Hó bénítja az országot

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:16
Van, ahol még arra sem volt lehetőség, hogy a forgalmat eltereljék, a legtöbb gondot a kamionok okozták az utakon FOTÓ: MTI/VARG
Bár a katasztrófavédelem felkészült a télre, tegnap megint összeomlott a közlekedés. Hiába sózták az utakat állítólag csütörtök reggelig. A kamionstopot pedig akkor rendelték el, amikor már számos vontató gátolta a forgalmat. Megbukott Bakondi sms-álma is, idén már nem is próbálkoznak szöveges üzenettel. Lapzártánkkor egy települést biztosan elzárt a hó a külvilágtól.

Teljes az útzár az M7-es autópályán Budapest felé, mert két kamion összeütközött Balatonújlaknál - ez csak egyike azoknak a híreknek, amelyek a havazás miatt tegnap délutánra már elárasztották a sajtót. Mégis érdemes rajta elgondolkozni annak fényében, hogy vajon miért nem sikerült most sem időben elrendelni a kamionstopot?

Ezek a nagy járgányok ugyanis egymás után okozták a baleseteket és fennakadásokat. Hahót és Fakospuszta között például a 74-es főúton egy keresztbe fordult kamion miatt kellett mindkét irányban lezárni a forgalmat, Szombathely és Balogunyom között a 86-as úton egy kamionból az útra ömlött gázolaj okozott fennakadásokat, a 66-os főúton, Mánfánál több kamion elakadt, a 61-es úton csak egy kamion, de miatta teljes útlezárást kellett elrendelni,  a forgalom elterelésére sem volt lehetőség.

Még jó, hogy - mint a Magyar Honvédség Facebook-oldalán közzétették - a honvédség tehergépjárművei is mentettek a rendkívüli havazásban. Igaz, nem teljesen világos, hogy miért tekintjük januárban rendkívülinek a néhány centis havazást, főleg annak fényében, hogy csütörtökön nagy dérrel-dúrral jelentette be Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója: az elkövetkező napok téli időjárására felkészült a katasztrófavédelem, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pedig az utak síkossá válását megelőzendő, csütörtök reggelig legalább egyszer sószórást végzett a mintegy 31 ezer kilométeres országos közúthálózaton.

Bakot lőtt Bakondi a nagy sms-tájékoztató tervével is. A hivatalos nyilatkozatok szerint ugyan kiválóan "állta a havat" tavaly márciusban a katasztrófavédelem, sok-sok ezer ember hosszú órákon át fagyoskodott reménytelen helyzetben a havas utak fogságában - az állam hiába sietett sms-sel a segítségükre. A rövid szöveges üzenet mindössze azt javallotta: ne hagyjuk el kocsinkat, csak akinek elfogy a benzine, az üljön át egy másik polgár járgányába.

Balesetek címszavakban
- Járhatatlan a Patosfára vezető út, az autókat visszafordították
- Baleset miatt a 67-es úton félpályás útlezárás volt
- Beszorult utasokat mentettek ki egy buszból a 63-ason
- Állt a vonatforgalom a Dombóvár–Gyékényes vonalon
- Egy mentőautó felborult a 86-os úton
- Teherautók akadtak el vagy megsüllyedtek a puha padkán
- Teljes az útzár a 66-oson
- Elakadt egy-egy menetrend szerint közlekedő autóbusz
- Egy sószóró és egy személyautó ütközött össze
- Lad településen egy teherautó akadt el, közvetlenül mögötte
egy menetrend szerint közlekedő járat vesztegelt

A másik szépséghibája, hogy azok is megkapták, akik az otthon melegéből nézték az utakon fagyoskodókat.

Bakondi György főigazgató a hófiaskót követően arról beszélt, hogy tökéletesíteni kell az sms-rendszert, hogy csak a bajbajutottak kapjanak kormányzati sms-t. (Az érintetteket cellainformációk alapján lehet szelektálni - ez pedig még nem minősül "érzékeny személyes adatnak".)

Az ehhez szükséges szisztéma alapját annak a pajzs-rendszernek a továbbfejlesztése adta volna, mellyel a katasztrófavédelem sms-t tud küldeni tűzoltóknak. Ám végül a katasztrófavédőnek nem sikerült megvalósítania az álmát.

Egyrészt túl drága, amit csütörtöki sajtótájékoztatóján is megemlített.

Másrészt nem megoldható, hogy csak azok kapjanak szöveges üzenetet, akik valóban érintettek. Ezért rukkoltak elő a VÉSZ-szel, teljes nevén a Vészhelyzeti Értesítési Szolgáltatással.

Az okostelefonokra és táblagépekre készített, országosan bárki által ingyenesen elérhető alkalmazás segítségével az okostelefonnal rendelkezők beállíthatják maguknak, hogy Magyarország mely területéről kérnek azonnali értesítést mobil eszközükre.

Az alkalmazást január 8-án élesítették - eddig 20 ezren töltötték le, ami vajmi kevés a mintegy 4 millió autóshoz képest.

Frissítve: 2014.01.24. 22:06

Késik a Klauzál téri csarnok felújítása

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:15
Még hónapok vannak a felújításig, a kisebb árusokat mégis elküldték FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Tulajdonrészt vásárol a Spar a Klauzál téri csarnokban, s feltehetőleg az ügylet elhúzódása miatt nem lehetett eddig kiírni a közbeszerzési pályázatot, így hónapokat késik a csarnok és a tér felújítása. Ugyanakkor a kisebb árusokat már kiszórták a területről, mondván, kezdődik a beruházás. Ennek azonban egyelőre nyoma sincs - hiszen ha nincs közbeszerzés, kivitelező sem lehet. A Spar egyelőre zavartalanul működik.

Felújítás miatt bezár a Klauzál téri csarnok decemberben - tavaly még erről tájékoztatták a helyszínen a látogatókat, azóta azonban lényegében annyi történt, hogy az árusok elhagyták az épületet, a Spar viszont tovább működik, s a beruházás sem kezdődött el - tájékoztatták olvasóink a Népszavát.

- Ugyanígy csúszik a Madách tér felújítása is mint sok egyéb fejlesztés - mondta érdeklődésünkre Gergely József. A Budapest VII. kerületi szocialista önkormányzati képviselő hozzátette: egyes lépéseket megtettek, például idő előtt elküldték a csarnokban területet bérlő árusokat, akik mehettek ahova akartak.

Korábban, hasonló felújítás esetén ideiglenes helyet biztosítottak a bérlők számukra. A Garay téri piac felújításánál például a Rottenbiller utcában árulhattak, a Lehel úti piac átalakításánál a szomszédos utcában, így nem kellett bezárniuk.

A Klauzál téri csarnok előtérben, a kapu alatt 8-9 árus kínálta a portékáját: köztük zöldség-gyümölcs árusok, hentesárus és egy büfé is. Jórészük a kerületben él, volt, aki a szomszéd utcából járt a munkahelyére, a vásárlók pedig mindannyian helyi lakosok, ezért is érthetetlen a jelenlegi eljárás - emelte ki Gergely József.

- A csarnokberuházás miatt senkinek nem mondtuk fel a szerződését - válaszolta érdeklődésünkre a Budapest VII. kerületi önkormányzat sajtóosztálya. Hozzátették: minden kereskedőnek felajánlották, hogy a Garay téri piacon biztosítanak elárusítóhelyet, de ezzel nem kívántak élni.

Felhívták egyébként a figyelmünket arra, hogy a Klauzál téri csarnok az Akácfa u. 42-48. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan (csarnok) és a Klauzál utca 11. szám alatti társasházi tulajdonú udvar funkcionális összekapcsolásával működött.

A csarnok területén lévő árusoknak a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. mondott fel - tájékoztatott az önkormányzat -, a cég a jelenlegi bérlő. A Klauzál utca 11. szám alatti ingatlan udvarán működő árusok jogviszonyát pedig az önkormányzat a csarnok elkészültéig szünetelteti. Az udvaron lévő korszerűtlen tákolmányok bontását azért kezdték meg - írták kérdéseinkre - mert az udvart a beruházás idején építőanyag tárolására kívánják használni.

Kérdés, hogy mindennek fényében miért működhet még mindig a csarnokban a Spar? A felújítás megkezdésekor azonban ez üzlet is kénytelen lesz bezárni - mondta Gergely József, megjegyezve: nagy különbség viszont, hogy ők kivárhatják az utolsó pillanatot.

Az erzsébetvárosi sajtóosztály pedig így nyilatkozott érdeklődésünkre: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel kötendő szerződést a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság 2014. január 21-én hagyta jóvá, eszerint az írásos jelzésüktől számított 10 napon belül költözik ki a csarnokból a Spar.

Hogy milyen szerződésről van szó? A Spar 1494/7210 arányú tulajdoni hányadot, vagyis mintegy egyötödnyi részt fog megvásárolni - a felek között megkötendő előszerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén - 720 millió forintért.

A Spar által fizetendő vételár a felújítás költségének egyik forrása. Hogy mennyibe kerül összesen a beruházás, egyelőre nem tudni, az önkormányzat válasza szerint a közbeszerzési eljárás alapján fog ez véglegesen kiderülni. (Korábban Vattamány Zsolt polgármester 1,5 milliárd forintról nyilatkozott.)

De miért csúszik a beruházás? Az önkormányzat válasza szerint: "A közbeszerzési eljárás elindításához szükséges a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel kötendő szerződések aláírása, a 2014. évi kerületi költségvetés elfogadása, illetve egy korábbi képviselő-testületi határozat módosítása.".

A tér felújítása 2015-ben várható, tekintve, hogy a szükséges tervpályázat, tervezés és lakossági egyeztetés még nem történt meg. A csarnok beruházásának várható kezdete 2014. április 15., befejezése: 2015. február 28. A Klauzál téren lévő csarnok teljesen megújul: régi fényét visszakapva, új funkciókkal bővülve Belső-Erzsébetváros „kiskereskedelmi ékszerdoboza” lesz a klasszikus piaci funkcióval.

Szerző
Frissítve: 2014.01.24. 20:54

Bajnai a hazugság ellen

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:13
Bajnai Gordon és Szabó Tímea a Szabadság téren – abszurd példákkal hívták fel a figyelmet a történelemhamisításra. Fotó: K2 Pres
Ne állítsák fel a Szabadság téren a vitatott 44-es emlékművet, mert az nem az áldozatoknak állítana emléket, hanem a történelmet hamisítaná meg, ez pedig "szellemi kútmérgezés" - mondta a helyszínen tiltakozva Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője. A kormány azonban hajthatatlan, és kitart a sokak által szimbolikájában és mondanivalójában is hazugnak minősített terv mellett, melyet a KDNP-s Semjén Zsolt nemcsak megvédett, hanem "elmútnyócévezéssel" vágott vissza.

A Szabadság térre tervezett 44-es emlékmű terve "szellemi kútmérgezés", mert azt a hazugságot sugallja, hogy csak egy külső erő volt az oka annak, hogy 600 ezer magyart a halálba küldtek a II. világháború idején - mondta tegnap a helyszínen tiltakozó Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM vezetője felszólította a kormányt a döntés visszavonására, és a történelemhamisítás befejezésére. Úgy vélte, a szélsőségesek megerősödésének egyik oka épp a "kormányzat által vallott hazug történelemszemlélet". Hozzátette: "ezt a 600 ezer embert nagy számban magyarok kísérték a marhavagonokhoz vagy lőtték a Dunába. A magyar állam nem megvédte a polgárait, hanem aktív részese volt halálba küldésüknek". Bajnai - a Szabó Tímeával, a Párbeszéd Magyarországért társelnökével tartott tájékoztatón - elmondta azt is: ha győznek a választáson, széles körű konzultáció után egy méltó holokausztemlékművet állítanának fel , amely "tisztába teszi az ország felelősségét, elszámol a múlttal, levonja a tanulságokat, és lehetetlenné teszi, hogy magyarok ismét magyarok ellen forduljanak".

A botrány ellenére a kormány körömszakadtáig védi az emlékművet. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Mazsihisz vezetőinek írt válaszlevelében egyértelművé tette, hogy az emlékmű megépül a német megszállás március 19-i, 70. évfordulójára. Rogán Antal az V. kerületi képviselőtestület élén támogatta a tervet. Tegnap pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vette védelmébe a terveztt szobrot az MSZP-s Steiner Pálnak írt válaszában, amelyben "elmútnyócévezett" is. Megígérte, hogy a magyar állam megvédi állampolgárait, amire szerinte "a korábbi szocialista kormányok képtelenek voltak".

Orbán is hajthatatlan, a Népszabadság kérdésére is csak annyit mondott: "írtam egy levelet, mindent elmondtam benne". A levélre várhatóan a jövő héten ad választ a Mazsihisz, amely korábban kilátásba helyezte, "bojkottálják" az idei holokauszt emlékév eseményeit. Ezt javasolja a zsidó szervezetnek Gábor György vallásfilozófus és Ungváry Rudolf is. Az író a minap jelezte: ha a Mazsihisz ezek után részt vesz az emlékéven, "az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is".

Eközben az emlékművet bírálta a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság is. A Szvák Gyula vezette szervezet "sajnálattal" értesült a szoborról, amely "nem segíti a világos beszédet a második világháborúval és a holokauszttal kapcsolatos felelősség vonatkozásában." Megjegyezték továbbá: nem lehet egyenlőségjelet tenni a hódító és a felszabadító, a bűnös és az áldozat közé (...) mint ahogyan nem lehetséges relativizálni a Horthy-rendszer (...) kollaboráns szereplőinek felelősségét a népirtás bűnében.

A mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kell kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban - ezt már Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet mondta csütörtök este New Yorkban a vészkorszak 70. évfordulójáról tartott megemlékezésen. Az MSZP pedig kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az "államilag irányított történelemhamisítást."

Díjeső Párkányinak és Szakálynak

A vitatott emlékmű alkotóját, Párkányi Raab Pétert tegnap, míg a vitatott kijelentés - miszerint a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálás inkább "idegenrendészeti intézkedés" - "gazdáját", Szakály Sándort, a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét csütörtökön díjazták. Párkányit a Nógrád megyei önkormányzat tüntette ki a Madách-díjjal. A testület tavaly december 19-én - amikor a bennfentesek már tudhatták, hogy ő nyeri el a megbízást - ítélte oda az elismerést, melyet 2011-ben a zsidózó és cigányozó írásairól elhíresült Bayer Zsolt kapott. Ahogy eddig, az átadón sem nyilatkozott egyelőre a művész, csak írásban közölt az MTI-vel annyit: "Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák".
Az "idegenrendészeti intézkedés" miatt utóbb bocsánatot kért, de a DK által holokauszttagadásért mégis feljelentett Szakály Sándor pedig csütörtökön vehette át a Kaposvár Városáért díjat. Ezt még a botrányt okozó kijelentésének elhangzása előtt ítélték neki oda, de a döntésen nem változtattak. Pedig időközben az is kiderült, hogy Szakály csaknem egy éve ugyanezt a kifejezést már használta egy konferencián.

Ötből egy: "a zsidók ellenszenvesek"

Minden ötödik ember gondolkodik úgy Magyarországon a zsidókról, hogy "ellenszenvesek" - derült ki a Medián által még tavaly novemberben készített felmérésből, melyet részleteiben a Szombat zsidó kulturális és politikai folyóirat közölt honlapján.

Kiderül, hogy a zsidóellenes érzületeket kinyilvánítók aránya az 1990-es évektől egészen 2010-ig 10 százalék körül mozgott a népességben, majd 2010-re rendkívül magasra, 24 százalékra ugrott, és ugyan azóta csökkent, de így sem tért vissza a 2010 előtti szintre. Ráadásul az emberek 15 százaléka támogatná is a zsidók diszkriminációját.

A szélsőséges antiszemiták aránya a felnőtt lakosságon belül 15-20 százalék lehet, a mérsékelt antiszemitáké 15-18 százalék, míg a lakosság többi része mentes a zsidóellenes előítéletektől.

A Jobbik választói között sokkal nagyobb a szélsőséges antiszemiták, és alacsonyabb a nem antiszemiták aránya, mint a többi párt esetében. A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokausztot relativizálók aránya 2009 óta nőtt, és ma 19 százalék körül van.

A nyílt antiszemitizmus növekedéséért felelőssé tett úgynevezett "Jobbik-hatást" támasztja alá, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül ennek a pártnak tetszik a vitatott Szabadság téri emlékmű ötlete, amely szemben állna az általuk is eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékművel, amelynek helyén korábban az irredenta országzászló állt.

A Jobbik (és a Fidesz) támogatja a Horthy-kultusz építését is: az ellenzéki párt több képviselője is részt vett tavaly novemberben a Szabadság téri református templom előterében rendezett botrányos Horthy-szobor avatón, továbbá november 16-át, Horthy fehér lovas bevonulását szeretnék emléknappá nyilváníttatni - miután sikertelenül próbálták elérni, hogy 2013 Horthy-emlékév legyen.

Eközben a Jobbik Nyugat-Európában már egyre vállalhatatlanabb: vasárnap a párt és a Londonba látogató Vona Gábor elnök ellen is tüntetnek a Brixtoni Fekete Forradalmi Szocialisták, tiltakozva a magyar, a brit és a görög ultranacionalista párt EU-s választásokra szóló koalíciós tárgyalása ellen. "Fasiszta és szélsőjobboldali félkatonai szervezetek igyekeznek szövetséget és koalíciót kötni Európán belül" - idézett az Index a tüntetés meghívójából.

Itthon egyébként kedden az Ítélőtáblán kezdődik másodfokon a párt Karsai Lászlóval szembeni pere, amelyet azért indítottak, mert a történész egy tévéműsorban "neonácinak" minősítette a pártot. Első fokon a bíróság kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.

Szerző