- Önt kétszer is hívták – hosszú turnékra - Londonban, a Royal Shakesperae Companyhoz, aminél nagyobb elismerés egyszer is ritkán ér angolul alkotó művészembert, nemhogy kétszer…. Ehelyett most Magyarországon, Budakeszin ülünk egy kocsmaasztalnál, ahol érdekes magyar szavakat kér ajándékba a vendégektől. Közben szereplésével fergeteges sikerrel fut – tíz éve már - a Nemzetiben angol nyelven a SÖR (Shakespeare Összes Rövidítve). Ráadásul a napokban ment le a köztévében egy fontos filmje. Voltaképpen kicsoda-micsoda is Mike Kelly? Mit érdemes tudni önről?
- Nem sokat. Vérbeli ír színész vagyok, aki nagyon is itthon érzi magát Magyarországon. És imádom a nyelvét, és tanulom, már vagy húsz éve.
- Madhouse Theatre Company néven dolgozik két barátjával, akikkel a londoni Színházi Akadémián ismerkedtek össze, és végül mindhárman Budapesten kötöttek ki. Hárman viszik színre évtizede a SÖR-t is. A társak: Andy Hefler, és Matt Devere. Miért Magyarország?
-Természetesen a szerelem miatt… Gyönyörű a családom a két gyermekkel. És él a szerelem!
- Tavaly kétszer is vetítette Miklauzicz Bence rendezésében a Hőskeresőket, saját gyártásában a köztévé, mindkétszer a legnagyobb médiacsönd közepette.
- Fogalmam sincs, miért történt így. Pedig ez volt Hollósi Frigyes utolsó filmje, Stohl Andrásnak pedig a börtön után az első. Ezek önmagukban is fontosak lehettek volna. Én csak mellettük játszottam. Ne tőlem kérdezze, miért e csend. De tény: nagyon sok kellemes visszajelzést kaptam a filmről. És nem csak magam miatt… A film egyébként arról szól, hogy a rendszerváltás idején, egy kis faluban – épp polgármester-választás előtt – megjelenik egy amerikai, akinek pilóta apját 1944-ben épp ott lőtték le. Keresi apja múltját, nehezen, politikai ellenszélben. Nem akarom elárulni az egész történetet, gondolom, érdemes megnézni, jó a vége.... Izgalmas filmmese közvetlenül a rendszerváltozás utáni Magyarországról.
- Játszott a 2010-es Magyar Filmszemle közönségdíjával kitüntetett Kolorádó Kid című filmben is, de most beszéljünk a színházáról. A Nemzetiről.
- Egy csoda volt, hogy annak idején Jordán Tamás igazgató meghívott minket a Merlinbe. Sosem hittem volna, hogy egyszer az ő révén magyar Nemzeti Színházban játszhatunk. Csodálatos élmény ma is.
- A Royal Shakesperae Companyt meg kétszer is visszautasította….?
- Igen, de már korábban kapcsolatba kerültem a Merlinnel, és Magács Lászlóval, és gyakran jártam Budapesten, mert angol nyelvű előadásokban játszottam. Létrejött egy kétnyelvű előadás, amelyben Pilinszky-versek is elhangzottak.
- De most a SÖR a lényeg. Milyen ez a SÖR, de igazán…? Keserű, savanyú, édes?
- A SÖR szövegének legföljebb negyede eredeti Shakespeare, melyben sokszor kigúnyoljuk a szerzőt. Pici halandzsa, pici magyar szöveg, és rengeteg empátia, bolondozás és közös nevetés. Mindenki megérti, aki kicsit is tud angolul és/vagy shakespeare-ül. Azaz ismeri drámáinak legalább egy részét.
- Amikor nem a Nemzeti Gobbi Hilda színpadán tölti azt estéit, mivel foglalkozik legszívesebben?
- Tanulom a magyart, a legszebb, legizgalmasabb szavait keresem. És rendszeresen futok a János-hegyre a barátaimmal, mert az is gyönyörű.
- A gyártó magyar köztévé nem csinált premiert a filmjének. A barátai igen.
- A törzshelyemen a borozóban vörös szőnyeggel, és kivetítővel vártak, és telt ház volt. Csodálatos volt, szebb, mintha Cannesban történt volna. És közben rátaláltam egy új szóra is: hengerbucskázás.
