Nem voltak a tüntetésen politikai pártok képviselői, csak mi, parasztok, százan-százötvenen - nyilatkozta a Népszavának Mavranyi Zsigmond, a demonstráció egyik szervezője. A félpályás útelzárás pénteken 10 órától 12 óráig tartott és rendbontás nélkül ért véget. A nemzeti színű zászlókat is lobogtató gazdák táblákon követelték Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lemondását és a legelők visszaadását a korábbi bérlőknek.
A gazdák elmondták, tegnap estére Berettyóújfalura várták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a "rezsicsökkentésről" tartott volna előadást, ám hogy a demonstráció miatt-e, vagy másért, de a kormányfő lemondta a találkozót. Így a gazdák nem tudták neki kézbesíteni személyesen a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt tiltakozó levelük másolatát. Mára Derecskén Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert várják böllérversenyre, kíváncsiak a gazdák, elmegy-e.
Velük ellentétben viszont a berettyóújfalui gazdatüntetésre - amilyenre az elmúlt négy évben nem volt példa -, eljöttek az ugyancsak kisemmizett kismarjai, pocsaji, váncsi termelők, de még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is érkeztek az állami földbérlet-pályázatok elbírálásával elégedetlenkedő gazdálkodók.
A balmazújvárosi állattartók összesen mintegy 2700-3000 hektár legelőt veszítenek el és több száz, ha nem ezer állat léte kerül veszélybe. Az új bérlők érdeklődése érthető, hiszen szinte semmi befektetéssel, évi 300-350 millió forintos uniós földalapú támogatást nyerhetnek. Összességében a Hortobágyon 28 ezer birka marad legelő nélkül - állították a gazdák.
Mavranyi lapunknak elmondta, 15 éve még a Dózsa Tsz-től bérelt 500 hektár legelőt, évi 800 ezer forintért. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) később megvásárolta ezt a területet is és ahogy a gazda emlékezik, miután már támogatást is lehetett igényelni az őshonos fajták tartásáért, egyre többen jelentek meg a legelőkön. Mavranyi legelői is összezsugorodtak, idén szeptemberben 170 hektár nemzeti parki föld bérleti szerződése járt le, de az új pályázaton már egy négyzetmétert sem nyert.
"Kutat fúrattunk, a villanyt is bevezettük, hodályt építettünk, most oda a legelőnk, fogom a 70 mangalicát, a 250 birkámat, autóra teszem őket és felküldöm a Parlamentbe. Gondozzák ők tovább, mert én etetni nem tudom majd őket, igaz, nekünk sem lesz mit ennünk" - fakadt ki a gazda.
Mavranyi Zsigmond arról is beszámolt, hogy a pályázatok jószerivel még ki sem voltak írva, az ő területét később elnyerő személy már felajánlotta neki, hogy tőle tovább bérelheti a legelőt.
Nem Mavranyi Zsigmond az egyetlen, aki úgy okoskodott, hogy a gazdaságot átadja a fiának, hiszen már betöltötte a 60. évet és majd a nyugdíjas éveiben a jószágból kiegészíthetik a jövedelmüket. Most teljes lett a létbizonytalanság.
Egy neve elhallgatását kérő demonstráló lapunkkal közölte, egy 1500 szarvasmarhát tartó gazda, aki szintén elvesztette a legelői bérleti jogát, vélhetően emiatt rosszul lett és intenzív osztályra került. A tehenészetébe szeptembertől, ha valóban át kell adnia a területeit, legföljebb helikopterrel juthat be, mert a környező földeket mind elvették tőle - jellemezte a helyzetet informátorunk.
A 16 nyertes között vannak helyiek is, velük csak az a gond, hogy a gazdák szerint korábban soha nem fogalalkoztak állatokkal és most sincs nekik jószáguk. A gazdák hitetlenkedve mondták, hogy arra hivatkozva nyertek ők, mert állítólag jobb pályázatokat írtak, mint az évtizedek óta legeltető, állatot tartó parasztok. Akadtak debreceni pályázók is akik elvitték a régi gazdák elől a legelőket, s akik a bejelentkeztek a közeli településekre, hogy jogosultak legyenek. Névvel csak kevesen mernek nyilatkozni, mert mint mondják, megfenyegették őket.
Azt beszélik, a sikeres pályázók között jócskán vannak strómanok, akik bizonyos háttérembereknek nyerték a területeket. Azt is mondják, a "szerencsések" némelyike a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatain is eredményesen indult és van olyan is, aki uniós pénzből épített olyan állattartó telepet, ahol ma is csak egy kutya képviseli az állatokat és az őr munkatársaként szolgál. A pályázati pénz útjai pedig kifürkészhetetlenek. Nyert legelőt egy diák is, aki amúgy Németországban folytatja tanulmányait.
A felháborodott gazdák azt is furcsállották, hogy a pályázatban eredetileg szeptemberig kellett volna az előírt számú jószágot "előteremteni", ezt a határidőt utólag két évre meghosszabbították. Ráadásul, állítják, annyi őshonos szürkemarhát, rackajuhot vállaltak a nyertesek, amennyi törzsállomány nincs is az országban.
Mikor kiderült, hogy nem kaptam meg a bérleti jogot, fölhívtam a képviselőnket a fideszes Vitányi Istvánt, aki megígérte eljár az érdekemben. Azóta sem jelentkezett. Azután vagy három hete megkerestem Kovács Zsigmondnét, a Magosz berettyóújfalui vezetőjét, fideszes önkormányzati képviselőt, aki azt ígérte, telefonon értesít, mit intézett. A tüntetés reggelén hívott fel, hogy tényleg lesz-e tüntetés.
Amikor mondtam, hogy igen, csak annyit válaszolt, nem kéne menni - foglalta össze a vele történteket Mavranyi Zsigmond. Igaz, Fazekas Sándornak is hiába írtak segítség kérő levelet, a sajtóból tudták meg az agrárminiszter lekicsinylő és egyben felháborító véleményét, miszerint elégedetlenségük "vihar egy pohár vízben". Így nem maradt más út mint a tiltakozás, s ha ez nem vezet eredményre akkor a hortobágyi gazdák mellett a békési és szabolcsi gazdákkal összefogva, a Parlament elé vonulnak jószágaikkal.
Bécs Brüsszelhez fordult az osztrák gazdák ügyében
A Kurier című független osztrák napilap szerint Andrä Rupprechter osztrák néppárti (ÖVP) földművelésügyi miniszter az Európai Unió belpiaci biztosa, Michel Barnier támogatását kérte a "vitatott" magyar földtörvény, illetve annak az úgynevezett haszonélvezeti szerződésekre (a magyar szóhasználatban zsebszerződések) vonatkozó rendelkezései ügyében.
Az APA osztrák hírügynökség szerint nem lehet tudni, hogy hány osztrák gazdát érint a törvény, osztrák hivatalos adatok szerint mintegy 200 osztrák földműves összesen 200 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon.
Ők a meghatározott időszakra vagy élethossziglanra szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, de az új földtörvény értelmében 2014. május 1-jétől kártérítés nélkül elvesztik haszonélvezeti jogaikat.