Magyar Hírlap;bankszektor;Erste Bank;pénzintézetek;Töröcskei István;kereskedelmi szféra;

2014-01-07 06:22:00

A kis hal megeheti a nagyot

A magyar zászló nem garancia egy bank sikerére. A nagyobb állami szerepvállalás a bankszektorban azzal a kötelezettséggel jár, hogy a pénzintézeteket esetleg később költségvetési forrásból kellene megmenteni. A kereskedelmi szférában az állami bankok működése azzal a veszéllyel jár, hogy nem a gazdasági racionalitás, hanem a politikai érdekek mentén működnek a pénzintézetek. 

Szlovénia az egyetlen közép-kelet-európai ország, amelyben nagyobb a hazai bankok aránya, mint Magyarországon, gazdasági okok tehát nem indokolják a kormány bankszektor átalakításához kitűzött célját, hogy 50 százalék fölé emelkedjen hazánkban a magyar bankok aránya - mondta lapunknak Vértes András. A GKI vezérigazgatója azonban hozzátette: Szlovéniának épp az állami tulajdonú bankok megmentése jelent a bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékára rúgó költséget.

A három legnagyobb bankból ugyanis két bajba jutott pénzintézet feltőkésítése ugyanis költségvetési forrásból kell fedezni. Speciális céllal létrejött állami tulajdonú bankok minden országban működnek - például fejlesztési- vagy zöldbankok - ám az állami pénzintézetek működése mindig magában hordozza azt a veszélyt, hogy az üzleti racionalitás helyett a politikai érdekek mentén szervezik tevékenységüket - hívja fel a figyelmet a GKI vezérigazgatója.

Kormányzati forrásokra hivatkozva hétvégén arról írt a Magyar Hírlap, hogy a Töröcskei István érdekeltségi körébe tartozó, 49 százalékos állami tulajdonban álló Széchenyi Bank venné meg az osztrák Raiffeisen magyarországi leánybankját. Bár Töröcskei, az Államadósságkezelő Központ vezérigazgatója sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a hírt, az esetleges tranzakció banki körökben aligha keltene meglepetést.

A Raiffeisen eladásáról régóta terjednek hírek, annak ellenére, hogy ezt a bécsi székhelyű anyabank vezetője egy korábbi nyilatkozatában cáfolta. A hazai bank évek óta veszteséges, 2012-ben deficitje 179,2 milliárd forint volt adózás után. A nagyobb pénzintézetek közül ugyancsak veszteséges volt az MKB, CIB és az Erste, a Raiffeisennel együtt 810 milliárd forint volt a mínuszuk. A Raiffesen tavaly mintegy felére csökkentette a veszteségét.

A "kérő" Széchenyi Bankban a magyar állam 49 százalékos tulajdont szerzett, a többi részvény a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában van, ez pedig Töröcskei Istvánhoz köthető. A Széchenyi Bankot 2010 óta Székács Tibor elnök-vezérigazgatója vezeti, akit az Orbán-kormány mozdított el a Magyar Export-hitelbiztosító vezérigazgatói posztjáról.

Az igazgatóság tagjai között találjuk Töröcskei Zsuzsannát, a T & T elnök-vezérigazgatóját. A felügyelőbizottság elnöke Réczicza István ügyvéd, aki több esetben képviselte mindkét Orbán-kormány idején a magyar államot, például a külföldön folyó Sukoró-perben.

Szakemberekben felvetődik a kérdés, hogy a kis Széchenyi Bank miképpen képes kifizetni egy Raiffeisen méretű leánybank vételárát. Feltehetően a kormány tőkét emelne a bankban, esetleg hitelt nyújtana számukra. Heinz Wieder, a Raiffeisen vezérigazgatója egy tavalyi tanácskozáson így fogalmazott: "Több bank van eladósorban, mint amennyi vásárló lenne. Ennek legfőbb oka, hogy nehéz a megtérülést kiszámolni. Magasak az adók."

Vértes András szerint a cáfolat hiánya arra utalhat, hogy valóban folynak tárgyalások, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy előfordult már, hogy egy pénzintézet az utolsó pillanatban táncolt vissza. Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója korábban több ízben jelezte, meg kell fontolniuk magyarországi jelenlétüket.

A bankvezér júliusban egy lapinterjúban azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy "a bankok nem fejőstehenek," egy egészséges nemzetgazdasághoz pedig egészséges bankokra van szükség. A kormányközeli napilap arról is értesült, hogy áttételesen az Erste Bankra is állami oldalról érkezhet vételi ajánlat. Az Erste azonban tegnap cáfolta a hírt, hogy szándékozna kivonulni a magyar piacról.

Az Erste Bank elkötelezett a magyar piac és magyarországi ügyfelei mellett - írja a bank közleményéből. A tulajdonos bízik az Erste magyarországi menedzsmentjében, és abban, hogy a leányvállalat megújulását célzó üzleti stratégia sikeres megvalósításával a bank belátható időn belül ismét nyereségesen működik majd.

Jelenleg több Magyarországon működő bank is eladó sorban van: a Bayerische Landesbanknak 2016-ig kell eladnia itthoni leányvállalatát, az MKB Bankot, a kormány pedig február elejéig nemzetközi tenderen várja az ajánlatokat a Takarékbankra. Matolcsy György jegybankelnök nemrég arról beszélt, a jelenlegi nyolc nagybankból a következő másfél évben 4 el fogja hagyni Magyarországot, és mind az MNB elnöke, mind Orbán Viktor kormányfő 50 százalék feletti magyar tulajdonnal lenne elégedett a hazai bankszektorban.

Jelenleg azonban nem túl vonzó befektetés a magyarországi bankszektor - teszi hozzá Vértes András. A terheik jelentős részét megpróbálják áthárítani a bankok, ez azon is látszik, hogy az 1,8-1,9 százalékos éves inflációval szemben a banki költségek 50 százalék feletti mértékben emelkedtek. A bankszektor azonban továbbra is veszteséges. A GKI vezérigazgatója úgy véli, jelenleg az állam dönti el, hogy egy ágazat működőképes lehet-e.

A jelenlegi helyzetben pedig a nagyobb állami térnyerés a bankszektorban a korrupció melegágya - véli Vértes András. A GKI vezérigazgatója lát realitást abban, hogy a külföldi anyabankok nem szeretnék a továbbiakban feltőkésíteni magyarországi leányvállalataikat, hiszen azt látják, hogy a kormány egyre növekvő adókkal sújtja a szektort.

Bajok Körmenden

Érintőlegesen Töröcskei Istvánhoz köthető hír, hogy a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezettel szemben indult felügyeleti vizsgálat több negatív megállapítást hozhat a takarék tevékenységével kapcsolatban – értesült a Napi.hu. A felügyeleti biztosok kirendeléséig négytagú igazgatóság irányította a takarékot, amely a válság évei alatt jelentősen megnőtt, kiterjedt cégháló veszi körül, egyik nagy tulajdonosa pedig Töröcskei.

A Napi.hu meg nem erősített értesülései szerint a Körmend és Vidéke működése külső vizsgáló számára gyakorlatilag áttekinthetetlen, jelentős az értékvesztés, és nehezen értékelhető fedezeteket alkalmaztak. Nehezen igazolható a takarékszövetkezet által kimutatott tőkehelyzet valódisága is, ugyanis a tulajdonosok nagy része közvetlenül vagy közvetve ügyfélkapcsolatban áll a takarékkal, így a társaság jelentős részben saját maga áll a tőkeemelések mögött.

A takarék jelentős részben a tulajdonosaihoz köthető cégeket hitelez. Ezeket úgy fizetik vissza, hogy a céghálóban folyamatosan kap valamely új cég hitelt, és ez az új hitel válik – több áttéten keresztül – a régebbi hitel visszafizetésének forrásává. Fenntartható és folyamatos a működés, a betétesek pénze biztonságban van - közölte honlapján hétfőn a takarékszövetkezet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 5-én rendelt ki két felügyeleti biztost a takarékszövetkezethez. Az ő feladatuk – a jegybank akkori közleménye szerint – a betétesek védelme érdekében a takarékszövetkezet prudens működésének, tőkehelyzetének és likviditási helyzetének biztosítása. A biztosok átvették az igazgatóság feladatait, és az MNB korlátozta a takarék által végezhető egyes pénzügyi szolgáltatásokat.

Megtiltotta például az 1 millió forint feletti hitel- és pénzkölcsönök nyújtását, kezesség és bankgarancia vállalását, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalását. A kirendelés a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállításáig, de legfeljebb egy évre szól.

November közepén Töröcskei közleményt adott ki, amelyből kiderült, hogy jelentős tulajdonnal bír a takarékszövetkezetben. A közlése szerint a tulajdonosok elkötelezettek az intézmény mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pénzintézet prudens működése fennmaradjon. A Napi.hu által közölt cégháló szerint nem Töröcskei az egyetlen, akinek érdekeltsége van a szövetkezetben, és a szövetkezetnek is van tulajdona több vállalkozásban.