Emberi jogok: kevés az orbáni "kozmetikázás"

Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:12
A HRW jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve Magyarországon. Fotó: Bielik István
Folytatódott a jogállamiság fenyegetése és az emberi jogok védelmének gyengülése 2013-ban Magyarországon - állapítja meg idei világjelentésében a Human Rights Watch (HRW). A nemzetközi emberi jogi szervezet úgy látja, az Orbán-kormány csak "kozmetikai" változtatásokat hajtott végre a nemzetközi szervezetek nyomására, valójában pedig sem az ENSZ, sem az EU követelményeinek nem tesz eleget.

Megismételte a korábbi, lesújtó kritikákat a HRW 2014-es világjelentésének Magyarországról szóló fejezete. A legelismertebb nemzetközi jogvédő szervezet úgy látja, hogy az Orbán-kormány által újabb bevezetett törvényi változások továbbra is fenyegetik a jogállamiságot és gyengítik az emberi jogok védelmét. Az alaptörvény 2013 márciusában végrehajtott módosítása ugyanis még inkább aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ismét jelentős jogköröktől fosztotta meg az Alkotmánybíróságot, miközben számos, korábban alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezést az alaptörvény szintjére emelt - emlékeztettek.

Annak ellenére, hogy apróbb módosításokat hajtott végre a kormányoldal a médiatörvényen, a médiatanács továbbra sem független. A HRW szakértői úgy vélik, változatlanul túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető büntetések, ráadásul homályos a tartalomszolgáltatási szabályozás is. Felidézték, a Klubrádió csak négy bírósági döntéssel tudta megújítani sugárzási engedélyét. A jelentés szerint a kormány a nemzetközi bírálatok hatására múlt szeptemberben csak "kozmetikai változtatásokat" hajtott végre az alaptörvényen, ezek pedig nem vetettek véget egyes vallási csoportok diszkriminációjának, és csak részben kezelték a politikai hirdetések korlátozásának problémáját, miközben a nemzetközi szervezetek további, lényeges kritikáit teljesen figyelmen kívül hagyták.

90 országot figyelnek
A HRW egy nonprofit, nem kormányzati emberi jogi szervezet, amely több mint 280 munkatársat foglalkoztat szerte a világon. A csapat emberi jogi szakemberekből áll, beleértve a különböző hátterű és nemzetiségű ország-szakértőket, ügyvédeket, újságírókat és tudósokat. A jogvédő szervezetet 1978-ban alapították, azóta pedig pontos, tényfeltáró, pártatlan jelentéseiről lett ismert. Évente a HRW több mint 100 jelentést és tájékoztatót tesz közzé az emberi jogi helyzet alakulásáról, melyet 90 országban figyel.

A HRW jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve Magyarországon, amire - bár az MTI ezt elfelejtette megemlíteni tudósításában - példákat is hoztak. Így beszámoltak arról, hogy Ózd polgármestere leállíttatta az állami vízellátást a város északi részén, így a helyi romatelepen élő mintegy ötszáz család víz nélkül maradt a legnagyobb nyári hőségben.

A HRW szerint hazánkban változatlanul gond az antiszemitizmus, sőt, más gyűlöleti formák is erősödnek, amire példa lehet, hogy a törvényhozó szeptemberben a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályt fogadott el. A családon belüli erőszak büntetésének júliusi változtatásával kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy az csak az erőszak megismétlődése esetén nyújt védelmet, és kizárja a védelmi körből azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, és nincs vele közös gyermekük.

Felidézték azt is, az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó testülete szeptemberben felszólította Magyarországot a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát korlátozó rendelkezések visszavonására, ám erre a kabinet nem reagált. Arra is emlékeztettek: a kormány július 1-jétől újra bevezette a menedékjogot kérelmezők őrizetbe vételét, mely szintén aggályokat váltott ki.

Nem először szólnak

A 2010-et követő magyarországi események már nem először váltották ki a HRW nemtetszését, amit a kormányoldal eleinte félreértésként kívánt beállítani, majd heves sértődöttséggel reagált a kritikákra.

2011 nyarán az alaptörvénnyel kapcsolatos tanulmányában a HRW már közölte: Magyarországnak még a hatályba lépés előtt összhangba kellene hozni új alkotmányát a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.

Ezt követően a jogvédők többször aggodalmukat fejezték ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Tavaly januárban például egy blogbejegyzésében Lydia Gall, a HRW Kelet-Európa- és Balkán-szakértője úgy fogalmazott: "a Magyarországot szorongató gyűlölet elmélyült, amióta a jelenlegi kormány 2010-ben hivatalba lépett és fokozatosan jobbra tolódott".

Múlt májusban pedig megjelent a HRW "Téves úton az emberi jogok terén: Az új alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" című jelentés is, amely Európára fenyegető példaként írt az orbáni Magyarországról.

Szerző

Erőn felül teljesít a Mocsai-csapat

Vetési Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke szerint erőn felül teljesít Mocsai Lajos csapata a dániai férfi kézilabda Európa-bajnokságon.

"Sok minden szerencsésen alakult, ugyanakkor lehet némi hiányérzetünk, hogy az izlandiak ellen végül csak egy pontot szereztünk. Nem mondom, hogy jobb lenne a helyzetünk, de mindenképpen könnyebb szituációt teremtett volna" - mondta az MTI-nek az MKSZ vezetője, aki Herningben nézte meg a csapat edzését.

"A válogatott erőn felül teljesít, nem azért, mert gyengébb játékosaink lennének, hanem mert nem túl ideálisak a körülmények, gondolok itt arra a vírusos hullámra, amely gyakorlatilag az egész csapaton végigment, kinek a gyomrára, kinek a szemére, kinek a felső légúti részére" - mondta Vetési. Hozzátette, nagyon sajnálja, hogy Dánia drága a magyaroknak, így nem tudnak ezrével jönni a rajongók, úgy, ahogyan akár a tavalyi spanyolországi világbajnokságon.

Az osztrákok elleni szerdai összecsapással kapcsolatban megjegyezte, nemcsak a magyarokon múlik, hogy összejön-e a csoport harmadik helye - amivel az ötödik helyért még játszhatna a válogatott -, ugyanakkor bízik a csapatban.

"Először is, amit megtehetünk, azt meg kell tennünk. Úgy gondolom, egyszer lehet nagyon jól játszani az Európa-bajnokságon, a macedónok ellen ez már majdnem teljesen sikerült, talán az utolsó negyed óra nem volt az igazi" - mondta Vetési Iván.

A magyar válogatott a középdöntő szerdai zárófordulójában a pont nélküli osztrákok ellen lép pályára, abban az esetben végezhet a csoport harmadik helyén és játszhat az ötödik helyért, ha győz, az izlandi csapat pedig kikap a dánoktól úgy, hogy a végelszámolásban jobb a magyarok gólkülönbsége. Az izlandiaknak jelenleg plusz három, a magyaroknak pedig mínusz öt a gólkülönbségük.

Szerző

Szégyenmenetben vonultak a provokátorok

Publikálás dátuma
2014.01.21. 18:57
Tüntetők ezrei tiltakoznak folyamatosan Kijevben, a Függetlenség terén. Fotó: Brendan Hoffman/Getty Images.
Az ellenzéki tüntetők arra kényszerítették az előző éjjel általuk elfogott provokátorokat, hogy szégyenmenetben vonultak végig a kijevi Majdanon, azaz a Függetlenség terén.

A provokációkra felbérelt suhancok - az Ötös televízió interneten közölt felvételei szerint - egyik kezüket az előttük haladó vállára téve libasorban masíroztak végig, közben kelletlenül bocsánatkérést skandálva.

A szégyenmenetet mindkét oldalról a tüntetők védelmére szerveződött csoportok tagjai kísérték, senki sem bántotta a provokátorokat. Az út végén szabadon engedték őket.

Az önvédelmi egységek parancsnokságának egyik vezetője a tévének úgy nyilatkozott, hogy a provokációkban részt vett fiataloknak az ukrán néptől való nyilvános bocsánatkérésre kényszerítése egy átnevelő célzatú, jelképes akció volt.

A demonstrálók mintegy 500 provokátort gyűjtöttek be előző éjjel a főváros több pontján, java részüket a parlament és a kormányépület utcájában a rohamrendőrök és a tüntetők között folyó összecsapások helyszínén. Az elfogott provokátorokat a tüntetők a főtérnél lévő "ellenállási főhadiszállásra", a Szakszervezetek Házába vitték. Kedden mindet elengedték.

Szerző