Oscar a látótávolságban

Publikálás dátuma
2013.12.30. 06:45
Leírás: Szász János A nagy füzet című filmje az Oscarért versenyezhet – Molnár Piroska és a Gyémánt ikrek FORRÁS: PRODUKCIÓ
Az idei filmes állóvízbe hatalmas kő csobbant: A nagy füzet című Szász János-film egy lépéssel közelebb került az Oscar-díjhoz! Ezen kívül a terep alig változott, filmszemle nem lesz, mindössze három nagyjátékfilm jutott el az évben a mozikig.

A mögöttünk hagyott évben még mindig olyan kevés játékfilm készült, hogy jövőre sem lehet megrendezni a hagyományos évi magyar filmszemlét, amely 2012-ben fapados formával búcsúzott. A filmszakmai állóvíz tehát alig mozdult. Az idei zéró év után tehát 2014-ben sem lesz filmszemle, miután idén mindössze három új magyar játékfilm jutott el a moziig. Ezek közül Szász János A nagy füzete volt az első premier, de ez még a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kapta az első támogatást.

A teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) új rendszerében született első film Az isteni műszak című fekete komédia volt, Bodzsár Márk rendezői bemutatkozása. Ezt követte Orosz Dénes rendezésében a Coming out című vígjáték, amely a kritikától minimális elismerést kapott, viszont a legutóbbi nézettségi toplistán a harmadik helyet foglalta el a több mint 56 ezer nézőjével.

Az év mégis hozott egy nagy nemzetközi sikert a magyar filmnek. Az év legnagyobb filmes teljesítménye vitán felül az, hogy miután Szász János A nagy füzet című filmje elnyerte nyáron Karlovy Varyban a fődíjat, a Kristály Glóbuszt, az Amerikai Filmakadémia válogató bizottságai beszavazták az idegennyelvű Oscarért versenyző 76 nevezett közül a legjobbak 9-es listájára.

Az akadémia tagjai a kilenc közül választják ki január 16-ig az Oscar-jelöltek ötös listáját, majd közülük szavazzák meg a március 2-i gálán nyilvánosságra kerülő Oscar-díjast. Magyarán, Szász filmje két lépésnyire került az Oscartól, ami még hatalmas távolság, de jó alkalom a büszkeségre, amire a tetszhalálából ébredező magyar filmnek nagy szüksége van. A nagy füzet a Kristály Glóbuszon kívül egy sor fesztiválon ért el szép sikert, köztük van a chicagói legjobb színésznő díja is a csodálatos Molnár Piroskának a főszerepéért

Az év egyelőre láthatatlan filmes eseményei közé számítanak a megindult, befejezett vagy hamarost meginduló forgatások, amelyeket a Filmalap támogat. A legutóbbi hír szerint Kern András kezd forgatni Gondolj rám címmel, 200 millió forintos támogatással. Film készül Török Ferenc rendezésében Senki szigete címmel, 236 milliós támogatással, Herczeg Attila 205 milliót kapott Megdönteni Hajnal Tímeát című első rendezéséhez.

Filmet készít Mátyássy Áron Víkend (280 millió), Fazekas Csaba Swing (325 millió), Hajdu Szabolcs Délibáb (350 millió), Árpa Attila Argo2 (296,5 millió), Miklauzic Bence Parkoló (180 millió) címmel. Első filmjét rendezi Horváth Lili A szerdai gyerek (181 millió) és Nemes Jeles András Saul fia (205 millió) címmel, míg Mundruczó Kornél magyar-német-svéd koprodukcióban készíti a Fehér isten című filmjét, (magyar támogatás 280 millió).

A filmtámogatások csúcsösszegét Pálfi György Toldi című filmjére ítélte meg a Filmalap döntőbizottsága: 900 millió forintot, a második legmagasabb támogatást, 420 milliót Goda Krisztina kapja a Kakukkfióka munkacímű filmtervének megvalósítására.Mivel idén alig volt premier, nézzük mit ígér a jövő: ha igaz, az iménti listáról Hajdu Szabolcs, Fazekas Csaba, Árpa Attila, Török Ferenc, Mundruczó Kornél, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence filmje kerül moziba, illetve három elsőfilmes debütál, Ujj-Mészáros Károly a Liza, a rókatündérrel, Zomborácz Virág az Utóélettel, Horváth Lili A szerdai gyerekkel.

Ugyancsak jövőre tervezik Pejó Róberttől a Mancs, Császi Ádámtól a Viharsarok bemutatóját. Ha ez valóra válik, az már kitesz egy szemlére elegendő játékfilmet. Izgalmas kérdés: ezekből a filmekből a hagyományos évi filmszakmai rendezvényt 2015-ben ki szervezi majd, miből és hogyan.

Hiába harcolt a szakma a filmvagyon megtartásáért, a bírósági ítélet értelmében idén a Mafilm és a Magyar Filmlaboratórium már beolvadt a Filmalapba, a Filmalap támogatásai ezentúl gyártói kapacitással (stúdióhely) és utómunka szolgáltatással bővülnek. Jó fordulat, hogy az Európai Bizottság a Filmalap kérelme alapján szeptemberben elfogadott határozatával újabb hat évvel meghosszabbította a külföldi stábok számára is vonzó magyar filmtámogatási programot, azaz a 20 százalékos filmszakmai adókedvezmény rendszerének további működését.

Zárjuk az évet a magyar filmek életerejére utaló külföldi sikerekkel, amelyek - a filmek kis számából adódóan - messze elmaradnak a 2010 előtti gazdag sikerlistáktól, de mégis nyilvánosságot kívánnak. Tarr Béla - aki Szarajevóban filmakadémiát alapított és vezet -, megkapta a Szarajevó Szíve fesztiváldíjat, Brémában pedig a Brémai filmdíjat. Bodzsár Márk Az isteni műszakja a luxemburgi filmfesztivál különdíját kapta, Nagy Dénestől a Lágy eső Nizzából a rövidfilmfesztivál fődíját hozta haza, az Aglaja című Deák Krisztina-film Orenburgban fődíjat, Porto Alegreben rendezői díjat nyert, Fliegauf Bence Csak a széllel a perui Limában nyerte el a fődíjat.

Szerző

Tények cáfolják a Fideszt

Publikálás dátuma
2013.12.29. 18:32
Az ünnepek alatt ételért sorban álló, több ezer emberen a Fidesz intézkedései nem segítettek FOTÓ: MORICZ CSABA
Nem sajnálkozni, cselekedni kell - gyakorlatilag ezt üzente Hoppál Péter Fidesz-szóvivő a szocialistáknak, akik szerint a kormány politikája miatt egyre növekszik a szegények száma. Hoppál szerint az MSZP a fél országot segélyre ítélte, míg a mai kabinet segítő kezet nyújt nekik. Ám a Fidesz-szóvivőt a tények cáfolják: kutatások szerint a rendszerváltás óta nem volt annyi szegény, mint ma, a munkanélküliség drámai emelkedése pedig csak azért nem mutatkozik a számokban, mert a külföldön munkát vállalókat is hazai foglalkoztatottként tartják számon és a közmunkásokat is aktív dolgozóként tüntetik fel.  

Miközben családok ezrei az ünnepek alatt is éheznek és megfagynak, ha nem lopnak fát az erdőből - Hoppál Péter szerint a szocialista kormányok nem a szegény családok érdekeit nézték, hanem "lepaktáltak" a multinacionális cégekkel és bankokkal. Miközben ma valódi munkalehetőség hiányában a minimálbér töredékéért közmunkában kénytelenek dolgozni nagyon sokan, a Fidesz-szóvivő szerint csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság és családok százezrei jutnak munkalehetőséghez. Ezzel szemben Hoppál úgy véli, a szocialisták megduplázták a munkanélküliséget, a fél országot segélyre ítélték, sajnálkozó szavaik mögött pedig a cselekedeteket kell nézni, "így válnak a szocialisták szavai hazugságokká". A szóvivő az MSZP elnökségi tagjának kijelentésére reagált, Bangóné Borbély Ildikó többek között arról beszélt, hogy Magyarországon ma 4 és fél millió ember a létminimum alatt, másfél millió a szegénységi küszöb alatt él, 500 ezer gyermek pedig éhezik, számuk napról-napra növekszik.

Hoppál Péter szavait azonban a tények cáfolják. A szocialista kormányok idején nem nőtt duplájára a munkanélküliek száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2006-ban 7,5, 2009-ben 10,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A legutóbbi adatok szerint a munkanélküliség ma 9,8 százalékos, a foglalkoztatottsági arány pedig 59,3 százalékos, tehát alig jobb, mint korábban, a válság éveiben volt.

Orbán Viktor 2006-ban, akkor még ellenzéki vezetőként azt mondta: "a foglalkoztatottsági mutatókkal nem tudunk mit kezdeni. Nem is pontosan értem, hogy mit takarnak, ez lehet, hogy az én hibám." Mára viszont már a mutatók javításához a kozmetikázást használják. Csaknem 500 ezer ember menekült külföldre a munkanélküliség elől, ha ők itthon élnének, jelentősen rontanák a statisztikát. Ehelyett viszont javítják, a KSH ugyanis nem tesz különbséget a magyarországi és a külföldi munkahelyen dolgozók között. A másik országban munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak számítanak, ha hozzátartozójuk elmondja róluk, hogy külföldön dolgoznak. Ehhez hasonlóan foglalkoztatottnak számítanak a közmunkások is, annak ellenére, hogy ez a foglalkoztatási forma nem a rendszeres munka, hanem a segély alternatívája.

Nem hoz nagy változást a január

- A családi pótlék összege egyetlen forinttal sem emelkedik
- A nettó minimálbér 64 190 forintról 66 483 forintra nő
- A közmunkások bére 49 500 forintról 50 632 forintra emelkedik
- A nyugdíjak, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege 2,4 százalékkal nő

Hoppál Péter szerint az is a szocialista kormányok bűne, hogy a fél országot segélyre ítélték. A Fidesz szóvivője ebben is téved; a rendszerváltás óta tavaly éltek a legtöbben szegénységben. A Tárki jelentéséből kiderült, míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek az elmúlt időszakban, de távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kimenekülhessenek. A szegénységben élők valamivel több mint 40 százaléka 25 év alatti.

Vitathatatlan, hogy korábban is voltak nehéz, kilátástalan helyzetben élők. De tény, hogy a Fidesz-kormány intézkedései nem segítették őket, inkább tovább rontottak a helyzetükön. A munkanélküli segély időtartamát például kilenc hónapról 90 napra csökkentették. Annak ellenére, hogy az álláskeresés átlagos időtartama most csaknem 20 hónap. A 2010-es kampányban ígért egymillió munkahely a közmunkások létszámának növekedésével valósulhat meg. Csakhogy míg a szocialista kormányok idején a közmunkások minimálbérért dolgozhattak, a Fidesz-kabinet szerint ennyi nem jár nekik: az idei 49 ezer 500 forint helyett jövőre 50 632 forintot vihetnek haza. Ezért a pénzért átlagosan az év három hónapjában dolgozhatnak, a maradék időben segélyen tengődnek. A segély összege korábban 28 ezer 500 forint volt, a Fidesz-kormány ezt 22 ezer 800 forintra csökkentette. Ez is csak akkor jár, ha a család másik felnőtt tagja nem dolgozik. Ez - egy emberre számítva - alig a negyede annak, amiből szerény körülmények között még meg lehet élni. Más vizsgálatok azt igazolják, hogy a regisztrált munkanélküliek 54 százaléka, azaz 300 ezer ember egyetlen forint ellátást sem kap, pedig amikor dolgoztak, jelentős összegű adót és járulékot vontak tőlük, illetve fizettek utánuk a munkaadók.

Hoppál Péter szerint ha a szocialistákon múlott volna, akkor most akár félmillió családnak sem lenne meg az otthona, ahol eltölthette volna a karácsonyt. Szerinte a sajnálkozó szavak mögött a cselekedeteket kell nézni, így vállnak a szocialisták szavai hazugságokká. Pedig épp a Fidesz-kormány volt az, amely alaptörvényben rögzítette a hajléktalanok kriminalizálásának lehetőségét, és tiltotta ki a "világörökségi területnek minősülő vagy a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt" közterületekről a fedél nélkülieket.

Szerző

Tények cáfolják a Fideszt

Publikálás dátuma
2013.12.29. 18:32
Az ünnepek alatt ételért sorban álló, több ezer emberen a Fidesz intézkedései nem segítettek FOTÓ: MORICZ CSABA
Nem sajnálkozni, cselekedni kell - gyakorlatilag ezt üzente Hoppál Péter Fidesz-szóvivő a szocialistáknak, akik szerint a kormány politikája miatt egyre növekszik a szegények száma. Hoppál szerint az MSZP a fél országot segélyre ítélte, míg a mai kabinet segítő kezet nyújt nekik. Ám a Fidesz-szóvivőt a tények cáfolják: kutatások szerint a rendszerváltás óta nem volt annyi szegény, mint ma, a munkanélküliség drámai emelkedése pedig csak azért nem mutatkozik a számokban, mert a külföldön munkát vállalókat is hazai foglalkoztatottként tartják számon és a közmunkásokat is aktív dolgozóként tüntetik fel.  

Miközben családok ezrei az ünnepek alatt is éheznek és megfagynak, ha nem lopnak fát az erdőből - Hoppál Péter szerint a szocialista kormányok nem a szegény családok érdekeit nézték, hanem "lepaktáltak" a multinacionális cégekkel és bankokkal. Miközben ma valódi munkalehetőség hiányában a minimálbér töredékéért közmunkában kénytelenek dolgozni nagyon sokan, a Fidesz-szóvivő szerint csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság és családok százezrei jutnak munkalehetőséghez. Ezzel szemben Hoppál úgy véli, a szocialisták megduplázták a munkanélküliséget, a fél országot segélyre ítélték, sajnálkozó szavaik mögött pedig a cselekedeteket kell nézni, "így válnak a szocialisták szavai hazugságokká". A szóvivő az MSZP elnökségi tagjának kijelentésére reagált, Bangóné Borbély Ildikó többek között arról beszélt, hogy Magyarországon ma 4 és fél millió ember a létminimum alatt, másfél millió a szegénységi küszöb alatt él, 500 ezer gyermek pedig éhezik, számuk napról-napra növekszik.

Hoppál Péter szavait azonban a tények cáfolják. A szocialista kormányok idején nem nőtt duplájára a munkanélküliek száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2006-ban 7,5, 2009-ben 10,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A legutóbbi adatok szerint a munkanélküliség ma 9,8 százalékos, a foglalkoztatottsági arány pedig 59,3 százalékos, tehát alig jobb, mint korábban, a válság éveiben volt.

Orbán Viktor 2006-ban, akkor még ellenzéki vezetőként azt mondta: "a foglalkoztatottsági mutatókkal nem tudunk mit kezdeni. Nem is pontosan értem, hogy mit takarnak, ez lehet, hogy az én hibám." Mára viszont már a mutatók javításához a kozmetikázást használják. Csaknem 500 ezer ember menekült külföldre a munkanélküliség elől, ha ők itthon élnének, jelentősen rontanák a statisztikát. Ehelyett viszont javítják, a KSH ugyanis nem tesz különbséget a magyarországi és a külföldi munkahelyen dolgozók között. A másik országban munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak számítanak, ha hozzátartozójuk elmondja róluk, hogy külföldön dolgoznak. Ehhez hasonlóan foglalkoztatottnak számítanak a közmunkások is, annak ellenére, hogy ez a foglalkoztatási forma nem a rendszeres munka, hanem a segély alternatívája.

Nem hoz nagy változást a január

- A családi pótlék összege egyetlen forinttal sem emelkedik
- A nettó minimálbér 64 190 forintról 66 483 forintra nő
- A közmunkások bére 49 500 forintról 50 632 forintra emelkedik
- A nyugdíjak, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege 2,4 százalékkal nő

Hoppál Péter szerint az is a szocialista kormányok bűne, hogy a fél országot segélyre ítélték. A Fidesz szóvivője ebben is téved; a rendszerváltás óta tavaly éltek a legtöbben szegénységben. A Tárki jelentéséből kiderült, míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek az elmúlt időszakban, de távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kimenekülhessenek. A szegénységben élők valamivel több mint 40 százaléka 25 év alatti.

Vitathatatlan, hogy korábban is voltak nehéz, kilátástalan helyzetben élők. De tény, hogy a Fidesz-kormány intézkedései nem segítették őket, inkább tovább rontottak a helyzetükön. A munkanélküli segély időtartamát például kilenc hónapról 90 napra csökkentették. Annak ellenére, hogy az álláskeresés átlagos időtartama most csaknem 20 hónap. A 2010-es kampányban ígért egymillió munkahely a közmunkások létszámának növekedésével valósulhat meg. Csakhogy míg a szocialista kormányok idején a közmunkások minimálbérért dolgozhattak, a Fidesz-kabinet szerint ennyi nem jár nekik: az idei 49 ezer 500 forint helyett jövőre 50 632 forintot vihetnek haza. Ezért a pénzért átlagosan az év három hónapjában dolgozhatnak, a maradék időben segélyen tengődnek. A segély összege korábban 28 ezer 500 forint volt, a Fidesz-kormány ezt 22 ezer 800 forintra csökkentette. Ez is csak akkor jár, ha a család másik felnőtt tagja nem dolgozik. Ez - egy emberre számítva - alig a negyede annak, amiből szerény körülmények között még meg lehet élni. Más vizsgálatok azt igazolják, hogy a regisztrált munkanélküliek 54 százaléka, azaz 300 ezer ember egyetlen forint ellátást sem kap, pedig amikor dolgoztak, jelentős összegű adót és járulékot vontak tőlük, illetve fizettek utánuk a munkaadók.

Hoppál Péter szerint ha a szocialistákon múlott volna, akkor most akár félmillió családnak sem lenne meg az otthona, ahol eltölthette volna a karácsonyt. Szerinte a sajnálkozó szavak mögött a cselekedeteket kell nézni, így vállnak a szocialisták szavai hazugságokká. Pedig épp a Fidesz-kormány volt az, amely alaptörvényben rögzítette a hajléktalanok kriminalizálásának lehetőségét, és tiltotta ki a "világörökségi területnek minősülő vagy a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt" közterületekről a fedél nélkülieket.

Szerző