Gyurcsány: "Az egészet miniszter úr!"

Ártani akar a kormány a demokratikus ellenzéki összefogás egyes szereplőinek, sőt, az egész összefogásnak, ez az oka annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter most jött elő az őszödi beszéd ügyével. Erről Debreczeni József közíró, a DK alelnöke beszélt hozzátéve, hogy Pintér ráadásul akaratlanul is elszólta magát, amelyből kiderült, céljuk a félrvezetés lehet.

Pintér Sándor a Hír Tv-ben kedden este arról beszélt: eljött az ideje, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Balatonőszödön elmondott beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatban keletkezett titkosszolgálati jelentés egy részét nyilvánosságra hozzák. Azt mondta, teljes egészében nem tudják nyilvánosságra hozni a dokumentumokat, mert az érintetteknek személyiségi jogaik vannak, és "az a titkosszolgálati munkatárs, aki ebben az ügyben tevékenykedett, nem lesz alkalmazható a jövőben".

Hozzátette ugyanakkor, nem biztos, hogy egy-egy rész teljességgel be tudná mutatni a történetet, lehet, hogy félrevezetné azokat, akik csak részinformációkat kapnak meg. Debreczeni szerint ez a mondat nem vall Pintérre, ezzel komolytalanná tette és előre kétségbe vonta a még meg sem jelent információ hitelét.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke tegnap a Facebookon üzent a belügyminiszternek: "Pintér miniszter nyilvánosságra hozná az őszödi akták egy részét. Az egészet miniszter úr! Ne válogasson! Nincs miért. Ha csak nem manipulálni akar..."

A volt miniszterelnök egyébként korábban kijelentette, semmi kockázatot nem lát abban, hogy az elkészült jelentésnek bármely részletét nyilvánosságra hozzák. "Annyit azonban megjegyeznék, hogy a Fidesz sem örülne, ha minden hozzáférhetővé válna abból, amit a titkosszolgálat az őszödi ügyben feltárt. A történet nem ott kezdődik és fejeződik be, hogy valakik ezt a hanganyagot átadják valakinek. Ez a felvétel egy hosszú láncon ment keresztül, és ebben a láncban van olyan fontos elem, amely érdemben érinti a Fidesz eddig hangoztatott pozícióját" - fejtette ki Gyurcsány.

Szerző

TV2-eladás: később törlesztenek Simonék

A ProSiebenSat.1 olyan "eladói hitel" konstrukcióban adta el a TV2-t, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik - továbbította tegnap a TV2 a német médiavállalat közlését. 

Eszerint az eladásban harmadik fél, vagy harmadik félhez köthető finanszírozó nem vett részt, és a 100 százalékos management buyout - vagyis amikor egy cég menedzserei veszik meg a vállalatot - "a nemzetközi normák szerint történt".

Bár a közlés arra utal, hogy a vételárra minden fedezet megvan, és erre garanciát is kapott a ProSiebenSat.1 a csatornát megvásárló vezérigazgatótól és gazdasági igazgatótól, Simon Zsolttól és Yvonne Dedericktől, továbbra sem világos, ki lett a valódi tulajdonosa az ellenzéki hangokat egyre kevéssé híradójába engedő csatornának.

Mint arról beszémoltunk, karácsony előtt egy nappal jelentették be, hogy a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt.-t Simon és Dederick két, néhány nappal a bejelentés előtt alapított cégen keresztül vásárolta meg, ezek a TV-HU1 és a TV-CEE1 Kft.

Az ellenzék azt firtatta, a piaci áron legalább 20-30 milliárdosra becsült csatorna felvásárlására ennyi pénzük nem lehetett Simonéknak - és az Index szerint korábban erre maga Simon is utalt -, de azt sem tudni, valójában mekkora áron szabadult meg a ProSiebenSat.1 a magyar tévétől. Az ellenzék szerint a tárgyalásoknál "politikai szereplők" is részt vehettek, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nevét említették.

Szerző
Témák
TV2 eladás

Vita a tanári bojkottról

Publikálás dátuma
2014.01.09. 06:05
Az új szervezet az érdekképviselet szerint alkalmas a pedagógusok megfélemlítésére. Fotó: Europress/Getty Images/Thinkstock
Bár a köznevelési államtitkárság szerint tavaly szeptembertől minden tanár automatikusan tagja lett a Nemzeti Pedagógus Karnak, a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez lehetetlen, mivel a szervezet meg sem alakult. A Kar ráadásul a pedagógusok véleménynyilvánítási szabadságát is korlátozná.

Értelmetlennek nevezte a két pedagógus-szakszervezet bojkottját a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) ellen a köznevelési államtitkárság. Lapunknak küldött válaszukban azt írták, "az állami intézményekben dolgozó pedagógusok a törvény erejénél fogva, automatikusan tagjai az NPK-nak. Választójoguk van és választhatóak. Ha e jogukkal nem kívánnak élni, minden következmény nélkül megtehetik".

Mint beszámoltunk róla, a legnagyobb tagsággal bíró közoktatási szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tavaly decemberben az NPK megalakítási folyamatának bojkottjára szólítja fel tagjait, illetve minden, állami fenntartású intézményben dolgozó tanárt. A PSZ szerint ugyanis a Kar "nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, sérti a PSZ jogait és érdekeit". A bojkottal egyetért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Az érdekképviselet szerint az emberi erőforrás miniszter által felügyelt szervezet működése "alkalmas a pedagógusok megfélemlítésére".

Megszüntetnék a Kliket

Az MSZP a választás után fokozatosan lebontaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), és helyette a korábban is működő önkormányzatiság elvét érvényesítené a közoktatásban - közölte Kunhalmi Ágnes.

A párt elnökségi tagja a Fidesz-kormány "leghiábavalóbb intézményének" nevezte a Kliket, amely szerinte mára a közoktatási problémák fő okozójává vált rengeteg működési zavara miatt.

Kunhalmi szerint a központ a kabinet terveivel ellentétben nem volt képes megoldani az oktatás strukturális gondjait, sőt, azokat a fenntartási és finanszírozási feladatokat sem képes végrehajtani, amelyeket korábban az önkormányzatok el tudtak látni. "Az MSZP ezért azt várja a kormánytól, hogy korrigálja az intézmény okozta problémákat" - fogalmazott a szocialista politikus.

A bojkott ellenére a köznevelési államtitkárság szerint valószínűtlen, hogy a mintegy 130 ezer pedagógusból ne legyen kellő számú aktív tag az NPK megszervezéséhez. Bár a törvény rögzíti, hogy a Kar "szakmai szervezet", amelynek együtt kell működnie a munkajogi kérdésekben illetékes "reprezentatív" szakszervezetekkel, ha az érdekképviseletek ebben nem kívánnak részt venni, "az együttműködés elmaradása nem okozhat működési fennakadást".

Hogyan lehetnének tagjai a pedagógusok tavaly szeptembertől egy olyan szervezetnek, amelynek csak idén áprilisig kellene létrejönnie? - tette fel a kérdést Galló Istvánné. A PSZ elnöke lapunknak úgy fogalmazott, az állami fenntartású intézményekben dolgozó tanárok csupán tájékoztatást kaptak a Kar megalakulásáról, annak egyelőre semmilyen formában nem lehetnek tagjai. A többi között ezért fordultak tavaly az Alkotmánybírósághoz, illetve azért, mert semmi sem indokolja, hogy csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában lévő pedagógusok lehetnek tagjai a karnak, az alapítványi, egyházi és magániskolákban dolgozók viszont nem. "Holott ők is részesültek a pedagógus életpályamodellbe foglalt béremelésekből" - tette hozzá Galló Istvánné.

A PSZ beadványában az NPK tagjainak titoktartási kötelezettségét is támadta, mivel az érdekképviselet szerint nem indokolt korlátozni a tanárok véleménynyilvánítási szabadságát. Galló Istvánné emlékeztetett: a bojkott - szakszervezeti tagságtól függetlenül - arra szólítja fel a pedagógusokat, hogy ne vegyenek részt a Kar testületeinek létrehozásában, munkájában, és semmilyen formában ne működjenek együtt a szervezettel. "Ma még sajnos nem látják a kollégák, hogy milyen veszélyeket jelent rájuk az NPK kereteiben a jövőben megalakuló etikai bizottságok létrejötte" - tette hozzá.