Világpremier lemezen

Januárban jelenik meg a Solo Musica gondozásában a Bécsben élő fiatal hegedűművész, Korcsolán Orsolya és nemzedéktársa, Mali Emese zongoraművész különleges felvétele. A Korngolgmark cím mögött Erich Korngold, Goldmark Károly és Rubin Goldmark rejtőzik.

"Májusban a bécsi Konzerthaus vadonatúj stúdiójában inspiráló körülmények között vettük fel az anyagot. A Keszthelyen született Goldmark Károlytól egy korai művet választottunk, az op. 11-es első szvitet és mellé az op. 51-es Románcot. Az osztrák-magyar származású, de Amerikában filmzeneszerzőként befutott Erich Korngoldnál olyan darabot kerestünk, amely nem az amerikai stílust mutatja. Így esett a választásunk a Sok hűhó semmiért Shakespeare dráma 1918-18-ben komponált kísérőzenéjére" - mondta el Mali Emese.

A ritkán hallható, érdekes művek mellé egy felfedezésszámba menő világpremier került. Amikor Korcsolán Orsolya Solti György ajánlására a New York-i Juilliard Schoolban folytatta a tanulmányait, a könyvtárban böngészve bukkant Rubin Goldmark nevére. Goldmark Károly unokaöccse már a New York-ban született, 1872-ben. Négy, egymáshoz kapcsolódó darab közül választott a hegedűművész egyet a CD-re. A rövid kompozíciók valószínűleg kiadatlanok, mert még sosem készült belőlük felvétel. Elképzelhető, hogy később a másik hármat is lemezre veszik.

Sajnos kevesen ismerik Európában Rubin Goldmarkot - mutatott rá Mali Emese. A zeneszerzői stílusa tipikusan amerikai hangvételű, dzsesszes tónusokkal, annak ellenére, hogy New York-i tanulmányai után Bécsben is képezte magát. Írt Requiemet Abraham Lincoln és a gettysburgi ütközet emlékére. Zeneszerzői munkássága mellett rendkívül elismert pedagógus volt, Aaron Copland és George Gershwin mestere.

Kapcsolódó

Rost Andrea színei

Animált világ

Publikálás dátuma
2013.12.30. 06:48
Bernáth László
Mielőtt valaki félreértené a címet: ez esetben nem a hazai politikai életről esik majd szó, hanem az animációs film műfajáról. (Amit már nem is lehet rajzfilmnek nevezni, mert az eredetileg rajzolt figurák és hátterek olyan háromdimenziós formában jelennek meg, mintha bábfigurákat látnánk díszletben.)

Valószínűleg éppen a sok politikai beszéd ellenében tettek a műsoraikba annyi animációs filmet a tévécsatornák, hogy pihentessék egy kicsit a nézőket. Még el sem tűnt karácsonykor az összes Mikulás a képernyőkről - belőlük is volt elég - máris megjelent Shrek, méghozzá a 3. résszel. Be kell vallanom, ez számomra némi csalódással járt, mert kissé erőltetettnek éreztem most a történetet, amelyben Fiona hercegnő a lázadó, a lenézett Ogrék - a név az északi mitológiában eredetileg emberevő félóriást jelentett - élére áll, és persze Shrek segítségével győznek is.

A figurák persze most is tündériek, a sárkány és a szamár szerelme külön fenomenális, és általában a dialógusok most is poénosak. No de a karácsonyi Shrek után valóságos animációs dömping következett, csak az elmúlt péntek-szombaton. Jött a Madagaszkár az állatkertből szökött - és nem tudni miért, de oda visszavágyó - oroszlánnal, vízilóval, zsiráffal és zebrával , aztán a Mézengúz, az emberiséget mézlopás miatt beperelő kis méhecskével.

Nem maradt el a Jégkorszak ismétlése sem a mamuttal, a kardfogú tigrissel és a szószátyár lajhárral, és még jött Barbie is a Tündértitokkal. Szerencsére a magyarok sem hiányoztak: Dargay Attila rendezésében megint láthattuk a kis Vuk-ot és Szaffit, Jókai Cigánybárójának rajzfilmváltozatát. A példák azt mutatják, hogy az animációs film nagykorú lett és egyre inkább konkurenciája a szórakoztató játékfilmeknek. S hogy többre is képes, mint egyszerű szórakoztatás, azt a magyar animációsok rövidfilmjei bizonyították. (Sajnos azóta elment közülük éppen Dargay Attila és a Hugót és a Toldit készító Gémes József is.)

De a magyar animáció mintha már csak a múltból üzengetne a hazai képernyőkön, mert alig kapnak megrendeléseket a mai tévécsatornáktól. Pedig egy időben nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is a világ egyik legtermékenyebb stúdiója volt a Pannónia gyár.

Oscar a látótávolságban

Publikálás dátuma
2013.12.30. 06:45
Leírás: Szász János A nagy füzet című filmje az Oscarért versenyezhet – Molnár Piroska és a Gyémánt ikrek FORRÁS: PRODUKCIÓ
Az idei filmes állóvízbe hatalmas kő csobbant: A nagy füzet című Szász János-film egy lépéssel közelebb került az Oscar-díjhoz! Ezen kívül a terep alig változott, filmszemle nem lesz, mindössze három nagyjátékfilm jutott el az évben a mozikig.

A mögöttünk hagyott évben még mindig olyan kevés játékfilm készült, hogy jövőre sem lehet megrendezni a hagyományos évi magyar filmszemlét, amely 2012-ben fapados formával búcsúzott. A filmszakmai állóvíz tehát alig mozdult. Az idei zéró év után tehát 2014-ben sem lesz filmszemle, miután idén mindössze három új magyar játékfilm jutott el a moziig. Ezek közül Szász János A nagy füzete volt az első premier, de ez még a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kapta az első támogatást.

A teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) új rendszerében született első film Az isteni műszak című fekete komédia volt, Bodzsár Márk rendezői bemutatkozása. Ezt követte Orosz Dénes rendezésében a Coming out című vígjáték, amely a kritikától minimális elismerést kapott, viszont a legutóbbi nézettségi toplistán a harmadik helyet foglalta el a több mint 56 ezer nézőjével.

Az év mégis hozott egy nagy nemzetközi sikert a magyar filmnek. Az év legnagyobb filmes teljesítménye vitán felül az, hogy miután Szász János A nagy füzet című filmje elnyerte nyáron Karlovy Varyban a fődíjat, a Kristály Glóbuszt, az Amerikai Filmakadémia válogató bizottságai beszavazták az idegennyelvű Oscarért versenyző 76 nevezett közül a legjobbak 9-es listájára.

Az akadémia tagjai a kilenc közül választják ki január 16-ig az Oscar-jelöltek ötös listáját, majd közülük szavazzák meg a március 2-i gálán nyilvánosságra kerülő Oscar-díjast. Magyarán, Szász filmje két lépésnyire került az Oscartól, ami még hatalmas távolság, de jó alkalom a büszkeségre, amire a tetszhalálából ébredező magyar filmnek nagy szüksége van. A nagy füzet a Kristály Glóbuszon kívül egy sor fesztiválon ért el szép sikert, köztük van a chicagói legjobb színésznő díja is a csodálatos Molnár Piroskának a főszerepéért

Az év egyelőre láthatatlan filmes eseményei közé számítanak a megindult, befejezett vagy hamarost meginduló forgatások, amelyeket a Filmalap támogat. A legutóbbi hír szerint Kern András kezd forgatni Gondolj rám címmel, 200 millió forintos támogatással. Film készül Török Ferenc rendezésében Senki szigete címmel, 236 milliós támogatással, Herczeg Attila 205 milliót kapott Megdönteni Hajnal Tímeát című első rendezéséhez.

Filmet készít Mátyássy Áron Víkend (280 millió), Fazekas Csaba Swing (325 millió), Hajdu Szabolcs Délibáb (350 millió), Árpa Attila Argo2 (296,5 millió), Miklauzic Bence Parkoló (180 millió) címmel. Első filmjét rendezi Horváth Lili A szerdai gyerek (181 millió) és Nemes Jeles András Saul fia (205 millió) címmel, míg Mundruczó Kornél magyar-német-svéd koprodukcióban készíti a Fehér isten című filmjét, (magyar támogatás 280 millió).

A filmtámogatások csúcsösszegét Pálfi György Toldi című filmjére ítélte meg a Filmalap döntőbizottsága: 900 millió forintot, a második legmagasabb támogatást, 420 milliót Goda Krisztina kapja a Kakukkfióka munkacímű filmtervének megvalósítására.Mivel idén alig volt premier, nézzük mit ígér a jövő: ha igaz, az iménti listáról Hajdu Szabolcs, Fazekas Csaba, Árpa Attila, Török Ferenc, Mundruczó Kornél, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence filmje kerül moziba, illetve három elsőfilmes debütál, Ujj-Mészáros Károly a Liza, a rókatündérrel, Zomborácz Virág az Utóélettel, Horváth Lili A szerdai gyerekkel.

Ugyancsak jövőre tervezik Pejó Róberttől a Mancs, Császi Ádámtól a Viharsarok bemutatóját. Ha ez valóra válik, az már kitesz egy szemlére elegendő játékfilmet. Izgalmas kérdés: ezekből a filmekből a hagyományos évi filmszakmai rendezvényt 2015-ben ki szervezi majd, miből és hogyan.

Hiába harcolt a szakma a filmvagyon megtartásáért, a bírósági ítélet értelmében idén a Mafilm és a Magyar Filmlaboratórium már beolvadt a Filmalapba, a Filmalap támogatásai ezentúl gyártói kapacitással (stúdióhely) és utómunka szolgáltatással bővülnek. Jó fordulat, hogy az Európai Bizottság a Filmalap kérelme alapján szeptemberben elfogadott határozatával újabb hat évvel meghosszabbította a külföldi stábok számára is vonzó magyar filmtámogatási programot, azaz a 20 százalékos filmszakmai adókedvezmény rendszerének további működését.

Zárjuk az évet a magyar filmek életerejére utaló külföldi sikerekkel, amelyek - a filmek kis számából adódóan - messze elmaradnak a 2010 előtti gazdag sikerlistáktól, de mégis nyilvánosságot kívánnak. Tarr Béla - aki Szarajevóban filmakadémiát alapított és vezet -, megkapta a Szarajevó Szíve fesztiváldíjat, Brémában pedig a Brémai filmdíjat. Bodzsár Márk Az isteni műszakja a luxemburgi filmfesztivál különdíját kapta, Nagy Dénestől a Lágy eső Nizzából a rövidfilmfesztivál fődíját hozta haza, az Aglaja című Deák Krisztina-film Orenburgban fődíjat, Porto Alegreben rendezői díjat nyert, Fliegauf Bence Csak a széllel a perui Limában nyerte el a fődíjat.

Szerző