Uniós pénzeket bukunk

Útépítési pályázatokról tárgyalt tegnap Lázár János Brüsszelben: akár 170 milliárd forintnyi támogatást is bukhatunk. Brüsszelben felmerült a gyanú, hogy a pályáztatás során diszkriminatív előírásokat alkalmaztak. A támogatás nem veszik el, más projektekre fel lehet majd használni, azonban annyira közel járunk az uniós fejlesztési időszak végéhez, hogy biztosra vehető a forrásvesztés. A már lezajlott projekteket azonban az államnak kell ilyen esetben finanszíroznia.

Az Index az Európai Bizottságtól (EB) megtudta: bizonyítékaik vannak arra, hogy az uniós strukturális alapokból finanszírozott magyarországi útépítések egy részében a közbeszerzések nem feleltek meg az uniós jognak. Két tavalyi látogatásuk is azt erősítette meg, hogy a közbeszerzések feltételei kizárták a versenyből a kisebb vállalkozókat, a külföldi, illetve nem helyi cégeket. A Bizottság konkrétan azt kifogásolja, hogy a 2007 óta érvényes magyar szabályozás szerint csak olyan cégek kaphattak uniós pénzt útépítésre, amiknek aszfaltkeverő gyáruk volt az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy legalább a megyében.
A 444.hu értesülése szerint nemcsak az útépítésekkel, hanem a Támop pályázatok kifizetéseivel is gondok vannak. A portálnak több pályázó is panaszkodott, hogy bár november-decemberben nyertek, a 15 napos határidő ellenére eddig nem kaptak pénzt. A háttérben az állhat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) idén év elején megszűnt, az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerültek, a felügyelet pedig a miniszterelnökséghez. A pénzük után érdeklődő pályázók többségének informálisan azt mondták, hogy az a baj, hogy az új rendszerben még nem világos, hogy ki írhatja alá a pénzek átutalását. Volt, akivel közölték, hogy az a baj, hogy még nincs meg a szervezeti és működési szabályzat. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy az EB-től érkező kevesebb pénz miatt csúsznak a kifizetések: Brüsszel ugyanis több operatív program finanszírozását leállította.

Szerző

Kaotikus kasszaügyek

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:20
Képünk illusztráció: FOTÓ: Vajda József
Újabb online pénztárgépek engedélyét vonta vissza a magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH), így már két cég három kasszája került a partvonalon kívülre. Több mint tízezer vállalkozó, mintegy 80 ezer megrendelt pénztárgépe "bánja" az intézkedést. Jelenleg teljes a káosz. 

Egyes jogászi vélemények szerint a pénztárgépkárosultak perelhetnék az államot államigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség címen.

Magyar György ügyvéd szerint a jelenlegi bírói gyakorlat nem ismeri el a jogalkotással okozott kárért fennálló felelősséget. Az alaptörvény alapján mindenkinek joga van a törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. Bár a jogellenesség értelmezése a jogszabályalkotás esetén nehézkes. Strasbourghoz érdemesebb lenne fordulni a tulajdonhoz való jog korlátozása miatt a jogorvoslathoz való jogra hivatkozva. A fő probléma ugyanis az, hogy egy alapvetően közigazgatási aktust jogi normaként hoznak meg, kivonva ezáltal a bírói felülvizsgálat alól. A jelen ügy kísértetiesen hasonlít az úgynevezett trafikmutyi ügyhöz, amikor is a trafikkárosultak képviseletében ügyvédi irodánk is ilyen jogi lépéseket tett - említette Magyar György. Az hogy a szállító a pénzt nem tudja visszaadni, nem felróható a jogalkotónak.

Összefoglalva: a kísérletező kedvű és optimista beállítottságú kárvallottak akár próbálkozhatnak idehaza is igazságot keresni az alaptörvény alapján. Aki szereti a kockázatot és bevállal bizonyos kudarcot is, közvetlenül Strasbourghoz fordulhat. Ezzel párhuzamosan célszerű lenne alkotmányjogi panaszt is előterjeszteni az Alkotmánybírósághoz. Még egy jogi út képzelhető el a realisták számára: a sok elszenvedett kellemetlenség és joghátrány miatt akár be is perelhetik, akár fel is jelenthetik, akár fel is számoltathatják a „turpisnak” tűnő szállítót.

Ugyancsak sokan jártak pórul a Patkós Cassa Kft.-vel. Ők felszívódtak becslések szerint ezer kereskedő, vendéglátós, szállodás pénzével együtt. A Népszavának nyilatkozó kiskereskedő elmondta, óvatosságból felkereste a megadott címen a Patkós Kft. székhelyét, egy XIII. kerületi irodaházban, ahol meg is találták őket. Nem gyanakodtak, hiszen a cég szerepelt az adóhivatal listáján, mint ajánlott forgalmazó. Befizették a teljes vételárat, 140 ezer forintot, most pedig bottal üthetik a nyomát.
Feljelentést tettünk, és fontolgatjuk, hogy más károsultakkal együtt pertársaságot alakítunk, de a rendőrségi feljelentést már megtettük - foglalta össze a történteket az érintett. Egyelőre nincs pénzük egy másik kasszára befizetni.

A NAV jogalkalmazóként nem tehet mást, mint hogy a február végi határidő után kénytelen megkövetelni az online kasszákat a kereskedőktől, és ellenőrzik is a vállalkozásokat. Természetesen ha a szaktárca újabb határidőmódosításról dönt, az a NAV-ra is érvényes lesz.

Az adóhatóság egyedileg vizsgálja meg a Patkós károsultjainak ügyét, és figyelembe veszi a megfelelő dokumentumokat: a megrendelést, a kifizetést igazoló számlát, a rendőrségi feljelentést. A hatóságtól kapott tájékoztatás szerint a jogosult vállalkozók nem veszítik el az 50 ezer forintos állami támogatást, azt igénybe vehetik azok is, akik az utólag visszavont engedélyű online pénztárgépek közül rendelték meg valamelyiket.A NAV-tól azt a felvilágosítást kapta lapunk, hogy az állami támogatást a forgalmazó csak az online pénztárgép beüzemelését követően hívhatja le.

Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy "ne packázzon tovább a kisvállalkozókkal" a pénztárgépekkel kapcsolatosan. Hozzátette: azt is elvárja a kormánytól, hogy térítse meg a cégek minden eddigi, ezzel kapcsolatos felesleges költségét.

Szerző

Folytatódnak az elbocsátások a Dunaferrnél

Megkezdődött a létszámleépítés második üteme az ISD Dunaferr Zrt.-nél, miután a menedzsment hétfőn és kedden átadta a nevesített listákat a központi üzemi tanácsnak – közölte a vállalatcsoport HR-igazgatója kedden az MTI-vel.

Mezőközy András elmondta, hogy a listán „száz körüli” munkavállaló található, de az első ütemben elbocsátott 158 dolgozóval együtt is „mindenképpen négyszázon belül marad” a leépítettek létszáma. Hozzátette: az elbocsátásban érintettek között van kölcsönzött munkaerő is, de főként az adminisztratív területről küldenek el dolgozókat.

Közölte: az ISD Dunaferr Zrt. mellett az ISD Kokszoló Kft.-nél 25 fős, míg az ISD Power Kft.-nél tízfős elbocsátás van folyamatban.

A Dunaferr vezetése tavaly augusztusban jelentette be, hogy létszámleépítést tervez a veszteségesség megállítása érdekében. Kezdetben 1500 dolgozó elbocsátásról volt szó, a kormánnyal folytatott tárgyalásokon azonban novemberben sikerült megállapodni arról, hogy mintegy 400 embert küldenek el. A leépítés első lépcsője meg is történt az év végén.

Szerző