Új fenegyerek az olasz politikában

Bár néhány hete úgy tűnt, Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia kiválása után igen stabillá vált az olasz kormány, hiszen Angelino Alfano vezetésével megalakult a kabinet szenátusi többségét biztosító Új Jobbközép (NC) nevű párt, minden jel arra vall, hogy a belpolitika 2014-ben is olasz módra zajlik majd. Ezúttal ugyanis a balközép Demokrata Párt (PD) új elnöke, Matteo Renzi tartjatja sakkban Enrico Letta kabinetjét. Egy kormánytag már távozott is, mert nem értett egyet Renzivel.

Már Renzi megválasztásakor felmerült a kérdés, miként lesz képes együttműködni Lettával. A firenzei polgármester rendkívül ambiciózus politikus, nem olyan típusú személyiség, aki huzamosabb ideig képes lenne beérni a másodhegedűs szerepével. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Letta kormányát nem is a jobboldal sodorhatja veszélybe, hanem éppen saját párttársa. Bár az újdonsült pártelnök egy éves türelmi időt adott a kabinetnek, napok óta reformelképzeléseit teszi közzé, s megnyilatkozásaival óhatatlanul is komoly nyomás alá helyezi Letta kormányát. A rivalizálás áldozatává azonban az olasz gazdaság válhat.
Meg is van a Renzi-Letta szembenállás első áldozata. Hétvégén váratlanul távozott Letta kabinetjéből Stefano Fassina gazdasági miniszterhelyettes. A közgazdász közölte, döntése végleges, így mindenképpen új személyt kell keresni a helyére. A 47 éves Fassina nem is titkolta, azért int búcsút a koalíciós munkának, mert több kérdésben sem értett egyet Renzivel. Miközben utóbbi a liberális gazdaságpolitika híve, Fassina a PD baloldali szárnyához tartozik. Renzi már az elkövetkezendő napokban közzéteszi gazdaságélénkítési programját, valamint azokat az elképzeléseit, amelyek révén szerinte javulhat a foglalkoztatottság Olaszországban.

A tárcavezető-helyettes lemondása ugyan nem sodorja veszélybe a kormány működését, de aggasztó jel, hiszen egyértelműen a PD megosztottságára utal. Letta, illetve Renzi hívei között is fokozódik a feszültség. Erre utal a demokrata párti Fassina távozásának indoklása is. "A pártom részéről a kormányzat több támadást kapott, mint támogatást" - jelentette ki a La Repubblicának. Ezzel Renzi kritikus megjegyzéseire utalt.

Kérdés, hosszabb távon milyen következményei lesznek Renzi és Letta rivalizálásának. Kettészakad-e Berlusconi pártjához hasonlóan. A balközép tömörülésen belül jelenleg megkérdőjelezhetetlen a firenzei polgármester helyzete. A decemberi pártelnök-választáson nagy fölénnyel választották meg a PD elnökének. Igaz, a választáson nem csak a baloldali tömörülés tagjai vehettek részt, hanem bárki. Bár Letta messze nem olyan népszerű, mint Renzi, azért őt sem szabad leírni. Roppant befolyásos támogatója van Giorgio Napolitano elnök személyében.

Renzi gazdasági elképzelései az Európai Unióban sem találnak feltétlen támogatásra. Különösen Angela Merkel német kancellár részéről. Úgy véli ugyanis, a reformok életbe lépéséig a kormány figyelmen kívül hagyhatja az EU azon követelését, mely szerint három százalék alá kell csökkenteni az államháztartás hiányát. A Fatto Quotidiano című lapban úgy vélte, az EU előírásai "anakronisztikusak". Úgy véli, Olaszországnak inkább azzal kell foglalkoznia, hogy meggyőzze az EU-t arról, elkötelezett az alkotmány reformja iránt. Az alaptörvény megváltoztatása meglátása szerint azért elengedhetetlen, mert csökkenteni kell a politikai élet befolyását.

Renzi gazdaságpolitikai elképzelései újabb feszültségekhez vezethetnek a kormányon belül. Enrico Letta programjának ugyanis egyik alappillére éppen az, hogy az országnak csökkentenie kell az államháztartás hiányát.
A firenzei polgármesternek ugyanakkor olyan tervei is vannak, amelyek Letta programjában is szerepelnek. Mindkettőjük számára prioritást jelent a választójogi reform, amely már csak amiatt is elengedhetetlen, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta. Renzi teljesen logikus felvetése az, hogy a szenátust alakítsák át német vagy francia mintára, nevezetesen úgy, hogy a felsőház ne semmisíthessen meg törvényt, buktasson meg kormányt. Az olasz belpolitika legnagyobb rákfenéje éppen az, hogy a szenátus hasonló jogkörökkel rendelkezik, mint a képviselőház.

Érdekes, hogy Renzi felvetéseit nem csak Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatta, hanem még Silvio Berlusconi, a Forza Italia elnöke is, Igaz, ez azért nem annyira meglepő. Renzi korábban többször is egyeztetett a médiacézárral, amivel nem nyerte el több párttársa tetszését. Mindenesetre a Renzi-Letta rivalizálásnak köszönhetően az olasz belpolitika 2014-ben sem lesz egyhangú.