Több fiatalt a csapatba!

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:53
Maradt bennünk némi hiányérzet Dánia után – ismeri el az MKSZ elnöke FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A dániai férfi kézilabda Eb után lehet bennünk némi hiányérzet, miközben a decemberi női vb-n a balszerencse ütött el minket a jobb helyezéstől. Karl Erik Böhn női kapitány gyógyíthatatlan betegsége miatt meg kell találnunk az utódját, pillanatnyilag négyen pályázhatnak a helyére - mondta lapunknak Vetési Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke.

- A hét végén befejeződött a dániai férfi kézilabda Európa-bajnokság. A döntő váratlanul nagy francia fölényt hozott. Meglepte Önt az eredmény?

- A francia válogatott az olimpiai címvédő, a világ egyik legjobb csapata, amely évről-évre sikerrel épít be egy-egy új játékost a folyamatosan visszavonuló idősebbek helyére. Az egész tornát tekintve remekül teljesített a francia együttes, bár az nyilván kissé meglepő volt mindenkinek, hogy a házigazda, és többnyire rendkívül magabiztos dánok ellen is szinte könnyedén győztek a franciák. Láttunk már korábban is arra példát, hogy a dán csapat rendkívül rossz napot fog ki, elég, ha csak a 2013-as vb-döntőre gondolunk, tavaly ugyanis a spanyolok iskolázták le Ulrik Wilbek csapatát.

- A magyar válogatott hozta a szövetség által kitűzött célt és elérte a 8. helyet. A körülmények ismeretében ettől még sem lehetünk felhőtlenül boldogok.

- A hivatalos célt valóban teljesítette a válogatott, ugyanakkor lehet bennünk hiányérzet is a torna kapcsán. Itt elsősorban az Izland elleni döntetlenre gondolok, hiszen megnyerhettük volna a meccset, az Ausztria elleni második félidő miatt pedig nem úgy ért véget számunkra a torna, ahogyan szerettük volna. A fiúk nagyszerű közösséget alkotva harcoltak, ezt a szemléletet tovább kell vinnie a csapatnak.

- A kritikusok nem értenek egyet azzal, hogy a "halálcsoportból" verekedtük volna magunkat a középdöntőbe, a franciák, a horvátok, a lengyelek, vagy az oroszok ellenében még nehezebb lett volna a helyzetünk. Vannak, akik az elmaradt fiatalítást hiányolják, s aggasztónak tartják a kilátásainkat a riói olimpiára.

- Hogy melyik csoport a legnehezebb, nyilván szubjektív kérdés, a C-csoportba a 3. kalapból a lengyelek helyére kerültünk volna. Ami a fiatalítást illeti: ez elsősorban szakmai kérdés. A Szövetség igyekszik a lehető legmegfelelőbb támogatást és képzési rendszert biztosítani ahhoz, hogy egyre több tehetséges fiatal kerüljön be az utánpótlás-válogatottakba, és egyre több utánpótlás-válogatott játékos kopogtathasson a felnőtt nemzeti csapat ajtaján. A Londonban sikerrel szereplő válogatott tagjainak nagy része ott lehet még Rióban, nyilván megfelelő szakmai munkával és kellő lehetőség biztosításával több helyen fiatalítani kell. Ennek részben láttuk nyomát Dániában, de azért van néhány tehetség, aki lehetőséget kaphat, és biztos vagyok benne, hogy egyre többet hallunk róluk a közeljövőben.   

- Igaz, balszerencsés körülmények között, a későbbi világbajnok Brazíliától két hosszabbítás után elszenvedett vereség nyomán a női válogatottunk is csak 8. lett a decemberi világbajnokságon. Őket 6 közé vártuk. Csalódás ez az eredmény?

- Mindenki csalódásként éli meg, ha elveszít egy kétszeri hosszabbításba torkolló mérkőzést, különösen, mert többször is úgy tűnt, a magunk javára tudjuk fordítani a brazilok elleni találkozót, de nem sikerült, ami miatt természetesen szomorúak vagyunk. A hivatalos elvárás a csapattól a legjobb nyolc közé jutás volt, és mivel az 5-8. helyért a helyosztókat nem játsszák le a világbajnokságokon, ezért nem tudjuk, mi a valós sorrend a negyeddöntő vesztesei között. A nemzetközi szövetség úgy döntött, hogy a csoporteredmények alapján állapítja meg a helyezéseket. Ha a negyeddöntő győzteseinek végső helyezése lett volna a bázis, akkor az 5. helyen végzünk, ám ezen már kár morfondírozni.

- A megbízott szövetségi kapitány, Hajdu János a vb után lemondott, Karl Erik Böhn egészségi állapotáról pedig aggasztó híreket kapunk.

- Hajdu János megbízatása december 31-ig szólt, így nem kellett lemondania, és nem is mentettük fel, hiszen a vb végéig kértük fel és ő is a szerbiai verseny végéig vállalta a felkérést. Sokkolt minket, hogy gyógyíthatatlannak mondták ki az orvosok Karl Erik Böhn betegségét. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az állapotát, és mindent megteszünk, hogy ha lehet, segítsük a nehéz hetekben, hónapokban. A decemberi magyarországi Európa-bajnokság miatt azonban meg kell találnunk KEB utódját, ami fontos feladat, emberileg ugyanakkor nagyon nehéz szituáció mindannyiunknak. Négy szakember szerepel a szűk jelöltlistán, amely vegyes, tehát magyar és külföldi tréner is képben van. Csupán azért nem választunk külföldi szövetségi kapitányt, mert úgy hisszük, csak ő oldhatja meg a feladatokat, magyar edző nem. A legfontosabb, hogy olyan szövetségi kapitány válasszunk, akiben a legjobban bízunk a hazai rendezésű Eb-n és az olimpián. Hamarosan bejelentjük, ki lesz a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

- Ami az utánpótlást illeti: U20-as válogatottunk két éve lemaradt a törökországi kontinenstornáról, az U21-esek pedig a tavaly nyári vb-n 12.-ek lettek. Ezek nem túl acélos eredmények, tulajdonképpen megmagyarázható, ha Mocsai nem nagyon bízik a fiatalokban.

- A magyar válogatottak közül éppen az egyik utánpótlás-csapat, a női U19-es válogatott érte el a legjobb eredményt 2013-ban, hiszen ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon. Tavaly tíz év után először mind a négy utánpótlás-válogatottunk kijutott a soros világversenyére, és eddig az idei tornákra való kvalifikációt tekintve háromból három a mérlegünk, a férfi juniorok pedig áprilisban lépnek pályára Eb-selejtezőjükön. Fejlődni, javulni természetesen mindig mindenben lehet, és a magyar kézilabdázásban sokan dolgoznak az előrelépésért.

- A sikertelenség okát egyesek abban látják, hogy a magyar élcsapatokban sok külföldi játszik, kiszorítva onnan a fiatalokat. Ön is így véli?

- A két legerősebb magyar klubcsapat Nagy László nélkül is összesen tíz játékost adott a válogatottba a most befejeződött Eb-n, a tornán négy veszprémi és hat szegedi kézilabdázó vett részt. A januári ifjúsági Eb-selejtezőn a magyar keretben kilenc veszprémi és szegedi fiatal kapott helyet. Az élkluboknak tehát az utánpótlása is kiemelkedő, de említhetnénk a Balatonfüredet, a Csurgót, a Gyöngyöst vagy éppen a Tatabányát is. A Veszprém a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe vágyik, egy olyan klubcsapat sincs a világon, amely kizárólag saját nemzete játékosaival eredményesen fel tudná venni a küzdelmet a legjobbak ellen. A fiataloknak bizonyítaniuk kell, hogy lehetőséget kapjanak a bajnokság felsőházához tartozó csapatokban. Szerintem erre a lehetőségük adott, persze ehhez a kluboknak is partnereknek kell lenniük. Ha a játékosok jól teljesítenek, egyre feljebb léphetnek a ranglétrán.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 21:12

Terrortámadástól tart Görögország

Szökött terrorista tartja rettegésben Görögországot. A rendőrség elképesztő hajszát indított a November 17. nevű szélsőbaloldali szervezet egyik vezető személyiségének kézre kerítéséért, több milliós vérdíjat is kitűztek a fejére, a rendfenntartók azonban egyelőre a sötétben tapogatóznak. Hrisztodulosz Xirosz profi módon szervezte meg a szökést, de láthatóan a rejtőzködéshez is kiválóan ért.

Az 56 éves Xirosz valósággal macska-egér harcot játszik a hatóságokkal. Pedig a II. világháború utáni legnagyobb hajszát indította vele szemben a pánikban lévő görög rendőrség. Szintén példátlan, hogy négymillió eurót ajánljanak fel mindazoknak, akik információt szolgáltatnak a szökött terrorista hollétéről. Élve vagy halva, de mihamarabb meg akarják találni a férfit.

Xirosz elérte azt is, hogy Athénban a 2004-es olimpia idején elrendelthez hasonló biztonsági intézkedéseket léptessenek életbe. Kordonok sorát állították fel a fővárosban. A rettegést csak fokozta, hogy múlt pénteken Athénban tanácskoztak az EU igazságügyi miniszterei, s mindenki attól tartott, hogy Xirosz épp a görög soros uniós elnökség egyik fontos eseménye alatt csap le. Lapértesülések szerint az érintett kormányzati épületeket 2000 rohamrendőr védte.

"Nagyon tartok egy merénylettől" - ismerte el az Observer tudósítójának Dora Bakoiannis volt külügyminiszter. Bakoiannis, aki 2003-2006 között Athén polgármestere volt, pokoli napokat élhetett át a November 17. szervezet terrorakciója nyomán: férjét, Pavlosz Bakoianniszt 1989-ben meggyilkolták.

Hogyan tűnhetett el Xiros? A hatóságok lehetővé tették számára, hogy az ortodox karácsony és új év idején ellátogasson családjához, csakhogy aztán "elfelejtett" jelentkezni náluk. Múlt héten azonban videoüzenettel hallatott magáról, amelyben a fegyveres harc újrakezdését hirdette meg. "Elérkezett a háború ideje" - hangoztatta. Mint mondta, elhatározta, hogy bosszút áll azokon, akik "elvették a lelkünket, s pénzért porba tiporták álmainkat". Úgy vélte, harcolni kell a fennálló "politikai klientúra" képviselői, valamint azok ellen, akik "az ország összeomlását okozták".

Xiros szabadulása Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányában is komoly zavart keltett. A kabinetnek épp elég gondja van a gyengélkedő gazdaság és a társadalmi feszültségek miatt.  Xirost a November 17. szervezet 15 tagjával együtt 2003-ban ítélték el terrorcselekmények végrehajtása miatt, őt magát életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

2007-ben egy bíróság megerősítette a büntetést. A marxista-leninista terrorcsoport az 1975-2002 közötti 103 merénylete során 23 személyt gyilkolt meg, köztük az amerikai hírszerzés, a CIA egyik tagját, Richard Welst, illetve Stephen Saunders brit védelmi attasét.

Nem valószínű, hogy Xirosnak sikerül feltámasztania a régi mozgalmát. A November 17. két volt tagja, Alexandrosz Jotopulosz és Dimitrisz Kufondiasz levelükben azt közölték, hogy a "November 17. halott". Ugyanakkor a neonáci Arany Hajnal felemelkedése azt mutatja, hogy a társadalom egy része fogékonyabb a szélsőségek iránt, így Xirosz akár találhat támogatókat "forradalmi harca" folytatásához.

Nyugati diplomaták is attól tartanak, hogy a szökésben lévő terrorista fiatal gerillákat toboroz. Lapértesülések szerint börtönbéli tartózkodásának 11 éve alatt közeli kapcsolatot alakított ki a Tűz Celláinak Összeesküvése nevű terrorszervezettel, amely elsősorban uniós politikusok és létesítmények ellen hajtana végre merényleteket. Ez a csoportosulás akart Angela Merkel életére törni a német kancellár athéni látogatása alkalmával. A biztonságiak azonban időben közbeléptek.

Xiros nem az első görög terrorista, akinek sikerült megszöknie a börtönből. Nikosz Maziotisz a Forradalmi Harc nevű feloszlatott gerillacsoport vezetője tavaly oldott kereket, s feltételezések szerint ő áll egy decemberi lövöldözés mögött.

Szerző

Terrortámadástól tart Görögország

Szökött terrorista tartja rettegésben Görögországot. A rendőrség elképesztő hajszát indított a November 17. nevű szélsőbaloldali szervezet egyik vezető személyiségének kézre kerítéséért, több milliós vérdíjat is kitűztek a fejére, a rendfenntartók azonban egyelőre a sötétben tapogatóznak. Hrisztodulosz Xirosz profi módon szervezte meg a szökést, de láthatóan a rejtőzködéshez is kiválóan ért.

Az 56 éves Xirosz valósággal macska-egér harcot játszik a hatóságokkal. Pedig a II. világháború utáni legnagyobb hajszát indította vele szemben a pánikban lévő görög rendőrség. Szintén példátlan, hogy négymillió eurót ajánljanak fel mindazoknak, akik információt szolgáltatnak a szökött terrorista hollétéről. Élve vagy halva, de mihamarabb meg akarják találni a férfit.

Xirosz elérte azt is, hogy Athénban a 2004-es olimpia idején elrendelthez hasonló biztonsági intézkedéseket léptessenek életbe. Kordonok sorát állították fel a fővárosban. A rettegést csak fokozta, hogy múlt pénteken Athénban tanácskoztak az EU igazságügyi miniszterei, s mindenki attól tartott, hogy Xirosz épp a görög soros uniós elnökség egyik fontos eseménye alatt csap le. Lapértesülések szerint az érintett kormányzati épületeket 2000 rohamrendőr védte.

"Nagyon tartok egy merénylettől" - ismerte el az Observer tudósítójának Dora Bakoiannis volt külügyminiszter. Bakoiannis, aki 2003-2006 között Athén polgármestere volt, pokoli napokat élhetett át a November 17. szervezet terrorakciója nyomán: férjét, Pavlosz Bakoianniszt 1989-ben meggyilkolták.

Hogyan tűnhetett el Xiros? A hatóságok lehetővé tették számára, hogy az ortodox karácsony és új év idején ellátogasson családjához, csakhogy aztán "elfelejtett" jelentkezni náluk. Múlt héten azonban videoüzenettel hallatott magáról, amelyben a fegyveres harc újrakezdését hirdette meg. "Elérkezett a háború ideje" - hangoztatta. Mint mondta, elhatározta, hogy bosszút áll azokon, akik "elvették a lelkünket, s pénzért porba tiporták álmainkat". Úgy vélte, harcolni kell a fennálló "politikai klientúra" képviselői, valamint azok ellen, akik "az ország összeomlását okozták".

Xiros szabadulása Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányában is komoly zavart keltett. A kabinetnek épp elég gondja van a gyengélkedő gazdaság és a társadalmi feszültségek miatt.  Xirost a November 17. szervezet 15 tagjával együtt 2003-ban ítélték el terrorcselekmények végrehajtása miatt, őt magát életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

2007-ben egy bíróság megerősítette a büntetést. A marxista-leninista terrorcsoport az 1975-2002 közötti 103 merénylete során 23 személyt gyilkolt meg, köztük az amerikai hírszerzés, a CIA egyik tagját, Richard Welst, illetve Stephen Saunders brit védelmi attasét.

Nem valószínű, hogy Xirosnak sikerül feltámasztania a régi mozgalmát. A November 17. két volt tagja, Alexandrosz Jotopulosz és Dimitrisz Kufondiasz levelükben azt közölték, hogy a "November 17. halott". Ugyanakkor a neonáci Arany Hajnal felemelkedése azt mutatja, hogy a társadalom egy része fogékonyabb a szélsőségek iránt, így Xirosz akár találhat támogatókat "forradalmi harca" folytatásához.

Nyugati diplomaták is attól tartanak, hogy a szökésben lévő terrorista fiatal gerillákat toboroz. Lapértesülések szerint börtönbéli tartózkodásának 11 éve alatt közeli kapcsolatot alakított ki a Tűz Celláinak Összeesküvése nevű terrorszervezettel, amely elsősorban uniós politikusok és létesítmények ellen hajtana végre merényleteket. Ez a csoportosulás akart Angela Merkel életére törni a német kancellár athéni látogatása alkalmával. A biztonságiak azonban időben közbeléptek.

Xiros nem az első görög terrorista, akinek sikerült megszöknie a börtönből. Nikosz Maziotisz a Forradalmi Harc nevű feloszlatott gerillacsoport vezetője tavaly oldott kereket, s feltételezések szerint ő áll egy decemberi lövöldözés mögött.

Szerző