Klicsko nehéz küldetése

Publikálás dátuma
2014.01.27 11:58
További épületek is a tüntetők kezén vannak, s nemcsak Kijevben, hanem vidéki városokban is. Fotó: Brendan Hoffman/Getty Images
Egyre nehezebb megfékeznie a radikális tüntetőket Vitalij Klicskónak. Az ukrán ellenzéki vezető ugyanis felszólította azokat, akik elfoglalták a kijevi igazságügyi tárca székházát, haladéktalanul hagyják el az épületet.

„Maradni akarnak, de megpróbálom meggyőzni őket, hogy távozzanak” – jelentette ki az egykori bokszsztár. Hozzátette, minden erejével arra törekszik, hogy politikai megoldást találjanak a jelenlegi válságra, s elkerüljék a provokációkat.

A tüntetők a minisztérium mind a négy szintjét megszállták, így akarják megakadályozni, hogy Viktor Janukovics elnök gyakorolhassa hatalmát.

További épületek is a tüntetők kezén vannak, s nemcsak Kijevben, hanem vidéki városokban is. Még Dnyepropetrovszk és Zaporizsje városaiban is épületeket akartak elfoglalni, pedig itt jóval nagyobb Janukovics elnök támogatottsága, mint Kijevben és Nyugat-Ukrajnában.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt követelte a kijevi kormányzattól, tegyen engedményeket az ellenzéknek. Hangsúlyozta, erőszakkal nem oldható meg a konfliktus.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nem zárta ki, hogy uniós szankciókat vezessenek be a kijevi adminisztráció ellen.

Janukovics szombaton váratlanul fontos pozíciókat ajánlott fel az ellenzéknek, Klicskóék azonban nemet mondtak az ajánlatra. Továbbra is azt követelik, hogy még az idén előrehozott elnökválasztást rendezzenek meg. Döntő lehet a parlament keddi ülése.

Szerző

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00