Munkát! Kenyeret!

Publikálás dátuma
2014.01.05. 09:00
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A hivatalos statisztika a héten javuló tendenciát vél felfedezni a munkaerőpiacon. Örülnék, ha ez valódi javulás lenne, de sajnos nem ez a helyzet: a szebb számok zömét a kétszázezer téli közfoglalkoztatottnak köszönhetjük. Márpedig a napocskarajzolás, lássuk be, nehezen tekinthető valós munkának.  A Fidesz által négy éve megígért egymillió munkahelynek se híre, se hamva. Ami még rosszabb: ez így is marad, amíg az Orbán-Matolcsy tandem haározza meg Magyarország gazdaságpolitikáját. Mesterházy Attila blogbejegyzése.

Ha valaki azt keresi, melyik politikai erő tudná gyorsan és érezhetően növelni a tisztességesen fizető munkahelyek számát, az pillantson rá az Igazság, Biztonság, Szabadság, Jólét – az MSZP ajánlata Magyarországnak című programunkra.

Ennek második fejezetében nem csak céljainkat, de megoldási javaslatainkat is pontokba szedtük. Ezek között szerepel a közteherviselés igazságosabbá tétele, a szegényebbek adójának mérséklése, de ugyanilyen fontos a munkabérekre rakódó terhek és a munkahelyteremtés költségeinek csökkentése, a munkahelyek kifehérítése is. A választási győzelmünket követően meg akarjuk állítani a munkavállalók tömeges elvándorlását: célzottan, kiemelten támogatnánk a pályakezdők munkatapasztalat-szerzését, álláshoz jutását, képzési, átképzési lehetőséget ajánlunk számukra, hogy nagyobb eséllyel tudjanak elhelyezkedni.

További könnyítést jelentene, hogy háromról kilenc hónapra emelnénk az álláskeresési járadék folyósítási idejét. A leginkább rászoruló térségekben célzott gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel kívánjuk segíteni a vállalkozások letelepedését.

Ugyanakkor növelni akarjuk a közvetlen állami szerepvállalást a munkaerőpiacon. Ahol a piac nem tud, vagy nem akar munkahelyet teremteni, ott állami beruházásokkal, támogatásokkal, infrastruktúrafejlesztéssel adnánk munkát. Támogatjuk a szociális szövetkezetek létrejöttét, védett piacok megszervezésével biztosítjuk, hogy a helyben termelt áruk és termékek kereskedelméből, az alacsony képzettséget, de magas élőmunkát igénylő mezőgazdasági termelésből, helyi együttműködésekből minél több vidéken élőnek biztosabb megélhetése legyen.

Ezek reális, a jelenlegi gazdasági helyzetünkben is hitelfelvétel nélkül finanszírozható programpontok. Nem kell hozzájuk más, mint hogy a kormány a hagymázas álmok és a klientúra hízlalása helyett a közjót szolgálja. Egyszerűen, nyugodtan, kiszámíthatóan, ahogyan az Európai Unió többi tagállamában szokták.

A jórészt politikamentes héten sajnos újabb nyugtalanító fejleményre derült fény. Egy képviselői kérdésre adott válaszában Németh Lászlóné „fejlesztési” miniszter a 65 éven felüliek utazási kedvezményeinek átfogó felülvizsgálatát vetette fel. Van alapunk azt feltételezni, hogy a Fidesz a választások után újabb megszorításokra készül: ha nyernek, a kampánycélú rezsicsökkentés után az életszínvonalat visszafogó, a lakosságot közvetlenül sújtó lépések következnek majd.

91 nap, pont három hónap van hátra a választásokig. Akinek elege van a naponta tapasztalható rombolásból, aki a nemzeti frázisoknál fontosabbnak tartja a nemzet boldogulását, még tájékozódhat, még válogathat a kínálatból, még eldöntheti, melyik párt akar itt mindenki javára építkezni, munkához, kenyérhez juttatni a magyarokat, és melyik csak meggazdagodni. Ha az állampolgárok zöme hajlandó erre a minimális erőfeszítésre, 2014 a kormány- és irányváltás éve, az Európához felzárkózó növekedés kezdőpontja lesz.

Gyerekekre, idősekre veszélyes Budapest levegője

Publikálás dátuma
2014.01.05. 08:25
FOTÓ: THINKSTOCK
A szálló por légköri koncentrációjának emelkedése miatt Tarlós István főpolgármester - további intézkedésig - Budapesten elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát - közölte a Főpolgármesteri Hivatal vasárnapra virradó éjszaka az MTI-vel.

  A hivatal közleménye szerint a kisméretű szálló por egy napra számított átlageredménye január 3-án a város három, míg január 4-én öt mérőpontján elérte és meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenként 75 mikrogrammot, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap jelentős javulás nem várható.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb - már rendkívüli légszennyezettségi - helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg. A tájékoztatási fokozatot akkor rendelik el, amikor a határértéket meghaladó szálló por rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny csoportjaira (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek).

A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint veszélyeztetett népességcsoportok a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok. Azt javasolják, hogy ők kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat, és kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.
    A tájékoztatás szerint az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.

A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán lesznek elérhetőek: twitter.com/fph_sajto  További tájékoztatás olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján:http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/

Szerző

Döglött akták a Házban

Publikálás dátuma
2014.01.05. 08:11
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
 Nem döntött a ki nem adott szabadnapok pénzbeli megváltásáról és a nemzeti dohányboltok éjszakai alkoholárusítási jogát sem szabályozta a parlament, noha mindkettőt kormánypárti képviselők kezdeményezték még hónapokkal ezelőtt. Nem szavazott az Országgyűlés a KDNP szabad vasárnapról szóló javaslatáról sem, ahogy nagyjából harminc más, szintén ebben a ciklusban tárgysorozatba vett indítványról sem.

A képviselők, kormánytagok és parlamenti bizottságok csaknem ezerötszáz törvényjavaslatot nyújtottak be a 2010-es kormányváltás óta, ezekből több mint nyolcszáz lett jogszabály. A nagyjából ötszáz ellenzéki indítvány közül viszont csak háromból.

A visszavont, elutasított vagy új változatban benyújtott előterjesztések mellett is van azonban több mint harminc olyan javaslat, amelyet ugyan tárgysorozatba vettek, de a Ház végül nem döntött róluk. Ezek között nagyjából fele-fele arányban vannak kormánypárti és ellenzéki indítványok.

Az egyik legtöbb embert érintő javaslat Kósa Lajos Fidesz-alelnöké, aki tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy a ki nem adott szabadnapokat fizethessék ki 2014 elején. Ezt azzal indokolta, hogy sem az új munkatörvénykönyv, sem a közszolgálati törvény nem szól a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadását rendezi.

Indítványát a munkaügyi bizottság tárgysorozatba vette, de a parlament azóta sem kezdett vitát róla.
Ugyanez lett a sorsa annak a kereszténydemokrata kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak, akiknek munkája alapvető társadalmi szükség. A javaslatot 2010 decemberében terjesztette a parlament elé a KDNP, miután az előző ciklusban már eredménytelenül próbálkoztak vele.

2011 áprilisában a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter még azt valószínűsítette, hogy a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a szabad vasárnapról, ám Orbán Viktor miniszterelnök a kormány első évét értékelő konferencián egyértelművé tette, még nem időszerű a kezdeményezés. Azt mondta, amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására.

Harrach Péter ezután közölte, pártja nem vonja vissza a törvényjavaslatát, de várnak napirendre tűzésével.
A kisebbik kormánypárt képviselői 2011 tavaszán két másik indítvánnyal is csökkentették volna a munkanapok számát. Michl József augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját, Varga László pedig nagypénteket tette volna munkaszünetté. A foglalkoztatási bizottság mindkét előterjesztést tárgysorozatba vette, de az általános vitára alkalmasságukról nem döntött.

Szintén csak a bizottsági szakaszig jutott a KDNP-s Bús Balázsnak, Óbuda polgármesterének az a tavaly nyári javaslata, hogy a trafikokra is vonatkozzanak az éjszakai alkoholárusítást tiltó önkormányzati rendeletek.

Négy kereszténydemokrata képviselő - köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke - azt akarta elérni, hogy ne kelljen ebadót fizetni a vadászkutyák után, de a 2012. márciusi javaslatról sem szavazott a Ház.  Ahogyan Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezető kezdeményezéséről sem, amely lehetővé tette volna, hogy a bölcsődékben a működési engedélyben meghatározottnál tíz százalékkal több gyermeket lássanak el.

A fideszes Rogán Antal arra tett javaslatot 2011 őszén, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak azok az itt született gyermekek, akik születésükkel nem szereztek másik állampolgárságot, illetve nem állnak szülői felügyelet alatt. Végül erről sem döntött az Országgyűlés.

Nem szavaztak arról a 2011 végén benyújtott indítványról sem, amelyben fővárosi kormánypárti politikusok - köztük Rogán Antal - 2-ről 2,5 százalékra emelték volna a budapesti iparűzési adó mértékét, hogy a többletet a BKV finanszírozására fordítsák.

A parlament még 2010 novemberében kezdte meg annak a jobbikos törvényjavaslatnak az általános vitáját, amely eltörölné a kommunista diktatúra idején biztosított politikai nyugdíj-privilégiumokat, és a pénzből a szocializmus áldozatait kompenzálná. Az ellenzéki párt azóta körülbelül hetvenszer kért szavazást arról, hogy az aktuális ülésen folytassák az elnapolt vitát, mindannyiszor eredménytelenül.

Az MSZP 2012 őszén egy tízmilliárd forintos pénzügyi alap létrehozását javasolta az otthoni fagyhalálok megelőzéséért, ám kezdeményezésük nem jutott túl a bizottsági szakaszon.

A jelenleg a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló Karácsony Gergely még LMP-sként terjesztette be a ciklus legelején a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló indítványát, amelyben egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy jelölőszervezetenként egymilliárd forintra emeljék az országgyűlési választási kampányra fordítható összeget. Az előterjesztést - az ellenzékiek közül elsőként - 2010 júniusában a Ház tárgysorozatba vette, ám vitát nem kezdett róla, hiába kérte utána a politikus többször is a napirendre vételét.

Az LMP-s Schiffer András a közbeszerzések átláthatóbbá tétele érdekében nyújtott be törvénymódosító javaslatot 2011 elején azzal a céllal, hogy azok az adatok is nyilvánosak legyenek, amelyek a költségvetésből finanszírozott megbízásokat teljesítő alvállalkozóknál keletkeznek. Ez az indítvány is elakadt a tárgysorozatba vétel után.

Szerző