Másodfokú tárgyalás Szita Bence meggyilkolása ügyében

A Pécsi Ítélőtábla pénteken kezdi tárgyalni másodfokon annak a nőnek és két férfinak a perét, akik 2012 októberében egy Kaposvárhoz közeli erdőben brutális kegyetlenséggel megölték a tizenegy éves Szita Bencét.

Hornokné Décsei Katalin, a Pécsi Ítélőtábla sajtótitkára arról tájékoztatta az MTI-t, ha nem lesz bizonyítási indítvány, amelynek a táblabíróság helyt adna, nem kizárt, hogy az ügyben már az első tárgyalási napon ítélet születik.

A Kaposvári Törvényszék tavaly júniusban hozott elsőfokú, nem jogerős határozatában Polcz Erikát, Bogdán Józsefet és Kertész Józsefet szerepüktől függően nyereségvágyból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt marasztalta el és mindhármukat tényleges életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.
A nem jogerős határozat szerint az idén 49 éves kaposvári nő felbérelte az 59 és a 43 éves hajléktalant Szita Bence megölésére, ugyanis a gyermeket okolta azért, hogy megromlott a kapcsolata élettársával, a fiú nevelőapjával.

Szita Bencét 2012. október 29-én este a Kaposvár melletti sántosi erdőbe csalták, ott Bogdán József a kocsiból kiszállva leütötte, ásóval és késsel negyvenszer megszúrta, megvágta őt. Eközben Kertész József megásta a gyerek sírját, Polcz Erika pedig mindehhez elemlámpával világítva segédkezett.

A gyilkosok a még életben lévő fiút a gödörbe temették, ahol megfulladt, ruháit és telefonját a Kaposba dobták.
Polcz Erika még aznap éjszaka a rendőrségen bejelentést tett a fiú eltűnéséről. A rendőrök a gyermek holttestét néhány nappal később Kaposvár toponári városrészében találták meg. Azért ott, mert az elkövetőket a sántosi erdőben vadászok zavarták meg, ezért Bogdán később jobbnak látta kiásni és máshová temetni a fiút.

Szerző

Rekord - Több mint 250 törvényt hozott tavaly a parlament

Kétszázötvennégy törvényt hozott tavaly a parlament, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben. Az Országgyűlés hétszer módosította a költségvetést, kétszer az alkotmányt, és mindössze két ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el.

A 2010-es kormányváltás óta nagyjából 840 törvényt alkotott a Ház. Az Országgyűlés már 2011-ben is rekordot döntött 215 új törvénnyel, 2012-ben ennél is tízzel többet szavazott meg, tavaly pedig a 85 ülésnapon 254-et, vagyis ülésnaponként hármat.
Az előző évben elfogadott törvények csaknem háromnegyedét, 186-ot a kormány kezdeményezte.

A miniszterek közül a közigazgatási és igazságügyi tárcát vezető Navracsics Tibor nyújtotta be a legtöbb törvényjavaslatot, 41-et. Ő terjesztette elő a többi között az ötödik alkotmánymódosítást, az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalapítását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 37 törvény előterjesztője volt: indítványára hagyta jóvá a Ház a jegybank és a pénzügyi szervezetek felügyeletének összevonását, több költségvetés-módosítást, az új hitelintézeti törvényt, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztését, és tette járulékkötelessé a kamatjövedelmeket.

Balog Zoltán emberierőforrás- és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 29-29 törvényt jegyez. Előbbi nevéhez fűződik a tankönyvellátás állami feladattá alakítása, a gyed extra bevezetése, a pedagógus-életpálya kiterjesztése és a hallgatói szerződések új szabályozása. Utóbbi egyebek mellett az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és két költségvetés-módosítást kezdeményezett, továbbá ő jegyezte a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő jogszabályokat is.

Pintér Sándor belügyminiszter 23 törvény megalkotását indítványozta - köztük a szociális temetés bevezetését, amit a tavalyi utolsó ülésnapon végül 2015-re halasztották -, az agrártárcát vezető Fazekas Sándor pedig 14 javaslattal élt, ő terjesztette elő az új földtörvényt is.

Martonyi János külügy- 11, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvény megalkotását kezdeményezte 2013-ban.
Kormánypárti képviselők javaslatára 64 törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés, ebből húszat ősszel. Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott javaslat.

Az egyik legaktívabb fideszes politikus Vas Imre volt, aki tizenegy különféle tárgyú előterjesztéshez adta a nevét, legutóbb például ahhoz, amellyel állami vagyonkezelésbe kerültek a városligeti ingatlanok. A sorban utána kilenc elfogadott javaslattal Németh Szilárd következik, aki a Fidesz szakpolitikusaként a rezsicsökkentéseket kezdeményezte a parlamentben.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője - a negyedik alkotmánymódosítással együtt - hét indítványt nyújtott be a parlamentnek, ő javasolta az árfolyamgát kiterjesztését, a bajai videoügyet követő büntetőtörvénykönyv-módosítást és a havi két ingyenes készpénzfelvételt.

Hat-hat javaslat fűződik Gulyás Gergely, Cser-Palkovics András, L. Simon László és Dióssi Csaba fideszes képviselők nevéhez.
Az Országgyűlés két ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el, mindkettőt LMP-s kezdeményezésre. Az utolsó ülésnapon Mile Lajos indítványára szabálysértéssé minősítették azt, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Míg a tavaszi ülésszakban az LMP - akkor független - képviselői, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.

Áder János köztársasági elnök kilenc törvényjavaslatot küldött vissza az Országgyűlésnek, hetet újra elfogadtak, a zsebszerződések elleni fellépésről szóló fideszes javaslatról viszont még nem döntöttek újra, noha hetekig szerepelt az előzetesen kiadott napirendi javaslatban. Az államfő a téli szünetben küldte vissza a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítását, kifogásolva, hogy az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díjat büntetett előéletű alkotók is megkaphatnák, erről így még nem tárgyalhatott újra a parlament.

Ősszel száztizenhét törvényt fogadott el az Országgyűlés, ez hússzal kevesebb, mint amennyit a tavaszi és a nyári ülésszakon. Ezek négyötödét, 94-et a kormány nyújtotta be. Az őszi ülésszakon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a legaktívabb törvénykezdeményező 23 elfogadott javaslattal, megelőzve Navracsics Tibort és Balog Zoltán, akik 21, illetve 19 jogszabály előterjesztői voltak. A belügyi tárca 10, a fejlesztési 9, a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium 6-6 törvény gazdája volt, a honvédelmi tárca viszont egyé sem.

Két jogszabályt - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi büdzséjéről és a tavalyi költségvetésének végrehajtásáról - a költségvetési bizottság indítványára alkotott meg a Ház.

Szerző

Játék a bankokkal

Vojnits Tamás tájékozatlan, ravasz vagy számító szakember. Az állam által alig néhány hónapja lenyúlt és taktikus módon ismét eladásra felkínált Takarékbank igazgatóságának elnöke egy tavaly év végi bankár fórumon megjegyezte: "nehéz lesz majd külföldi tulajdonú bankot eladni Magyarországon." Ugyanakkor - kár lenne elhallgatni - a sajátosan Matolcsy György jegybankelnökre emlékeztető logikával -, ehhez hozzáfűzte, hogy Nyugat-Európában sokkal kevesebb bank működik egy piacon, amiből nyilvánvalóan az következik, hogy "a bankolás nemzetgazdasági szintű játék." A pénzügyi kormányzat legfrissebb kegyeltje, aki számos más, a Fidesz-kormányzat jóvoltából fényes karriert befutó bankárhoz hasonlóan a Csányi-istállóban nevelkedett, nem átallott azt is kijelenteni, hogy nem egyértelmű, a külföldi akvizícióknak miben is áll az értékteremtő erejük, mivel kevés jó példát látni erre a világban. A bankvezér ezek után azt a merész következtetést vezette le, hogy hosszabb távon ettől eltérő út aligha kínálkozik Magyarország előtt. Az állami tulajdon mindenható szerepét túldimenzionáló, a piac szerepét másodlagosnak tekintő, populista kormányzat bankellenes hangulatkeltésébe jól illeszkedik be az a hír, hogy legalább két, német tulajdonú bank, két évtizedes magyarországi jelenlétét feladva, távozik. Tulajdonát - a fideszes logikát követve - átadja az államnak, vagy a kormányhoz közelálló bankcsoportoknak.

"Én pesszimista vagyok, nem látom, hogy reális fordulat következhetne be a közeljövőben, mivel a magánszektorban a magánszemélyek közül még mindig korábbi hiteleiket nyögik. Még ha tudnak is törleszteni, akkor is sok idő telik majd el, míg visszatérnek a piacra"– nem nehéz kitalálni, hogy ezek a szavak a bankok elleni harc egyik kárvallottjától származnak. Ugyanott, ahol Vojnits Tamás a bankolást "nemzetgazdasági szintű játéknak" nevezte, Heinz Wiedner, a magyarországi Raiffeisen Bank vezérigazgatója adott ilyenfajta kórképet búskomor lelkiállapotáról.

Arról viszont nem beszélt, hogy a bankadó, a végtörlesztés vagy a tranzakciós illeték okozta károk vezettek-e oda, hogy eladják budapesti leánybankjukat. Jelentős nemzetközi tapasztalattal azt sugallta, hogy a kockázatos gazdasági környezet miatt nehéz olyan megtérülést ígérni, ami megérné az eladósorban lévő bankok megvételét. A második Orbán-kormány több alkalommal (Mol-részvénycsomag, E.ON gázüzletág) bebizonyította, hogy számára a veszteséges üzlet a jó üzlet. A közgazdasági logika a Kárpát-medencében rendszeresen a feje tetejére áll. A termőföldnél a kisgazdaságok verik a nagyokat, a bankoknál a kis- és közepesek csakúgy. Ha elfogy a tőkéjük, akkor sincs elkeseredésre ok, hiszen az állam a tőkepótlásban verhetetlen. Az udvaroncok úgy érik, mintha maguknak adnák. És nem is tévednek.

Szerző
Bonta Miklós