Németország;kiadatás;Horvátország;háborús bűnös;
2014-01-15 13:56:00
A Jutarnji list című horvát napilap szerdai jelentése szerint Vinko Sindicic, a német ügyészség előtti eljárás koronatanúja közjegyző előtt tett újabb vallomást tavaly év végén, és ebben azt állította, hogy a német bíróságon hat évvel ezelőtt tett vallomásában hamisan tanúskodott Josip Perkovic és Zdravko Mustac volt jugoszláv titkosszolgálati vezetők ellen, akiket Németországban egy horvát üzletember évtizedekkel ezelőtti meggyilkolásával vádolnak.
Sindicic tanúvallomása alapján - európai elfogatóparancs útján - Berlin a vádlottak kiadatását is kérte, és ez alapján ítélte a müncheni bíróság 2008-ban életfogytiglani börtönre a harmadik vádlottat, Krunoslav Pratest.
A Jutarnji list szerint a 2013. december 31-én tett vallomásban Sindicic - aki maga is a volt jugoszláv titkosszolgálatnak dolgozott - azt állította, hogy a müncheni bíróságon hamisan vádolta meg Pratest, Perkovicot és Mustacot azzal, hogy részt vettek Stjepan Durekovic horvát üzletember meggyilkolásában 1983-ban.
Azt is kijelentette, hogy a német hatóságok hamis tanúzásra kényszerítették, és a régebbi tanúvallomását "tiszta hazugságnak" nevezte. Meg is nevezte azokat a német hatósági szerveket, amelyek nyomására hamisan tanúskodott.
Perkovic ügyvédje, Anto Nobilo a Vecernji list című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta: ez is bizonyítja, hogy miért vannak fenntartásai a német igazságszolgáltatással szemben, hiszen ebből látható, hogy Prates esetében a tanúvallomás a német ügyészség és titkosszolgálat nyomására történt. Botrányosnak nevezte, hogy a koronatanú megszólalásában az említett szervek ilyen szerepet játszhattak.
Az új nyilatkozat egyben kitűnő esély, hogy az életfogytiglanra ítélt Prates ügyét újratárgyalja a bíróság - vélte az ügyvéd.
Josip Perkovic - akinek kiadatási ügye miatt az Európai Unió nyáron támogatásmegvonással is megfenyegette Zágrábot - a héten fellebbezést nyújtott be a horvát Legfelsőbb Bíróságon kiadatása ellen. A volt titkosszolgálati vezető azokra a jogi előírásokra hivatkozott, melyek szerint a horvát bíróság köteles az európai elfogatóparancsot visszautasítani, ha az a horvát törvények szerint elévült.