Alkotmánymódosítás készül Romániában, az új alaptörvényről tervek szerint május 25-én, az Európai parlamenti választásokkal egyidőben megrendezett referendumon mondhat véleményt a lakosság.
A héten kezdődött tavaszi parlamenti ülésszakon a szociál-liberális kormánykoalíció pártjai véglegesítették az alkotmánymódosítási tervezetet, amelybe az RMDSZ javaslatára bekerült az az előírás, hogy közigazgatási alegységek szerveződhetnek a megalakítandó régiókon belül. A jobbközép ellenzék, köztük a sokáig magyarbarátnak kikiáltott Traian Basescu államfő volt és jelenlegi pártja, kivonult a bizottság üléséről.
Bár csupán alrégió lesz a Székelyföld, azért elfogadható a magyar érdekképviselet számára is, mert a szövegjavaslatba bekerült egy olyan előírás, amely lehetővé teszi, hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerje a "hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését" a megalakítandó közigazgatási régiókon belül.
Emellett van egy olyan kitétel is, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, annak ellenére, hogy a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló - törvényhozási tanács ennek törlését javasolta.
Előrelépésnek számít az is, hogy az új alkotmánytervezet elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, a nyelv és szimbólumhasználat mellett lehetővé teszi számukra a saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel.
Egyelőre egy bizottsági döntés született, amelyet azonban a kormánytöbbség egyhangúlag szavazott meg, de nem jelenthet gondot az alkotmány parlamenti elfogadása. Hatálybalépéséhez azonban referendumra van szükség, amelyet az EP-választásokkal egybekötve, május 25-én kíván megrendezni a Ponta-kabinet és a Velencei Bizottság véleményét is kikérik.
A román kétharmados koalíciót egyre több feszültség terheli, tavaly év végén egyszer már szakadás szélére sodródott. Szakértők szerint Victor Ponta miniszterelnök a régiósítás kérdésében mutatott kompromisszumkészségével többek között az RMDSZ támogatását igyekszik bebiztosítani kormánya számára egy esetleges szocialista-liberális/PSD-PNL szakítás esetén.
Az EP választáson külön-külön indul a két kormánypárt, s minden felmérés szerint Ponta szocialistái nyerik azt. Jelen erőviszonyok közepette a PSD-nek épp kétszer annyi szavazója van, mint a PNL-ének, a szocialisták 41, a liberálisok 20 százalékra számíthatna (egy másik felmérés szerint 35-16 az arány).
Harmadik helyen Basescu volt pártja a PDL áll 14 százalékkal és meggyengülni látszik a 2012-es választásokon feltűnt populista formáció, a Dan Diaconescu Néppárt, amely 16 százalékról 6-ra zuhant. Mérhető már Basescu új pártja is, 5-6 százalékon áll. Az RMDSZ-t 5 és 7 százalék között mérik.
Mivel sem a gyengülő populisták, sem Basescu volt vagy új pártja nem jöhet szóba esetleges koalíciós társként Pontáéknak, csak az RMDSZ-re számíthatnak, amennyiben az EP választás elmérgesíti az amúgy is feszült szocialista-liberális viszonyt.