Karddal támadt a férfi - a család a fürdőszobába menekült

Előzetes letartóztatásba került az a férfi, aki karddal és tőrrel rontott rá egy családra a Pest megyei Törtelen, írja a Havaria Press.

Január 2-án kora este hívta a rendőröket egy kétségbeesett asszony azzal, hogy egy férfi rátámadt családjára törteli házukban. A támadó eleinte csak kiabált a családi ház udvarán, majd berúgta a bejárati ajtót. Egy karddal és egy tőrrel kezében üldözni kezdte az ott élőket, akik a fürdőszobába menekültek előle.

A helyszínre érkező rendőrök elfogták a brutális férfit. A támadáshoz használt fegyvereket a házban, egy asztalon megtalálták. A 43 éves gyanúsítottat őrizetbe vették. A Ceglédi Járásbíróság elrendelte a felfegyverkezve elkövetett magánlaksértéssel meggyanúsított férfi előzetes letartóztatását.

Szerző

Félnek a magyarok a külföldi munkaerőtől

 Bár Dél- vagy Nyugat-Európához képest kevésbé érzik a külföldi munkaerő beáramlásának következményeit a magyarok, mégis elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben - derült ki a Randstad Workmonitor 2013-as év végi kutatásából.

A külföldi munkaerő megjelenésének hatását a magyar munkavállalók közül kétszer annyian gondolják negatívnak, mint kedvezőnek a felmérés szerint. Csak a magyarok harmada mondta, hogy kifejezetten örül a külföldi munkatársak jelenlétének, míg a nálunk jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel.

"A nemzetközi kutatás adataiból az látszik, hogy általában ott ítélik meg negatívabban a külföldi munkavállalókat, ahol nőtt miattuk a munkaerő-piaci verseny. Magyarországon és Közép-Európa több országában, például Csehországban azonban nem ez a helyzet: a külföldiek viszonylag kis nyomást gyakorolnak az álláspiacra, mégis inkább negatív a megítélésük" - idézi a cég MTI-hez eljuttatott közleménye Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatóját, aki szerint a probléma gyökere nagyrészt az ismeretlentől való félelem: Magyarországon még viszonylag alacsony a külföldi munkaerő aránya, ezért gondoljuk, hogy a változás rosszat hozhat.

A külföldi munkát kereső magyarok körében népszerű célországok közül az Egyesült Királyságban is csak 39 százalék mondta azt, hogy örül, ha külföldivel dolgozhat együtt, itt azonban közel azonos azok aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban ugyanakkor már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket. Ráadásul a németek közül 46 százalék vallja, hogy plusz értéket jelent a munkájában a multinacionális környezet.
Magyarországon a KSH 2013-as adatai szerint 141 ezer külföldi állampolgár él, ami a lakosság kevesebb mint másfél százalékát teszi ki, ráadásul számuk az elmúlt két évben csökkenésnek indult - ismerteti a cég közleménye.

A Randstad Workmonitor egy 32 országra kiterjedő felmérés, elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik, a 2013. október 25. és november 12. között felvett, negyedik negyedéves kérdéssor többek között a külföldi munkaerővel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A felmérés során Magyarországon összesen 6477, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

Szerző

Félnek a magyarok a külföldi munkaerőtől

 Bár Dél- vagy Nyugat-Európához képest kevésbé érzik a külföldi munkaerő beáramlásának következményeit a magyarok, mégis elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben - derült ki a Randstad Workmonitor 2013-as év végi kutatásából.

A külföldi munkaerő megjelenésének hatását a magyar munkavállalók közül kétszer annyian gondolják negatívnak, mint kedvezőnek a felmérés szerint. Csak a magyarok harmada mondta, hogy kifejezetten örül a külföldi munkatársak jelenlétének, míg a nálunk jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel.

"A nemzetközi kutatás adataiból az látszik, hogy általában ott ítélik meg negatívabban a külföldi munkavállalókat, ahol nőtt miattuk a munkaerő-piaci verseny. Magyarországon és Közép-Európa több országában, például Csehországban azonban nem ez a helyzet: a külföldiek viszonylag kis nyomást gyakorolnak az álláspiacra, mégis inkább negatív a megítélésük" - idézi a cég MTI-hez eljuttatott közleménye Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatóját, aki szerint a probléma gyökere nagyrészt az ismeretlentől való félelem: Magyarországon még viszonylag alacsony a külföldi munkaerő aránya, ezért gondoljuk, hogy a változás rosszat hozhat.

A külföldi munkát kereső magyarok körében népszerű célországok közül az Egyesült Királyságban is csak 39 százalék mondta azt, hogy örül, ha külföldivel dolgozhat együtt, itt azonban közel azonos azok aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban ugyanakkor már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket. Ráadásul a németek közül 46 százalék vallja, hogy plusz értéket jelent a munkájában a multinacionális környezet.
Magyarországon a KSH 2013-as adatai szerint 141 ezer külföldi állampolgár él, ami a lakosság kevesebb mint másfél százalékát teszi ki, ráadásul számuk az elmúlt két évben csökkenésnek indult - ismerteti a cég közleménye.

A Randstad Workmonitor egy 32 országra kiterjedő felmérés, elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik, a 2013. október 25. és november 12. között felvett, negyedik negyedéves kérdéssor többek között a külföldi munkaerővel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A felmérés során Magyarországon összesen 6477, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

Szerző