Emelkedik az MMA tagok járadéka

Publikálás dátuma
2014.01.11. 06:45
Fotó: K2 PRESS
Magasabb összegű életjáradékban részesülnek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes és levelező tagjai egy pénteken megjelent kormányrendelet szerint. Az MMA rendes tagjai az eddigi havi 150 ezer forint helyett január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig az eddigi 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra jogosultak. 

Egy 2013. júniusi törvénymódosítás vezette be, hogy az MMA elhunyt rendes és levelező tagjainak hozzátartozói is havi ellátást kaphassanak, amelynek összege megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított hozzátartozói ellátások mindenkori összegével.

Ez a kormányrendelet kilátásba helyezi azt is, hogy az évtized végére a kormányzat által kreált, vitatható hitelű és tekintélyű akadémia tagjainak illetménye eléri a Magyar Tudományos Akadémia tagjai által élethosszig élvezett havi apanázs összegét. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjainak 455 ezer, a levelező tagoknak 353 ezer forint havi juttatás jár.

A tervek szerint március 14-én tartják meg az MMA székházát, a felújított Pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját, ezt követően egy Makovecz Imre- és egy Schrammel Imre-kiállítással várja a közönséget, mintegy fél évig.

Tárgyalásokat folytatnak arról is, hogy a Vigadó bekerüljön a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.

Szerző

A bíróságok nem támogatják a Fidesz-kampányt

Publikálás dátuma
2014.01.11. 06:20
Fotó: Népszava
Ismét visszaverte a Kúria Rogán Antal utasítását: a Fidesz frakcióvezetője arra szólította fel a legfelsőbb bírói fórumot, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását megkerülve döntsön a devizahitelekről. Mint ismeretes: a Kúria december közepén jogegységi határozatot hozott a devizahitelekről. Ebben megállapította, hogy pusztán azért nem érvénytelenek a szerződések, mert az árfolyamváltozásból eredő veszteséget az adósnak kell viselni. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében azonban az Európai Bírósághoz fordult a szervezet. 

Az utóbbi ügyben már mintegy fél évvel a jogegységi határozat előtt: az úgynevezett Kásler-per témája volt a devizahiteleknél a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség tisztességtelensége. Ebben az ügyben decemberben már tárgyalt az Európai Bíróság, amely a bankok és az ügyfél mellett meghallgatta az Európai Bizottság, illetve a német és a magyar kormány álláspontját is. Döntés az ügyben februárban várható.

A kormánynak és a Fidesznek azonban ennél sürgősebb a kérdés: úgy tűnik, választási ajándéknak szánják a legújabb devizahiteles mentőcsomagot. Olyannyira, hogy sajtóhírek szerint a tavaszi parlamenti ülésszak kezdetét is elhalasztanák, amíg nem születik kormánydöntés a témában. Rogán Antal feltehetőleg ezért próbálja sürgetni a bíróságot - bár egy jogállamban a bíróság függetlenségét tiszteletben tartó politikustól elfogadhatatlan lenne ilyen nyomásgyakorlás.

A Fidesz frakcióvezetője ilyenformán próbálja választási kampányának szolgálatába állítani az igazságszolgáltatást. Darák Péter, a Kúria elnöke azonban az Inforádió Aréna című műsorában kifejtette: mindenképpen megvárják az Európai Bíróság állásfoglalását. A luxembourgi székhelyű bíróság főtanácsnoki véleménye várhatóan februárban születhet meg, a végleges döntés pedig a tapasztalatok szerint azután két-három hónappal. A Kúria azt követően tud majd állást foglalni - tette hozzá az elnök.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ettől függetlenül tegnap azt állította a Hír TV-nek: ha addig megszületik az Európai Bíróság döntése, a kormány még a választások előtt dönteni fog. Vagyis hiába fejtette ki Rogán korábban, hogy szerinte a Kúria elég bölcs ahhoz, hogy egyedül döntsön, és nem kell tekintettel lennie az EU bíróságára, ez a magyar talárosokat nem érdekli: a választások előtt már nem fognak dönteni újra a devizahitelekről.

Szerző

Csökkent az aranytartalékunk értéke

Publikálás dátuma
2014.01.11. 06:18
Fotó: Népszava
Az arany világpiaci árának leértékelődése érzékenyen érintette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,1 tonnás aranytartalékát, amely 2013. november végén 90,6 millió eurót ért, közel 60 millió euróval kevesebbet a 2012 végi értéknél. Az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) tavaly év végén 1201,5 dollárt ért, ami 27,5 százalékkal volt alacsonyabb a 2012 végi 1657,5 dolláros áránál - minderről a Conclude Daily Gold számolt be a World Gold Council adatai alapján.

Egyébként az MNB 34,7 milliárd euró értékű nemzetközi tartalékainak az arany mindössze 0,26 százalékát tette ki. Ez az egyik legalacsonyabb arány az aranyat tartó országok közül. Az olcsóbb aranyvétel lehetőségét elsősorban ázsiai országok és volt szovjet utódállamok használták ki tartalékaik feltöltésére, összesen 21 ország növelte aranytartalékát 2013-ban. A legnagyobb mértékben, 143,56 tonnával, 503,20 tonnára Törökország, míg Oroszország 57,36 tonnával, 1015,12 tonnára. Zömében Európán kívüli országok használták ki, hogy a sárga nemesfémhez 2013-ban olcsóbban lehetett hozzájutni az egy évvel korábbinál.

Az európai országok közül csak Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország és Szerbia vásárolt aranyat, de ezek mennyisége egyik ország esetében sem haladta meg az 1 tonnát. Ugyanakkor 26 ország aranytartalékai csökkentek, közülük a legjobban, 4,24 tonnával Németországé, míg Mexikóé 1,13 tonnával. 2013 végén a legnagyobb, 8133,5 tonnás aranykészlete az Egyesült Államoknak volt, őt követte Németország (3387,1 tonna), Olaszország (2451,8 tonna), Franciaország (2435,4 tonna), Kína (1054,1 tonna), Svájc (1040,1 tonna) és Oroszország.

Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények közül a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 405 tonnát is eladott, aminek következtében az év végén már csak 115 tonna felett diszponált, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2814, az Európai Központi Bank (EKB) 502,1 tonnás készletei nem változtak.

Szerző