Francois Hollande egy részsikert már elért

Publikálás dátuma
2013.12.31. 06:40
Hollande választási ígéretét teljesítette FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Franciaország fontos választási évre készül. A többi uniós tagországhoz hasonlóan május végén rendezik meg az európai parlamenti választást. Március végén megválasztják Párizs új városvezetőjét szeptember pedig a szenátusi voksolást tartanak. Mindegyik választás fokmérője lesz Francois Hollande kormányának. A kabinet számára jelentős fegyvertény, hogy hétvégén az alkotmánytanács jóváhagyta az évi egymillió eurót keresőket sújtó 75 százalékos adót.

Hollande abban reménykedik, hogy 2014 meghozza számára a várva várt fordulatot. 2013-ban szinte kudarcot kudarcra halmozott. Túl határozatlannak, hiperaktív elődjével, Nicolas Sarkozyvvel ellentétben méltatlanul visszafogottnak tartják.Népszerűtlensége hónapról hónapra döntött meg negatív rekordokat.

A gazdagokra kivetett adóval azonban legfontosabb választási ígérete valósul meg. A törvényt élesen bírálta a konzervatív ellenzék, a jogszabályt ezért az Alkotmánytanácsnál támadták meg, az alaptörvény felett őrködő testület azonban nem talált benne semmi kivetnivalót.

A jogszabály keretszámait a 2014-es költségvetés is tartalmazza, amelyet karácsony előtt fogadott el a francia nemzetgyűlés.Az adó első változata még arról rendelkezett, hogy a magánszemélyeknek közvetlenül kellett volna fizetniük. Ám az átdolgozott második változat szerint az adóteher a munkáltatókat terheli.

„Papíron” a törvény alapján ötven százalékos teherrel sújtják az egymillió euró feletti fizetéseket, a különböző járulékok miatt azonban ennek mértéke valójában 75 százalék lesz. Az adót a cégek bevételének 5 százalékában maximalizálják, és az idei, valamint a 2014-es évben keletkezett fizetésekre vonatkozik, mielőtt megszüntetik 2015-ben.

Az új adónemből túl nagy bevételre aligha számíthat az államkincstár, legfeljebb néhány százmillió euró folyhat be belőle. Az üzleti életben nagy felháborodást keltett a jogszabály, többen, köztük a híres színész, Gérard Dépardieu, faképnél hagyták Franciaországot. Keményen sújtja a törvény a leggazdagabb fociklubokat, így a Paris Saint Germaint, és a Monacót is. Előbbi tíznél is több egymillió euró felett kereső játékost foglalkoztat, így például a svéd gólvágó Zlataan Ibrahimovicot.

A katari tulajdonosnak ezért mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha nem akar változtatni a fizetéseken. A Monaco ezzel szemben jelezte: nem hajlandó megfizetni az adót. A tiltakozások ellenére a közvélemény nagy része támogatja az új adó bevezetését. Csak a társadalom csekély része keres évi egymillió euró felett.

Szerző

Országos készültség

Publikálás dátuma
2013.12.31. 06:36
A trolibusz a reggeli csúcsforgalomban robbant FOTÓ: AFP/KENZO TRIBOUILLARD
Huszonnégy óra leforgása alatt két terrormerénylet is történt Volgográdban. Sem az időpont, sem a helyszín nem véletlen. A dél-oroszországi település közlekedési csomópont, az ilyen helyszíneken elkövetett merényletek mindig nagyobb nemzetközi visszhangot váltanak ki, potenciálisan több áldozatot szedhetnek. Az időzítés nyilvánvalóan a Szocsiban február 7-én kezdődő téli olimpiához és a január 7-én kezdődő pravoszláv karácsonyhoz köthető. Oroszországban háromnapos nemzeti gyászt hirdettek. 

Tegnap is a terror uralta a dél-oroszországi Volgográdot. A vasárnapi, a város pályaudvarán elkövetett öngyilkos merénylet után a hétfő reggeli csúcsforgalomban egy trolibuszba rejtett pokolgép robbant. A merényletben 14 személy meghalt, 28-an pedig megsérültek. A sérültek mindegyikét válságos állapotban szállították kórházba, így a halálos áldozatok száma növekedhet. Orosz sajtóinformációk szerint egy egyéves kisgyerek is van az áldozatok között, egy nyolchónapos pedig válságos állapotban. A vasárnapi merénylet halálos áldozatainak száma 17.

Két napon belül Volgográdban ez már a második merénylet volt. Vasárnap egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a pályaudvaron, friss adatok szerint 17 embert ölve meg. A támadások miatt egyre többen vonják kétségbe azt is, hogy az orosz hatóságok képesek lesznek biztosítani a hat hét múlva Szocsiban kezdődő téli olimpia biztonságát.

A tegnapi pokolgép robbanóereje nagyobb volt, mint a pályaudvaron elkövetett öngyilkos merénylet során. Egyelőre egyetlen szervezet vagy személy sem vállalta magára a merénylet sorozatot, a világ és az orosz sajtó mégis az észak-kaukázusi szélsőséges iszlám mozgalmat sejti az akció mögött, többek között azért, mert a lázadók vezére, Doku Umarov már júliusban a Szcsiban február 7-én megnyíló téli olimpiai játékok elleni harcra szólította fel az iszlám harcosokat.

Elemzők azonban nem zárják ki a perifériáról jött, szervezethez nem tartozó magányos merénylő lehetőségét sem. Az észak-kaukázusi régió fiataljait az utóbbi években még inkább radikalizálta a romló gazdasági helyzet, amely messze az orosz átlag alatt van. De hozzájárult az arab tavasz adta lehetőség is, ugyanis a kaukázusi iszlám állam létrehozásáért küzdő felkelők közül többen részt vettek a közel-keleti harcokban, s jelenleg is harcolnak Szíriában a kormányerők ellen, akik viszont Moszkva támogatását élvezik. Az oroszországi szélsőséges iszlám központja mára Csecsenföldről Dagesztánba tevődött át, közismert, hogy a bostoni maratonon robbantó Karnajev fivérek is innen származnak.

Mégha nem is áll a merénylők mögött egy konkrét szervezet, a két terrorakció közötti összefüggést igazolja, hogy a felrobbantott pokolgépekhez használt anyagok azonossága. Erről az orosz Nyomozóbizottság képviselője számolt be.
A történtek következtében egész Oroszország riadókészültségben van. Vlagyimir Putyin elnök utasítására a Nemzeti Terrorellenes Bizottság intézkedéseket hozott a biztonság fokozása érdekében egész Oroszország területén és kiemelten Volgográd megyében.

Volgográdban lemondtak minden szilveszteri ünnepi rendezvényről, amelyekben gyermekek vettek volna részt. A rendőrség még azt a spontán gyülekezést is feloszlatta a városban, amely során néhány száz ember a merényletek helyszínén virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak meg a két terrortámadás áldozataira emlékezve. Január 1-3. között nemzeti gyászt hirdettek a régióban.

Alekszandr Zsukov az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke bejelentette, Szocsiban a 2014-es téli olimpia fővárosában nem vezetnek be további biztonsági intézkedéseket a volgográdi terrortámadás kapcsán, mert mint fogalmazott, az olimpia kapcsán már minden szükséges biztonsági intézkedést meghoztak, kiegészítő intézkedésekre nincs szükség.

Szerző
Frissítve: 2013.12.30. 20:46

Béna kacsává válhat az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2013.12.31. 06:33
Az európai törvényhozás bejárata FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK RENDERS
Miközben az európai gazdaságban év végére megjelentek a válságból való kilábalás első biztató jelei, az európai eszme egyre veszélyesebb mélységekbe került. A májusi Európai Parlamenti választás vízválasztó lehet. 

A második világháború tapasztalata szülte meg az egységes, szolidáris Európa gondolatát, amelyet azóta sokszor megkérdőjeleztek ugyan marginális csoportok, de története során a 2013-as esztendőhöz mérhető mélypontot eddig még soha nem kellett megérnie. A legfrissebb Gallup Europe felmérés szerint az Európa-eszme még soha nem volt ennyire népszerűtlen a kontinensen. Napjainkban az Európai Unió polgárainak csupán 30 százaléka vélekedik pozitívan az EU-ról, miközben húsz évvel ezelőtt 70 százalék hitt még az egységes Európában.

Történelmi mélypont ez, amit súlyosbít a jövő májusban sorra kerülő Európai parlamenti választás, a tagországokban egyre nagyobb teret nyerő populista, euroszkeptikus alakulatok térhódítása mellett az agresszív szélsőjobboldali formációk megerősödése. Valós veszéllyel kell szembenéznie az Uniónak az elkövetkező évben, években, sokak szerint története legnagyobb fenyegetésével.

Pesszimista vélekedések szerint a szélsőjobb előretörése annyira látványos és gyors, hogy ha nem történik változás ebben a tendenciában, képes lesz belülről szétrobbantani a 28 európai állam szövetségét.

A szélsőjobb előretörésnek megállítása a májusi EP választás legnagyobb tétje, nem véletlenül fejezték ki aggodalmukat az európai intézmények vezetői is. Az okok nyilvánvalóak. Minden tagországot kisebb-nagyobb mértékben érintett a 2008 őszén kezdődött gazdasági-pénzügyi válság, amelynek elhúzódása, a következtében hozott megszorító intézkedések és szociális instabilitás, életszínvonal csökkenés nemcsak a tagállamok épp regnáló kormányait buktatta sorra meg, hanem az európai intézmények hitelét is megtépázta.

A legtöbb tagállamban megjelentek vagy megerősödtek a tradicionális pártok rovására a nem hagyományos, "unortodox" megoldásokat hirdető szélsőjobb. Nem véletlen, hogy a legerősebb európai szélsőjobb formáció a görög Arany Hajnal a válság által legmélyebben sújtott EU-tagállamban jelent meg.

Mindezt súlyosbította az arab világban és Afganisztánban elhúzódó válság következtében erősödő migrációs hullám. Ennek köszönhetően az egységes Európával egyidőben a sokszínű Európa, a multikulturalizmus is mély válságba került. A szélsőjobb szerint a menekültek befogadása miatt csökkentek a bérek, szűkültek a munkavállalási lehetőségek és romlott a szociális ellátás minősége.

Nemzeti hovatartozástól függetlenül ezért el kell törölni Brüsszel kontrollját a nemzeti költségvetések fölött, le kell mondani az euróról és visszaállítani a nemzeti valutákat és lezárni a további bővítést, megakadályozni a mélyebb integrációt.

A veszély mértékét mutatja, hogy Franciaországban Marine Le Pen alakulata a Nemzeti Front népszerűsége meghaladja már mind a szocialistákét, mind a konzervatívokét, Nagy Britanniában a Nigel Farage vezette Függetlenség Párt, Hollandiában Geert Wilders Szabadság Pártja küldheti a legnagyobb frakciót az Európai parlamentbe. De erősek az euroszkeptikusok és szélsőjobboldali pártok a már említetteken kívül Ausztriában, Svédországban, Dániában, Lengyelországban, Magyarországon is.

Előrejelzések szerint az euroszkeptikusok megszerzik az EP mandátumok egyharmadát. Nem tudnak többséget alkotni, de arányuk elég nagy ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon az európai törvényhozásban. Az eddig hagyományosan ellenfélnek számító pártok vagy együttműködnek a jövőben, vagy béna kacsává válik az Európai parlament.

Szerző