Milos Zeman megint főszereplő

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:36
Fotó: Getty Images / Sean Gallup
Ma nevezi ki cseh miniszterelnöknek Bohuslav Sobotkát Milos Zeman. A belpolitikai bizonytalanság azonban nem ér véget, mivel a köztársasági elnök még múlt héten több tárcavezető személyével kapcsolatban fogalmazta meg fenntartásait. Ismét felmerül a kérdés, meddig terjedhetnek az elnök jogkörei? Megvétózhatja-e egyes miniszterek kinevezését?

Csehországban Zeman elnöksége óta állandó kérdés, mit szabad az elnöknek, s mit nem. Mióta tavaly márciusban beiktatták, nem éri be a protokolláris feladatkörökkel, hanem a belpolitika legfőbb irányítója akar lenni, jóllehet, az alkotmány erre nem ad lehetőséget. Sokan azt várták, hogy az októberi parlamenti választás után megnyugszanak a kedélyek, mivel ha stabil kormány alakul, Zemannak nem lesz lehetősége tovább keverni a kártyákat.

Az új kabinet azonban nem látszik stabilnak, s úgy tűnik, a társadalom is kételkedik, miként lesz képes együttműködni egymással a szociáldemokrata párt, a teljesen más ideológiát követő milliárdos vállalkozó, Andrej Babis és tömörülése, az ANO, valamint a kereszténydemokrata KDU-CSL. Zeman így aligha vonul háttérbe, befolyása megmaradhat.

Mindent megtett azért, hogy a lehető legkésőbb nevezhesse ki kormányfőnek Sobotkát, s maradjon hivatalban a lényegében saját maga által összeállított, Jirí Rusnok-vezette kabinet. Miután már a koalíciós megállapodás is megszületett, a köztársasági elnök újabb feltételt támasztott.

Múlt hét elején kijelentette, addig ne várja tőle senki a kabinet kinevezését, amíg el nem fogadják a köztisztviselői törvényt. Ez azért lehet annyira a szívügye, mert azt a 2002-es törvényjavaslatot, amely mindmáig nem lépett életbe, éppen az ő kormánya nyújtotta be a parlamentnek.

Zeman arra is hivatkozhat, hogy az Európai Unió is bírálta az országot a jogszabály sorozatos halasztgatása miatt. Ugyanakkor időközben már Zemanék törvényjavaslata is idejét múlttá vált, így új javaslatot kell kidolgozni.

A törvény elfogadásának egy másik fontos oka is van. Andrej Babis, az ANO elnöke az egyedüli személy, aki nem tudott felmutatni olyan igazolást, amely bizonyította volna, hogy nem működött együtt a kommunista titkosszolgálattal.

A korábbi törvények értelmében azonban ez esetben nem lehetne a kormány tagja. Mivel az ezzel kapcsolatos jogszabály Zeman szerint sem felel meg a kor kihívásainak, ezért csak emiatt nem akarta megakadályozni kinevezését. Csakhogy ehhez törvénymódosítás szükséges. Az új parlament rendkívüli ülését jövő keddre, január 21-re hívták össze, ezért az elnöknek ez a feltétele is teljesül.

Zeman múlt pénteken, a televízió által élőben közvetített sajtóértekezleten el is ismerte, hogy Sobotka teljesítette feltételeit. Az új koalíciónak megvan a kellő többsége a parlamentben: 111 mandátuma van a 200 tagú képviselőházban, s a köztisztviselői törvény is sínen van.

Csakhogy azt is világossá tette, hogy a kormánylistához nem járul hozzá automatikusan. Ezzel kapcsolatban ismét jogértelmezési vita alakult ki a cseh elnök hívei és független jogászok.

Előbbiek azzal érvelnek, hogy az alaptörvény úgy rendelkezik, a kormányt a miniszterelnök "javaslatára" nevezik ki. Ez pedig szerintük azt jelenti, hogy az államfő is beleszólhat a miniszteri listába. Marek Antos, a prágai Károly Egyetem alkotmányjogásza a prágai rádióban azonban úgy vélte, az alkotmány szerint az elnöknek jóvá kell hagynia a miniszteri listát, s csak akkor vétózhatja meg azt, ha jogi természetű akadályt vet fel.

Az elnök név szerint ugyan nem említett egyetlen általa kifogásolt tárcavezetőt sem, de tudvalévő, hogy kikkel van baja: a szociáldemokrata Milan Chovaneccel, akit belügyminiszternek jelöltek, s állítólag homályos, hogyan szerezte meg egyetemi diplomáját, valamint Jan Mládekkel, aki az ipari- és kereskedelmi tárca várományosa, aki az elnök szerint biztonsági kockázatot jelenthet.

Sobotka azt állította, egyik kifogás sem állja meg a helyét. Ám, hogy képes lesz-e megvédeni jelöltjeit, nagy kérdés. A leendő kormányfő mindenesetre már előre jelezte, nem történik tragédia akkor sem, ha az elnök nem járul hozzá az összes miniszter kinevezéséhez, mert ez esetben átmenetileg ő irányítja az adott tárcát. Ez azonban elég fura helyzetet teremthet.

A közvélemény megosztott abban a kérdésben, meddig terjedhetnek az elnök jogkörei ebben a kérdésben. A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, Zemannak kifogások nélkül jóvá kell hagynia a kormánylistát. Ugyanakkor magas, 38 százalékos azoknak az aránya, akik szerint követelnie kell néhány tárcavezető cseréjét. Hét százalék pedig egyenesen úgy látja, ki sem kellene neveznie az új kabinetet.

Terv marad a béke?

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:33
A Genf-2 béketárgyalás, ha megvalósul, akkor a Kerry–Lavrov tandem sikere lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAROLD CUNNINGHAM
Néhány nap múlva, január 22-én kellene kezdődnie a svájci Montreux-ben az eredetileg Genfbe tervezett, ezért Genf-2 néven ismert, a szíriai rendezést célzó béketárgyalásoknak, ám egyelőre az sem biztos, hogy az érintett felek megjelennek. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzék mellett korábban feltétel nélkül kiálló nyugati országok komoly pácba kerültek az iszlamisták egyre véresebb akciói miatt. Bár tagadják, úgy tűnik, a nyugati titkosszolgálatok már Aszaddal tárgyalnak.

Mindenki igyekszik cáfolni a szír külügyi államtitkár állítását, miszerint már több nyugati titkosszolgálat vette fel a kapcsolatot a nemrég még légicsapással fenyegetett Bassár el-Aszad kormányával a terrorcsoportok szíriai térhódítása miatt.

Bár a szíriai politikus konkrétan nem nevezett meg egyetlen államot sem, amerikai, brit és francia cáfolat már napvilágot látott. Feiszal Mekdad külügyminiszter-helyettes a BBC-nek azt mondta: nem hajlandó országokat megnevezni, de többen is képviselőket küldtek.

Tény, hogy Európa és Amerika kétségtelenül elbizonytalanodott a szír polgárháború fejleményei miatt, úgy tűnik, mintha nem tudná eldönteni, kit is kell támogatni, melyik oldalra kell állni ebben a konfliktusban. Már nem látszik a határvonal a mérsékelt és a radikális iszlamista ellenzék, a különböző nemzetközi iszlám harcosokból összeálló terrorcsoportok között.

A felkelők egymással is harcolnak, egyre több atrocitást követnek el, a terrorcselekmények áldozatainak száma napról-napra növekszik. Olyannyira, hogy Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa tegnap közleményben figyelmeztette a fegyveres ellenzéki csoportokat, hogy a tömeges kivégzések gyakorlata miatt háborús bűnösként vonhatók felelősségre.

A főbiztos kiemelte, hogy a világszervezetnek nincsenek pontos adatai a tömeges kivégzések áldozatainak számáról, de megbízható forrásokból, civil szemtanúktól biztosan tudják, hogy már ebben az évben is, az aleppói és idlibi harcok során, ezek a csoportosulások több tömegmészárlást hajtottak végre, a januári harcokban csupán e két településen már több mint hétszázan vesztették életüket.

Öt nappal a tervezett béketárgyalás előtt még mindig nem tudni, ki a jó és ki a rossz Szíriában, egyáltalán kinek kivel kellene megegyeznie ahhoz, hogy bármiféle megállapodás gyakorlatba átültethetővé váljon, ahogy azt sem, hogy a konfliktusban bármely módon részt vevő nemzetközi szereplők közül ki ülhet le a zöld asztalhoz.

Aszad rendszerének támogatói közül csak Oroszország részvétele biztos, hiszen maga a konferencia is közös amerikai-orosz szervezésű. A síita Irán részvételétől sokáig mereven elzárkóztak nemcsak a nyugati országok, hanem a felkelőket támogató szunnita öbölmenti arab országok is, de mivel kulcsszereplőről van szó, az Aszad-kormányzat és Oroszország egyaránt ragaszkodik a perzsa jelenléthez.

Tegnap e célból Moszkvában tárgyalt Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, mára várják Valíd Moallem szíriai külügyminiszter érkezését. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője tegnap cáfolta a diplomáciai forrásokból kiszivárgott értesüléseket, miszerint külön iráni-orosz-szíriai béketerv összeállítása folyna.

Megismételte Moszkva álláspontját, hogy Iránnak és Szaúd-Arábiának mindenképpen ott kell lennie a szíriai politikai rendezést célzó svájci tanácskozáson, de kiemelte, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem gyakorol nyomást az ENSZ főtitkárára, hogy kit, mely országokat hívjon meg.

A tárgyalásokhoz kezdettől fenntartásokkal viszonyuló, az ellenzéket tömörítő Szíriai Nemzeti Koalíció, bár kapott meghívót, nem biztos hogy részt vesz a konferencián. A nyugat állítólagos közeledése Aszadhoz ürügyként szolgálhat számukra. Egyelőre csak aggasztónak nevezték a hírt. Nélkülük azonban biztos nem lesz megállapodás.

Szerző
Frissítve: 2014.01.16. 20:58

Terv marad a béke?

Publikálás dátuma
2014.01.17. 06:33
A Genf-2 béketárgyalás, ha megvalósul, akkor a Kerry–Lavrov tandem sikere lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAROLD CUNNINGHAM
Néhány nap múlva, január 22-én kellene kezdődnie a svájci Montreux-ben az eredetileg Genfbe tervezett, ezért Genf-2 néven ismert, a szíriai rendezést célzó béketárgyalásoknak, ám egyelőre az sem biztos, hogy az érintett felek megjelennek. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzék mellett korábban feltétel nélkül kiálló nyugati országok komoly pácba kerültek az iszlamisták egyre véresebb akciói miatt. Bár tagadják, úgy tűnik, a nyugati titkosszolgálatok már Aszaddal tárgyalnak.

Mindenki igyekszik cáfolni a szír külügyi államtitkár állítását, miszerint már több nyugati titkosszolgálat vette fel a kapcsolatot a nemrég még légicsapással fenyegetett Bassár el-Aszad kormányával a terrorcsoportok szíriai térhódítása miatt.

Bár a szíriai politikus konkrétan nem nevezett meg egyetlen államot sem, amerikai, brit és francia cáfolat már napvilágot látott. Feiszal Mekdad külügyminiszter-helyettes a BBC-nek azt mondta: nem hajlandó országokat megnevezni, de többen is képviselőket küldtek.

Tény, hogy Európa és Amerika kétségtelenül elbizonytalanodott a szír polgárháború fejleményei miatt, úgy tűnik, mintha nem tudná eldönteni, kit is kell támogatni, melyik oldalra kell állni ebben a konfliktusban. Már nem látszik a határvonal a mérsékelt és a radikális iszlamista ellenzék, a különböző nemzetközi iszlám harcosokból összeálló terrorcsoportok között.

A felkelők egymással is harcolnak, egyre több atrocitást követnek el, a terrorcselekmények áldozatainak száma napról-napra növekszik. Olyannyira, hogy Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa tegnap közleményben figyelmeztette a fegyveres ellenzéki csoportokat, hogy a tömeges kivégzések gyakorlata miatt háborús bűnösként vonhatók felelősségre.

A főbiztos kiemelte, hogy a világszervezetnek nincsenek pontos adatai a tömeges kivégzések áldozatainak számáról, de megbízható forrásokból, civil szemtanúktól biztosan tudják, hogy már ebben az évben is, az aleppói és idlibi harcok során, ezek a csoportosulások több tömegmészárlást hajtottak végre, a januári harcokban csupán e két településen már több mint hétszázan vesztették életüket.

Öt nappal a tervezett béketárgyalás előtt még mindig nem tudni, ki a jó és ki a rossz Szíriában, egyáltalán kinek kivel kellene megegyeznie ahhoz, hogy bármiféle megállapodás gyakorlatba átültethetővé váljon, ahogy azt sem, hogy a konfliktusban bármely módon részt vevő nemzetközi szereplők közül ki ülhet le a zöld asztalhoz.

Aszad rendszerének támogatói közül csak Oroszország részvétele biztos, hiszen maga a konferencia is közös amerikai-orosz szervezésű. A síita Irán részvételétől sokáig mereven elzárkóztak nemcsak a nyugati országok, hanem a felkelőket támogató szunnita öbölmenti arab országok is, de mivel kulcsszereplőről van szó, az Aszad-kormányzat és Oroszország egyaránt ragaszkodik a perzsa jelenléthez.

Tegnap e célból Moszkvában tárgyalt Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, mára várják Valíd Moallem szíriai külügyminiszter érkezését. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője tegnap cáfolta a diplomáciai forrásokból kiszivárgott értesüléseket, miszerint külön iráni-orosz-szíriai béketerv összeállítása folyna.

Megismételte Moszkva álláspontját, hogy Iránnak és Szaúd-Arábiának mindenképpen ott kell lennie a szíriai politikai rendezést célzó svájci tanácskozáson, de kiemelte, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem gyakorol nyomást az ENSZ főtitkárára, hogy kit, mely országokat hívjon meg.

A tárgyalásokhoz kezdettől fenntartásokkal viszonyuló, az ellenzéket tömörítő Szíriai Nemzeti Koalíció, bár kapott meghívót, nem biztos hogy részt vesz a konferencián. A nyugat állítólagos közeledése Aszadhoz ürügyként szolgálhat számukra. Egyelőre csak aggasztónak nevezték a hírt. Nélkülük azonban biztos nem lesz megállapodás.

Szerző
Frissítve: 2014.01.16. 20:58