Futballisták között ritka a coming out

Sejtések szerint a Bundesliga labdarúgóinak tíz százaléka meleg, mégis nagy port kavart a napokban a volt német válogatott labdarúgó, Thomas Hitzlsperger coming outja. Az egyéni sportágakban állítólag gyakoribb a másság vállalása, mint a csapatsportágokban. Vajon miért?

Lebuzizta a fél német válogatottat Michael Becker, Michael Ballacknak, a német válogatott volt csapatkapitányának a menedzsere. Becker a Dél-Afrikai világbajnokság előtt azt mondta, a Nationalelf azért nem lesz aranyérmes, mert a csapat tele van homoszexuális futballistákkal, s játékukból eltűnt az agresszivitás. Majd amikor a gárda - a menedzser legnagyobb meglepetésére - bronzérmet nyert, Becker megpróbálta pozitívra hangolni korábbi nyilatkozatát, s a könnyed, tetszetős játék magyarázatául megint csak a homoszexualitást hozta fel. De már nem tudta elcsitítani a Spiegel-nyilatkozat keltette országos botrányt, s Joachim Löw - akit szintén melegvádakkal illettek, noha évtizedek óta házasságban él - csak annyit mondott: vannak olyan mélységek, ahová ő már nem tud leereszkedni.

A fentebb idézett botrány négy évvel ezelőtt datálódott, s azóta bizony sok víz lefolyt a Rajnán. Miközben a homoszexualitás a legutóbbi időkig tabunak számított a "férfias sportnak" tekintett német futballban - noha a Süddeutsche Zeitung becslése szerint a Bundesliga játékosainak 10 százaléka meleg - a közelmúltban nagy port kavart Thomas Hitzlsperger coming outja. Az 52-szeres német válogatott futballista január első napjaiban nyíltan vallott szexuális orientációjáról abban a reményben, hogy elősegíti a nyílt párbeszédet a sportolók homoszexualitásáról. A VfB Stuttgart és a Wolfsburg tavaly visszavonult sztárjának - aki megfordult az Aston Villában, a West Ham United és az Everton csapatában, sőt az olasz Lazioban is futballozott - coming outja után a német sajtó arra számított, előbújnak a meleg focisták Németországban is.

Noha ez eddig nem történt meg - egy második ligás erfurti futballista, Marcus Urban volt az első, másságát nyíltan vállaló német futballista -, a játékostársak, a német labdarúgás vezetői, sőt politikai hírességek álltak ki Hitzlsperger mellett. Lukas Podolski tiszteletet parancsoló, bátor kiállásnak nevezte honfitársa lépését, s gratulált neki Arne Friedrich, a Dortmund egykori válogatottja, Gary Lineker, a BBC szakkommentárora, sőt Theo Zwanzinger, a Német Labdarúgó Szövetség korábbi elnöke is. Bátor és fontos tettnek nevezte Hitzlsperger kiállását David Cameron brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője és Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője is.

A másság vállalása ugyan a futballban szokatlan, egyéb sportágakban azonban eddig sem volt ritka. Az utóbbi években egyre több népszerű, híres és eredményes sportoló vállalta vonzódását saját neméhez, ám jórészt egyéni sportágak képviselői (Greg Louganis és Tom Daley műugrók; Orlando Cruz profi bokszoló), vagy nők (többek közt Martina Navratilova és Amelie Mauresmo teniszezők, Sue Wicks kosárlabdázó). A női kézilabda szinte az egyetlen csapatsportág, ahol a legtöbb játékos vállalja másságát, és különösebb nem is ver nagy port (pl. Anja Andersen, Camilla Andersen, Mette Melgaard, Anja Edin, Gro Hammerseng). Érdekes, hogy a leszbikusság határozottan elfogadottabb, természetesebb jelenségnek tűnik, mind szurkolói, mind médiaszempontból, mint a férfi homoszexualitás. Ezért is volt keltett komoly hullámokat tavaly tavasszal, amikor az NBA-ban érdekelt Washington Wizards 35 éves kosarasa, Jason Collins elárulta: meleg!

A futball végképp az a közeg, ahol a másságot nem könnyű felvállalni. Sőt, kevés olyan sportág van, ahol ennyire tabu téma lenne. Holott tudjuk, a homoszexualitás nem hogy nem halálos bűn, nem is betegség, nem fertőző, s arról sincs szó, hogy egy választott, trendi életforma lenne. Egyszerűen genetikailag, hormonálisan determinált a történet.

Miért épp a labdarúgók közt ne lennének homoszexuálisok? - vetődött fel a kérdés már Hitzlsperger coming outja előtt. Hevesi Krisztina pszichológus, az ELTE PPK sport- és szexuálpszichológus oktatója szerint egy csapat tagjai közt - talán a gyakori összezártság miatt - könnyebben kialakul az érdeklődés. Ahol szép testű emberek vannak, az a homoszexuális vágyat is könnyebben kelti fel. De tény, talán a meleg futballista fiúk a legrejtőzködőbbek. Vélhetően igyekeznek megfelelni a róluk élő csajozós sztereotípiának. A focistabarátnők és -feleségek legendásan szépek, versengés zajlik közöttük. Ha egy futballista nem él a "kínálkozó" lehetőséggel, gúnyolódások céltáblája lehet. Ezért akik saját homoerotikus érzéseiktől félnek, néha még túl is teljesítenek társaikon.

Ugyancsak fontos tényező, hogy ha a csapattársak elfogadó közösséget alkotnak is, a szurkoló kíméletlen: a pályán elkövetett egy-egy hiba esetén a legfájdalmasabb pontot veszi célba a lelátóról érkező verbális támadás.

De hogy a labdarúgók között is arányaiban ugyanannyi a saját neméhez vonzódó, az szinte biztos. Néhány héttel ezelőtt Marco Boriello nyilatkozott erről a La Gazetta dello Sport-ban, s elmondta: számára sosem volt kérdés, hogy számtalan meleg labdarúgóval játszott együtt, és ideje lenne, ha nem kellene nekik bujkálniuk. Szerinte a labdarúgó-társadalom szűken vett játékos része abszolút toleráns a kérdésben, az egyéb szereplők azonban markánsan homofóbok. Az egykori olasz válogatott csatár korábban többek között a Milanban, a Juventusban és a Genoában is megfordult - a kérdésre, hogy melyik együttesnél tapasztalt olyat, hogy némelyik csapattársa nem csak a nőkhöz vonzódik, ennyit felelt: mindhárom klubnál.

Sportoló nők esetében a kérdés távolról sem ilyen kényes. A leszbikusság társadalmi elfogadottsága sokkal nagyobb, mint a féfi homoszexualitásé. Szinte fel sem tűnt például, hogy a közelmúltban a FIFA-gálán a világ legjobb női labdarúgójának választott Nadine Angerer német kapus az eseményen párjával, Magdával jelent meg. Angerer 2010-ben vállalta fel nyíltan biszexualitását, s a kiváló kapus már akkor is probléma nélkül beszélt irányultságáról.

A sportvilág nem titkolt érdeklődéssel figyeli a hamarosan kezdődő téli olimpiát Szocsiban, mivel az orosz sportminiszter, Vitalij Mutko korábban úgy nyilatkozott: Oroszország alkalmazni fogja a "homoszexuális propagandát" tiltó törvényt a 2014-es szocsi téli olimpián is. A "nem hagyományos szexuális kapcsolatoknak a kiskorúak körében való propagálását" tiltó törvényt Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt nyáron írta alá. Ennek értelmében büntetik például, ha valaki kiskorúak jelenlétében bármilyen módon a homoszexuális életmódot népszerűsíti.

A törvény életbe lépése óta először tavaly július végén szabtak ki büntetést az orosz hatóságok külföldiekre: négy holland állampolgárt három évre kitiltottak Oroszország területéről. A nemzetközi közösség élesen bírálta a törvényt. Felmerült ugyan, hogy az olimpia idejére esetleg felfüggesztik a törvény alkalmazását, de végül megelégedtek annyival, hogy Putyin orosz elnök arra biztatta a másságukat vállaló külföldi sportolókat, hogy jöjjenek nyugodtan Szocsiba.

A nemzetközi közvélemény előbb az olimpia bojkottjára biztatott, majd megfordult a hangulat, s egyre inkább felülkerekedett az a vélemény, hogy menjenek el minél többen. Aligha véletlen, hogy a szokásokkal szakítva nem lesz sem elnök, sem first lady, volt elnök vagy alelnök a februári téli olimpiára érkező amerikai küldöttek között. Két nyíltan meleg sportoló viszont helyt kapott a delegációban: Barack Obama a hokis Caitlin Cathow mellett a 39 Grand Slam-győzelmet besöprő világhírű teniszezőt, Billie Jean King-et is felkérte, aki örömmel mondott igent.