Brit politikusok tovább nehezítenék a kelet-európaiak helyzetét

Befolyásos brit politikusok nyilatkozatai szerint évekre meg kellene vonni az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból érkező munkavállalók szociális juttatásait.

Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC 97.3 betelefonálós műsorának vendégeként kijelentette: véleménye szerint csak kétévi folyamatos nagy-britanniai tartózkodás után szabadna teljes körű hozzáférést biztosítani a kelet-európai EU-munkavállalóknak a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz.

Johnson - akit a brit sajtó a folyamatos cáfolatok ellenére kitartóan David Cameron, a szintén konzervatív párti brit miniszterelnök valószínű jövőbeni kihívójának tekint - a keddi rádióműsorban "problémásnak" nevezte a szabad munkaerő-áramlás elvét a kibővített EU-n belül. Kijelentette: ennek az uniós alapelvnek az alkalmazását "valós aggodalomforrásnak" tartja, mivel amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az akkori Közös Piachoz, a közösség a jelenleginél "sokkal, sokkal kisebb" csoport volt, és tagjai sokkal közelebb álltak egymáshoz gazdasági fejlettség szempontjából, mint a mostani "500 milliós nagy massza".

A londoni polgármester szerint Nagy-Britannia "mágnesként vonzza" a bevándorlókat azokból az EU-társállamokból, amelyeknek a szociális ellátórendszere sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a brit. Ezért kell olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek révén Nagy-Britannia elveszítheti e mágnesszerepét, és ilyen intézkedés lehet például annak az időszaknak a kiterjesztése két évre, amelynek lejárta előtt a külföldi EU-munkavállalók nem vehetnék igénybe korlátlanul a brit szociális ellátóhálózat juttatásait - mondta Johnson a keddi rádióműsorban. A polgármester szerint felmerül az a kérdés is, hogy miért kellene a brit adófizetőknek fizetniük olyanok családi pótlékát, akik Nagy-Britanniában dolgoznak ugyan, de gyermekeik Lengyelországban élnek.

Ugyanezt David Cameron miniszterelnök is felvetette a BBC televíziónak adott hétvégi nyilatkozatában, és e kijelentéséből diplomáciai viszály is kerekedett. A keddi brit lapok idézik, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Cameron BBC-nyilatkozatára reagálva, a Twitter üzenőportálon azt írta: "ha Nagy-Britannia megkapja a mi adófizetőinket, nem kellene-e Nagy-Britanniának állnia szociális juttatásaikat is?" Sikorski - aki Cameron évfolyamtársa volt az Oxfordi Egyetemen - hozzátette: "miért kellene a lengyel adófizetőknek támogatniuk a brit adófizetők gyerekeit?"

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte addig semmiféle szociális juttatásban nem szabadna részesíteni a külföldi EU-munkavállalókat, amíg azok el nem töltenek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A UKIP a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek fő célkitűzése a brit EU-tagság feladása és az uniós bevándorlás szigorú korlátozása. A felmérések a párt támogatottságának gyors növekedését jelzik.

Farage a BBC rádió hírműsorában kijelentette: "teljes őrültség", hogy Nagy-Britannia kelet-európaiaknak ad foglalkoztatási támogatást. Hozzátette: még abban az esetben is a bevándorlás visszaszorítását pártolja, ha ennek ára a brit gazdaság lassabb növekedése lenne.

A BBC által kedden ismertetett legújabb országos közvélemény-kutatási adatai szerint a brit választók több mint háromnegyede egyetért Farage álláspontjával. A felmérésbe bevontak 77 százaléka mondta azt, hogy a bevándorlók számának csökkenését kívánja, ezen belül 56 százalék a bevándorlás "nagyon nagy mértékű" visszaszorítását szeretné. Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás jó vagy rossz hatást gyakorol-e a brit gazdaságra, 47 százalék vélekedett úgy, hogy a hatás negatív, 31 százalék szerint ugyanakkor a brit gazdaságnak előnye származik a külföldi munkaerő beáramlásából. A hatást kedvezőnek gondolók fele is azonban e véleménye ellenére a bevándorlás korlátozását szeretné.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az elmúlt hetekben sorra jelentette be a szigorítási terveket, amelyek közül több az új év első napján életbe is lépett. A uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában mostantól nem igényelhetnek álláskeresőknek járó juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást.

London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.