Feltehetőleg kész aláírni Orbán Viktor miniszterelnök egy megállapodást a paksi atomerőmű üzemidejének a meghosszabbításáról, illetve a létesítmény bővítéséről orosz féllel, akár a keddi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megtartandó találkozóján is. Függetlenül attól, hogy a beruházás ügyében nem volt társadalmi egyeztetés, hiányoznak a szakmai hatástanulmányok és a magyar kormányfő megfelelő országgyűlési felhatalmazással sem rendelkezik - állítják elemzők. A szakembereket annak kapcsán kérdeztük erről, hogy kedden Moszkvában tárgyal Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal. A megbeszélések fő témája pedig paksi nukleáris létesítmény jövője.
Szakértők úgy vélik: Orbán még a jelenlegi kormányzati ciklusban tető alá kívánja hozni a kétoldalú államközi szerződést az oroszokkal, hogy biztosítsa a fideszes üzleti köröknek a több ezer milliárd forintos beruházásban való részvételt, s azt, hogy az "üzletet" következő kormányzat se tudja megtorpedózni. A gyors megállapodás az orosz fél érdeke is, amely erősíteni szándékozik a pozícióit a közép-európai térségben is. Ennek érdekében az orosz állami atomipari vállalat, a Roszatom még a 2000-6000 milliárd forint költségű új erőműblokk építésének finanszírozásában is hajlandó lenne részt venni - állítják a szakemberek.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke úgy látja: óriási károkat okozna az országnak, ha az Orbán-kormány közmegegyezés nélkül, a megfelelő szakmai előkészítést mellőzve, nemzetközi versenytárgyalás kihagyásával, csupán bizonyos üzleti körök érdekeit szem előtt tartva állapodna meg az orosz kormánnyal az erőmű bővítésről. Ez beruházás ugyanis több évtizedre meghatározza majd hazai energiatermelési struktúrát. Az elnök hozzátette: a Levegő munkacsoport a többi környezetvédelmi szervezettel karöltve tiltakozni fog a beruházás ellen.
Hozzáértők megjegyezték: bár a Fidesz-kormány azt állítja, hogy egy 2009-es parlamenti döntés - amelyet az akkori kormánypártok és az ellenzék szinte egyöntetűen támogatott - felhatalmazza a kabinetet az atomerőmű bővítésére, a valóság azonban az, hogy az említett határozat csak az építkezés előkészítésére ad lehetőséget, nem a kormányközi megállapodás megkötésére és a projekt elindítására. Vagyis a kormánypárt még a jogszerűség látszatára sem ügyel ebben a kérdésben - mondják szakértők.
A kormány - amint azt, Németh Lászlóné, a fejlesztési tárca vezetője megszellőztette - kész akár nemzetközi versenytárgyalás nélkül is kiadni az építési megbízást az új reaktorok megépítésére. Erre azonban csak az Európai Unió (EU) közbeszerzési jogszabályainak a megkerülésével van mód. Ehhez pedig már annyi is elegendő, hogy a kormány nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként kezelje az építkezést. Ami nem lesz nehéz, mert még a tavalyi év közepén kiemelt fontosságú projektnek nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk, illetve blokkok kialakítását. Emellett ugyancsak az elmúlt év közepén Nukleáris Energia Kormánybizottság jött létre, amelynek az elnöke maga Orbán Viktor miniszterelnök, a testület tagja pedig a nemzeti fejlesztési miniszter és a gazdasági miniszter.
Ezen felül az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt-t is létrehozta tavaly júliusban a kormányzat, kilencmilliárd forintos alaptőkével, segítendő a beruházás mielőbbi beindítását. Ez pedig elemzők szerint azt mutatja, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök élénken érdeklődnek az építkezésben rejlő lehetőségek iránt. Az orosz beruházó kiválasztása pedig nem véletlen - jegyzik meg hozzáértők - a Roszatom ugyanis bőséges megrendeléseket biztosítana a magyar beszállítóknak, szemben a szóba jöhető amerikai, európai illetve ázsiai kivitelezőkkel, amelyek szinte kizárólag a saját beszállítóikkal dolgoznak.
A szakértők szerint ugyanakkor nem gyorsan megvalósítható építési projektről van szó. Csak a tervezési-engedélyezési fázis körülbelül négy évet vesz igénybe. Míg a kivitelezési munkálatok ugyancsak minimum négy évig zajlanak majd.
Érdemes megjegyezni: a Fidesz paksi fejlesztésekkel kapcsolatos viselkedését mindvégig kettősség jellemezte. Az elmúlt hónapokban az építkezéssel kapcsolatban egyöntetűen nemzetközi versenytárgyalás kiírásának a szükségességéről beszéltek a kormány képviselői. Míg mostanra a pályáztatás nélküli bővítést lehetősége került előtérbe. Még korábban, az előző parlamenti választások előtt ellenzéki pártként a Fidesz egyenesen "megtiltotta" az akkori szocialista kormánynak a paksi beruházás elindítását, illetve azt, hogy "titkos megállapodásokat kössön az oroszokkal a Déli Áramlat nevű nemzetközi földgázvezeték megépítéséről, és az új paksi blokkok felépítéséről".
A parlamentben viszont 2009-ben a projekt mellet szavazott a Fidesz. Manapság pedig mindkét építkezést maga a Fidesz erőlteti. Igaz, Orbán már korábban is tisztában volt a realitásokkal. Ez Orbán 2009 novemberi, köztévének adott interjúból is kiderül, amelyben közölte:" ... új blokkot is kell építeni. Az egy orosz típusú erőmű. A fölújítást sem tudjuk megcsinálni az oroszok nélkül, ha újat akarunk építeni, sem tudjuk őket kihagyni belőle szerintem. " Elemzők úgy vélik: az orosz fél éppen Orbán korábbi Oroszország ellenes kirohanásai, kettős beszédei miatt nem hitt a magyar kormányfőnek, s eddig ezért nem születhetett megállapodás a felek között.
Világszerte nyomul a Roszatom
A Roszatomnak jelenleg húsz külföldi atomrektor építésére van megbízása, de tárgyalásokat folytat még mintegy negyven további energiablokkról, és reményei szerint ezek közül legalább minden második a szerződéskötésig is eljut - tájékoztatta a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnököt Szergej Kirijenko, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a Paks Press beszámolúja szerint. Noha a fukusimai reaktorbaleset után a piac visszaesett, a Roszatom meg tudta duplázni külföldi megrendelés-állományát - mondta a cégcsoport vezetője, és gyors leltárral is szolgált az államfőnek a Kínában, Vietnamban, Törökországban, Iránban, Fehéroroszországban, Jordániában, illetve Oroszországban folyó építkezésekről.
Együtt PM: Elég a hazugságokból és a titkolózásból!
A paksi atomerőmű bővítése legalább hatvan évre meghatározza az ország energiapolitikáját, több ezer milliárdos befektetést igényel, emellett számos biztonsági és környezetvédelmi kérdést is felvet. Ez önmagában is indokolja azt, hogy ilyen horderejű kérdésről a mindenkori kormány csak és kizárólag érdemi társadalmi vitát követően, az Országgyűlés felhatalmazását kikérve tárgyaljon bárkivel is.
Az Orbán-kormány azonban nem így tesz - áll az Együtt-PM Orbán Viktor miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében. A párt kifogásolja, hogy a sajtóhírek szerint Moszkvában az orosz és a magyar fél között valamiféle államközi szerződés aláírására kerülhet sor hamarosan a paksi atomerőmű jövőjével kapcsolatban. A részletekről sem az ország nyilvánossága, sem a Magyar Országgyűlés képviselői nem tudhatnak semmit. "Önök hazudnak és titkolóznak Paks ügyében. Erre a kétharmad sem hatalmazza fel Önöket, ehhez nincs joguk" - hangsúlyozza a levél.
Az Együtt-PM követeli a kormányzati sumákolás azonnali befejezését: a nyilvánosság részletes és haladéktalan tájékoztatását arról, hogy mire készül az Orbán-kormány alig három hónappal a választások előtt egy olyan ügyben, amely magyarok nemzedékeit érinti. A kormány válasza sem váratott sokat magára. A Kormányzati Információs Központ tegnap kiadott közleményében emlékeztetett, hogy a kormány
az Országgyűlés felhatalmazása alapján négy éve vizsgálja Magyarország nukleáris energiafelhasználásának lehetőségeit. Ennek jegyében legutóbb 2013. január 31-én tekintette át Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a több évtizedes múltra visszatekintő magyar-orosz gazdasági és nukleáris együttműködés kérdéseit. Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013. december 17-én tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságát arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. (Ezen a bizottsági ülésen az ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt.)
A közlemény egyértelművé tette, hogy a paksi atomerőmű ügyében a következő lépés egy orosz-magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
Orbán Viktor miniszterelnök - Vlagyimir Putyin meghívását elfogadva - a mai találkozó folyamán áttekinti az orosz elnökkel az elmúlt egy év magyar-orosz gazdasági együttműködésének eredményeit. A kormány a megbeszélést követően tájékoztatni fogja a magyar közvéleményt - közölte a Kormányzati Információs Központ.
