Profi bírók, totális amatőr felkészültséggel?

Nem hozott áttörést a játékvezetői profizmus – erre a megállapításra jutott a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének körkérdése, amelynek eredményét kedden, két nappal azt megelőzően hozta nyilvánosságra a HLSZ, hogy kiderült, Kassai Viktor és segítői nem bíráskodhatnak az idei nyári világbajnokságon. A szakportál azt tudakolta, javult-e a játékvezetés színvonala, miután az ősszel profi játékvezetők közreműködnek a meccseken, ráadásul két alapvonali asszisztens segíti munkájukat?

Mint leszögezik, a bírók megítélése már csak azért is kritikus, mivel egy-egy kapitális tévedés mindig emlékezetesebb, mint amikor valaki észrevétlenül, azaz hibátlanul teljesít. Ám így is elgondolkodtató, hogy a válaszadók csupán 16 százaléka szerint hozott érezhető javulást az új rendszer, viszont kétszer annyian voltak (32), akik romló tendenciát érzékelnek. (52 százalék szerint nincs érdemi változás.)

Az okokra magyarázat lehet, hogy a profi bírók nem megfelelő képzésben részesülnek. A 12 profi játékvezető számára előírt, közelgő törökországi edzőtábor programja is inkább az erőnléti munkára, mintsem az elméleti felkészítésre helyezi a hangsúlyt. Könnyű reggelit fizikai edzés követi, jön a korai ebéd, csendes pihenő, még egy átmozgatás, majd az elméleti oktatás.

Korábbi FIFA-játékvezetők állítása szerint, ha már profikról van szó, elvárható volna, hogy megfelelő fizikai állapotban legyenek, fontosabb volna szakmai oldalról megközelíteni a kérdést, miként működjenek együtt az ötbírós szisztémában, hogyan tudják leginkább segíteni egymást, ki hol helyezkedjen, s egy-egy szituáció kielemzésére, értékelésére kellene összpontosítani, ez szolgálná leginkább a fejlődésüket.

Állítólag az efféle elméleti munka a hétköznapokban sem megoldott, egy-egy bajnoki forduló után hétfőn-kedden a hibák kielemzése nagyban segítené a színvonal emelkedését, de ezzel elnagyoltan foglalkoznak a profik