Sólyom László;Zétényi-Takács-törvény;
2014-01-10 06:15:00
Azért nem volt rendszerváltás, mert "megmaradt a sztálini alkotmány", mert "az Alkotmánybíróság megakadályozta a reprivatizációt", és mert "nem engedte meg az igazságtételt", és miatta nem lehetett feltárni a kommunista titkosszolgálatok működését és ügynökeit - ilyen és ehhez hasonló megalapozatlan vélemények váltak a jobboldali identitás részévé, különösen mivel a kormánypártok és a kormánypárti média megerősítést nyújt ezekhez - írta Sólyom.
A volt államfő négy pontba szedte cáfolatait. Kifejtette, nem igaz például, hogy az Ab nem engedélyezte a reprivatizációt, hiszen szabad kezet adott az Országgyűlésnek a privatizációhoz és reprivatizációhoz egyaránt. Szólt arról is: jogilag volt megoldhatatlan a Zétényi-Takács-törvény elfogadása (ez a rendszerváltás előtt politikai okokból elkövetett, de jogilag meg nem torolt bűncselekmények elévülhetetlenségét kívánta törvénybe foglalni - a szerk), mivel ahhoz, hogy a bűncselekmények nyomán jogi igazságtételt lehessen adni, fel kellett volna függeszteni az ügyben a büntetőjog alapvető alkotmányos garanciáit.
Azt az Ab nem tehette meg, de javaslatot tett arra, hogy miként lehet "a nemzetközi jog keretén belül a múlt legsúlyosabb bűncselekményeit üldözni". Írásában Sólyom a megfigyelési ügyekkel kapcsolatban arra is kitért, hogy "a lusztrációt (átvilágítást - a szerk.) az Ab nem hogy nem akadályozta, hanem mulasztásos alkotmánysértést állapított meg annak elmaradása miatt".
A rendszerváltás becsülete az ország becsülete is, a jogállami forradalom és a rendszerváltás Magyarország nagy teljesítménye volt - emelte ki Sólyom László, felidézve, hogy a kormányfő helyettese eközben "obskúrus módon módosítgatott kommunista alkotmányról" beszél, amelyet a kormánypárti retorikában végre levált az alaptörvény. Ahogy az Ab az alkotmányt védi, úgy a Kúria sem a bankok mellé áll, hanem azt mondja ki, ami a jog - tette egyértelművé a volt államfő, aki szerint az "alaptalan vádaskodások" csupán "kényelmes, elhárító mechanizmusok", amelyek azzal magyarázhatók, hogy egyesek képtelenek elfogadni, hogy "a jog nem mindig a személyes érdekeinkkel vagy vágyainkkal van összhangban."