Nem talált fogást Simor Andráson a nyomozó hatóság

Az eljáró nyomozó hatóság megállapította, hogy 2007-2011 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogosulatlanul szolgáltatott adatokat a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) magyarországi pénzintézetekről, ám a nyomozást megszüntette - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön.

Az ÁSZ honlapján közzétett tájékoztatás szerint a nyomozó hatóság a számvevőszék érvelését elfogadva határozatában kimondta, hogy az MNB adatszolgáltatást végző tisztviselői az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi felhatalmazással nem rendelkeztek, az adatszolgáltatáshoz az érintett pénzintézetek sem adták egyedi beleegyezésüket, így az érvényes jogcím nélkül történt, és az eljáró tisztviselők megszegték hivatali kötelességüket.

A nyomozó hatóság ugyanakkor nem tudta megállapítani azt, hogy az adatszolgáltatás jogtalan előny szerzésére, vagy ugyanilyen hátrány okozására irányult, és azt sem látta bizonyíthatónak, hogy súlyosan veszélyeztette az ország pénzügyi stabilitását - áll az ÁSZ közleményében.

A nyomozás az MNB 2007-2011. évi működését ellenőrző ÁSZ-vizsgálatban feltártak alapján tett ügyészi jelzés nyomán indult.
Az ÁSZ 2013. február 13-án tartott sajtótájékoztatót az MNB ellenőrzéséről, ahol Domokos László, az ÁSZ elnöke bejelentette: vizsgálatuk szerint a jegybank korábbi működése két szempontból sem volt törvényes. Egyrészt az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, másrészt hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek.

Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője akkor azt közölte, hogy az MNB a hét legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF felé naponta, az Európai Unió felé hetente adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, ugyanezen bankok swap ügyleteiről pedig az IMF-nek hetente jelentett. A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta az ÁSZ megállapításait.

Az akkori jegybanki közlemény szerint az IMF számára nyújtott adatszolgáltatás a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta, a cél az volt, hogy az IMF-től lehívott összeg az országban maradjon, miközben félő volt, hogy a külföldi anyabankok esetleges forráskivonása ezzel ellentétes hatást vált ki.

Az MNB akkori közleménye szerint az ÁSZ által hivatkozott, a hitelintézeti törvényben foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az IMF által az IMF Alapokmány értelmében jogszerűen igényelt egyes üzleti titoknak minősülő adatokat az adatgazda megfelelő hozzájárulása alapján az MNB az IMF-nek továbbítsa. A jegybank úgy vélte: mivel az adatszolgáltatást az IMF az IMF Alapokmánnyal összhangban igényelte, így Magyarország részéről az MNB, amely a megállapodások értelmében hitelfelvevő ügynökként is szerepelt, hatáskörében jogszerűen eljárva teljesítette az adatszolgáltatást.

Azt ugyanakkor elismerte a jegybank, hogy az érintett hitelintézetek írásbeli hozzájárulásának beszerzése elmaradt. Kitértek arra is, hogy az IMF felé történő adatszolgáltatáshoz felhasznált adatok az MNB statisztikai feladatai keretében elrendelt, a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatott adatok voltak, amelyek ekként egyedi statisztikai adatnak minősülnek.