár lényeges változást.

Az ügyfeleket célzó akciók már a tél végén, illetve a tavasz közeledtével biztosan megjelennek, jelentős megtakarítási lehetőségeket kínálva a hiteligénylőknek. Amennyiben a gazdaság jobban teljesít, az infláció továbbra is alacsony marad, a hiteligénylők száma tovább növekedhet, és a meglévő hitelek kamatperiódus végi átárazódásával szépen lassan alacsonyabbak lesznek a törlesztő részletek. Szépen lassan.