Terrortámadástól tart Görögország

Szökött terrorista tartja rettegésben Görögországot. A rendőrség elképesztő hajszát indított a November 17. nevű szélsőbaloldali szervezet egyik vezető személyiségének kézre kerítéséért, több milliós vérdíjat is kitűztek a fejére, a rendfenntartók azonban egyelőre a sötétben tapogatóznak. Hrisztodulosz Xirosz profi módon szervezte meg a szökést, de láthatóan a rejtőzködéshez is kiválóan ért.

Az 56 éves Xirosz valósággal macska-egér harcot játszik a hatóságokkal. Pedig a II. világháború utáni legnagyobb hajszát indította vele szemben a pánikban lévő görög rendőrség. Szintén példátlan, hogy négymillió eurót ajánljanak fel mindazoknak, akik információt szolgáltatnak a szökött terrorista hollétéről. Élve vagy halva, de mihamarabb meg akarják találni a férfit.

Xirosz elérte azt is, hogy Athénban a 2004-es olimpia idején elrendelthez hasonló biztonsági intézkedéseket léptessenek életbe. Kordonok sorát állították fel a fővárosban. A rettegést csak fokozta, hogy múlt pénteken Athénban tanácskoztak az EU igazságügyi miniszterei, s mindenki attól tartott, hogy Xirosz épp a görög soros uniós elnökség egyik fontos eseménye alatt csap le. Lapértesülések szerint az érintett kormányzati épületeket 2000 rohamrendőr védte.

"Nagyon tartok egy merénylettől" - ismerte el az Observer tudósítójának Dora Bakoiannis volt külügyminiszter. Bakoiannis, aki 2003-2006 között Athén polgármestere volt, pokoli napokat élhetett át a November 17. szervezet terrorakciója nyomán: férjét, Pavlosz Bakoianniszt 1989-ben meggyilkolták.

Hogyan tűnhetett el Xiros? A hatóságok lehetővé tették számára, hogy az ortodox karácsony és új év idején ellátogasson családjához, csakhogy aztán "elfelejtett" jelentkezni náluk. Múlt héten azonban videoüzenettel hallatott magáról, amelyben a fegyveres harc újrakezdését hirdette meg. "Elérkezett a háború ideje" - hangoztatta. Mint mondta, elhatározta, hogy bosszút áll azokon, akik "elvették a lelkünket, s pénzért porba tiporták álmainkat". Úgy vélte, harcolni kell a fennálló "politikai klientúra" képviselői, valamint azok ellen, akik "az ország összeomlását okozták".

Xiros szabadulása Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányában is komoly zavart keltett. A kabinetnek épp elég gondja van a gyengélkedő gazdaság és a társadalmi feszültségek miatt.  Xirost a November 17. szervezet 15 tagjával együtt 2003-ban ítélték el terrorcselekmények végrehajtása miatt, őt magát életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

2007-ben egy bíróság megerősítette a büntetést. A marxista-leninista terrorcsoport az 1975-2002 közötti 103 merénylete során 23 személyt gyilkolt meg, köztük az amerikai hírszerzés, a CIA egyik tagját, Richard Welst, illetve Stephen Saunders brit védelmi attasét.

Nem valószínű, hogy Xirosnak sikerül feltámasztania a régi mozgalmát. A November 17. két volt tagja, Alexandrosz Jotopulosz és Dimitrisz Kufondiasz levelükben azt közölték, hogy a "November 17. halott". Ugyanakkor a neonáci Arany Hajnal felemelkedése azt mutatja, hogy a társadalom egy része fogékonyabb a szélsőségek iránt, így Xirosz akár találhat támogatókat "forradalmi harca" folytatásához.

Nyugati diplomaták is attól tartanak, hogy a szökésben lévő terrorista fiatal gerillákat toboroz. Lapértesülések szerint börtönbéli tartózkodásának 11 éve alatt közeli kapcsolatot alakított ki a Tűz Celláinak Összeesküvése nevű terrorszervezettel, amely elsősorban uniós politikusok és létesítmények ellen hajtana végre merényleteket. Ez a csoportosulás akart Angela Merkel életére törni a német kancellár athéni látogatása alkalmával. A biztonságiak azonban időben közbeléptek.

Xiros nem az első görög terrorista, akinek sikerült megszöknie a börtönből. Nikosz Maziotisz a Forradalmi Harc nevű feloszlatott gerillacsoport vezetője tavaly oldott kereket, s feltételezések szerint ő áll egy decemberi lövöldözés mögött.

Szerző

Putyin nyitottságot ígér

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:30
Orosz űrhajók szállítják a személyzetet a Nemzetközi Űrállomásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BILL INGALS/NASA
Vlagyimir Putyin január derekán aláírta azt a dokumentumot, amely az egész állami politikát új alapokra helyezi annak érdekében, hogy az űrtevékenység eredményeihez az eddiginél könnyebben hozzá lehessen jutni. Az űrtevékenység piacának játékszabályait ezzel alapvetően megváltoztatják.

Eddig nem volt túl rózsás a helyzet. Bár a Glonassz navigációs rendszerhez bárki ingyen hozzáférhetett, a Föld űrbeli szondázásának eredményeit a "Roszkoszmosz" sok esetben nem osztotta meg a piaci szereplőkkel. A városi közlekedés szervezői is panaszkodtak, hogy technikai felszereltségük ellenére sem jutottak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek lettek volna a közlekedés gördülékeny biztosításához.

A Putyin által szentesített dokumentum megnyitja az utat a felé, hogy a kozmikus tevékenység eredményeit az eddiginél lényegesen nyitottabban osszák meg a társadalommal. Azt is egyértelművé teszi, melyek azok az államok, amelyekkel Oroszország elsősorban együtt akar működni.

Már nemcsak a volt szovjet köztársaságok szövetsége, a vámunió és az eurázsiai unió tagjai szerepelnek a listán, hanem Brazília, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság is. Ez már csak azért is érdekes, mert az orosz űrkutatási hivatal, a "Roszkoszmosz" eddig Kínát inkább konkurensnek, semmint szövetségesnek tekintette az űrkutatási piacon. Ezért titkait inkább féltette és titkolta előtte.

A putyini dokumentum most feladatul tűzi ki a nemzetközi együttműködést mind a kozmikus termékek gyártása, mind a szolgáltatások területén. A GLONASZSZ navigációs rendszer fejlesztésére és felhasználására például nemzetközi konzorciumot akarnak létrehozni. A külföldi országokkal létesítendő közös vállalatok alapítása is napirendre került.

Sokat elárul a jövőről, hogy e cikk megírásakor a "Roszkoszmosz" hatásköréhez tartozó orosz vállalat vesztésre állt a francia Astrium társasággal szemben egy milliárdos tender ügyében, amelyet távközlési műhold létrehozására hirdettek meg. Üzleti érdekek döntöttek amellett, hogy lemondjanak egy ukrán hordozórakétáról. Bár senki nem vitatta e rakéta kiváló képességeit, az ukránok túlságosan felsrófolták az árát, öt év alatt a háromszorosára drágították.

Változások vannak a Kazahsztán területén lévő Bajkonuri orosz űrrepülőtér körül zajló vitában is. A kazahsztáni űrkutatási ügynökség vezetője interjút adott az Izvesztyija című moszkvai lapnak, s ebből kiderül, hogy a két országnak sikerült dűlőre jutnia az űrbázis jövőjét illetően. Ehhez, persze, az is kellett, hogy a Roszkoszmosz új vezetője elődjénél rugalmasabban kezelje a kazahok panaszait.

Korábban be sem engedték őket Bajkonur területére, most nemcsak beengedik, hanem több rakéta-programba be is vonják őket. Az oroszok ahhoz is hozzájárultak, hogy a városban a kazahsztáni hatóságok irodákat nyissanak, s az itt élő kazahokat az ország törvényei szerint kezeljék. Az iskolákban is bevezetik a kazah oktatási rendszert az orosz helyett. Amihez nem nyúltak, az Bajkonur 20 éve változatlan bérleti díja: 115 millió dollár.  

Még mielőtt megegyezett volna a két ország, Moszkvában bejelentették, hogy 2018-ban a "Vosztocsnyij" (Keleti) űrrepülőtérről startol az "Angara" ember vezette űrhajó - az első, amit innen bocsátanak fel. Ez, természetesen, a kazahokat sem hagyhatja hidegen, hiszen Oroszország célja, hogy megteremtse a távlati lehetőséget Bajkonur helyettesítésére.  Ha ez bekövetkezne, Kazahsztán sok pénztől és lehetőségtől esne el.

Amint az Izvesztyijának adott interjúból kiderül, Kazahsztánnak nagyra törő tervei vannak: űrhatalommá szeretne válni, csakhogy ez orosz segítség nélkül aligha valósulhat meg. Ezért aztán, egyetlen józanul gondolkodó ember sem akarja Kazahsztánban, hogy Oroszország kivonuljon Bajkonurról. De, ha ez mégis megtörténne, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az űrrepülőtér fennmaradjon.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 21:04

Putyin nyitottságot ígér

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:30
Orosz űrhajók szállítják a személyzetet a Nemzetközi Űrállomásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BILL INGALS/NASA
Vlagyimir Putyin január derekán aláírta azt a dokumentumot, amely az egész állami politikát új alapokra helyezi annak érdekében, hogy az űrtevékenység eredményeihez az eddiginél könnyebben hozzá lehessen jutni. Az űrtevékenység piacának játékszabályait ezzel alapvetően megváltoztatják.

Eddig nem volt túl rózsás a helyzet. Bár a Glonassz navigációs rendszerhez bárki ingyen hozzáférhetett, a Föld űrbeli szondázásának eredményeit a "Roszkoszmosz" sok esetben nem osztotta meg a piaci szereplőkkel. A városi közlekedés szervezői is panaszkodtak, hogy technikai felszereltségük ellenére sem jutottak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek lettek volna a közlekedés gördülékeny biztosításához.

A Putyin által szentesített dokumentum megnyitja az utat a felé, hogy a kozmikus tevékenység eredményeit az eddiginél lényegesen nyitottabban osszák meg a társadalommal. Azt is egyértelművé teszi, melyek azok az államok, amelyekkel Oroszország elsősorban együtt akar működni.

Már nemcsak a volt szovjet köztársaságok szövetsége, a vámunió és az eurázsiai unió tagjai szerepelnek a listán, hanem Brazília, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság is. Ez már csak azért is érdekes, mert az orosz űrkutatási hivatal, a "Roszkoszmosz" eddig Kínát inkább konkurensnek, semmint szövetségesnek tekintette az űrkutatási piacon. Ezért titkait inkább féltette és titkolta előtte.

A putyini dokumentum most feladatul tűzi ki a nemzetközi együttműködést mind a kozmikus termékek gyártása, mind a szolgáltatások területén. A GLONASZSZ navigációs rendszer fejlesztésére és felhasználására például nemzetközi konzorciumot akarnak létrehozni. A külföldi országokkal létesítendő közös vállalatok alapítása is napirendre került.

Sokat elárul a jövőről, hogy e cikk megírásakor a "Roszkoszmosz" hatásköréhez tartozó orosz vállalat vesztésre állt a francia Astrium társasággal szemben egy milliárdos tender ügyében, amelyet távközlési műhold létrehozására hirdettek meg. Üzleti érdekek döntöttek amellett, hogy lemondjanak egy ukrán hordozórakétáról. Bár senki nem vitatta e rakéta kiváló képességeit, az ukránok túlságosan felsrófolták az árát, öt év alatt a háromszorosára drágították.

Változások vannak a Kazahsztán területén lévő Bajkonuri orosz űrrepülőtér körül zajló vitában is. A kazahsztáni űrkutatási ügynökség vezetője interjút adott az Izvesztyija című moszkvai lapnak, s ebből kiderül, hogy a két országnak sikerült dűlőre jutnia az űrbázis jövőjét illetően. Ehhez, persze, az is kellett, hogy a Roszkoszmosz új vezetője elődjénél rugalmasabban kezelje a kazahok panaszait.

Korábban be sem engedték őket Bajkonur területére, most nemcsak beengedik, hanem több rakéta-programba be is vonják őket. Az oroszok ahhoz is hozzájárultak, hogy a városban a kazahsztáni hatóságok irodákat nyissanak, s az itt élő kazahokat az ország törvényei szerint kezeljék. Az iskolákban is bevezetik a kazah oktatási rendszert az orosz helyett. Amihez nem nyúltak, az Bajkonur 20 éve változatlan bérleti díja: 115 millió dollár.  

Még mielőtt megegyezett volna a két ország, Moszkvában bejelentették, hogy 2018-ban a "Vosztocsnyij" (Keleti) űrrepülőtérről startol az "Angara" ember vezette űrhajó - az első, amit innen bocsátanak fel. Ez, természetesen, a kazahokat sem hagyhatja hidegen, hiszen Oroszország célja, hogy megteremtse a távlati lehetőséget Bajkonur helyettesítésére.  Ha ez bekövetkezne, Kazahsztán sok pénztől és lehetőségtől esne el.

Amint az Izvesztyijának adott interjúból kiderül, Kazahsztánnak nagyra törő tervei vannak: űrhatalommá szeretne válni, csakhogy ez orosz segítség nélkül aligha valósulhat meg. Ezért aztán, egyetlen józanul gondolkodó ember sem akarja Kazahsztánban, hogy Oroszország kivonuljon Bajkonurról. De, ha ez mégis megtörténne, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az űrrepülőtér fennmaradjon.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 21:04