Fideszes akció Amerika ellen

Gulyás Gergely és a mögötte állók nevetségessé tették magukat azzal a - Magyar Nemzetben közzétett - levéllel, amelyet a kijelölt budapesti amerikai nagykövetnek írt a fideszes politikus - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter, korábbi uniós biztos szerint a magyar közvélemény állítólagos felháborodását közvetítő tiltakozásnak semmi köze a külpolitikához, az szimpla belpolitika.

A fideszes képviselő, az Amerikai-Magyar Parlamenti Baráti Tagozat tagjként üzent Colleen Bradley Bellnek. A terjedelmes nyílt levélben Gulyás azt írta: jogos felháborodást keltett, hogy a nagykövetjelölt washingtoni szenátusi meghallgatásán a magyar belpolitikával kapcsolatban "tudatlanságról tett tanúbizonyságot" és pártpolitikai álláspontot képviselt, "mely a nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki".

A levélben Gulyás a Demokratikus Koalíciót "a baloldali Jobbiknak" nevezte és egyebek mellett azt írta, hogy néhány "önjelölt Magyarország-szakértő" a "legképtelenebb hazugságokkal" igyekszik félretájékoztatni az amerikai diplomáciát, illetve a nyilvánosságot.

Balázs Péter volt külügyminiszter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Colleen Bradley Bell semmi sértőt nem mondott Magyarországra. A kijelölt nagykövet mindössze aggodalmát fejezte ki a demokratikus fékek és ellensúlyok állapota miatt, illetve több intézmény függetlensége ügyében, ezzel a véleményével pedig nincs egyedül - fogalmazott a volt külügyminiszter, aki szerint Bell vélhetően jól felkészült a meghallgatásra, ezért több jelentést is elolvasott, közöttük a nagy tekintélyű Velencei Bizottságét. Ezekből számára kiderülhetett, hogy a szabad világ aggódik a magyar állapotokért.

Balázs Péter arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok a magyarok legfőbb katonai szövetségese, egyedül a NATO képes az országot megvédeni, ezért felesleges ezt a szövetségest piszkálni. Ráadásul a korábbi uniós biztos szerint a kijelölt nagykövet meghallgatásán elhangzottak miatt nyoma sincs közfelháborodásnak, legfeljebb a "jobbközép lelátón".

Az amerikai diplomáciával régóta hűvös Orbán Viktor és a Fidesz viszonya. Részben azért, mert a miniszterelnök soha nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni a hazai szélsőjobbtól. 2001-ben is csak nemzetközi nyomásra határolódott el Csurka István MIÉP-elnöktől.

Orbán akkori washingtoni nagykövete, Jeszenszky Géza - utóbb nyilvánosságra hozott távirata - rögzítette: "a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások és konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, és ennek minden mást kész alárendelni."

Az első Orbán-kormány idején Kondor Katalin akkori rádióelnök egy MDF gyűlésen sértette meg az antiszemita megnyilvánulások miatt aggódó Nancy Goodman Brinker nagykövetet, a Bush család közeli jó barátját. Kondor azt mondta: "idejön valaki, aki két hónapja sincs itt és ebben a pillanatban antiszemitizmusról brekeg".

Orbán 2011-ben két hónapot várakoztatta Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetet. Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter annak az évnek a nyarán Budapesten fogalmazta meg a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmait, ezt követően az USA szóbeli tiltakozó jegyzéket, démarche-ot akart küldeni nagykövete útján, ennek átadására kellett két hónapot várni.