Kevesebb figyelmet kapott az ukrán válság megvitatása mellett Münchenben a Pentagon főnökének bejelentése arról, hogy az Egyesült Államokból útnak indult Spanyolország felé a USS Donald Cook romboló, amely a Földközi-tenger térségében járőrözik majd.
A Donald Cook-ot a következő két évben még három másik követi: a USS Ross, Carney és Porter. Az Aegis-rendszerrel felszerelt hadihajók részét képezik az amerikai-NATO-rakétavédelmi rendszernek, Gibraltár közelében, a rotai haditengerészeti bázison állomásoznak. Hagel jelezte, Washington továbbra is elkötelezett az európai rakétapajzs kiépítése mellett.
Bár a münheni fórumon Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ismételten megerősítette, hogy a rakétapajzs nem az orosz stratégiai rakétaerő ellen irányul, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétségeit hangoztatta. "Ha egy nukleáris pajzsot egy nukleáris karddal látnak el, akkor nagy a kísértés, hogy használják is ezt az offenzív-defenzív kapacitást" - idézték Lavrov szavait.
A Pentagon-főnök bejelentésére reagálva az orosz külügyminisztérium leszerelési főtárgyalója, Mihail Uljanov figyelmeztetett, hogy Oroszország kivonulhat a 2010-ben aláírt, 2011-ben életbe lépett új START-egyezményből. A Barack Obama és az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev által aláírt megállapodásban az Egyesült Államok és Oroszország vállalta, hogy 2018-ig 2200-ról 1550-re csökkentik stratégiai nukleáris robbanófejeik számát.
Moszkva már nem először fenyegetőzik válaszlépésekkel. Az orosz fegyveres erők tavaly már bejelentették, hogy Iszkander nukleáris rakétákat telepítenek Kalinyingrád térségébe. Vlagyimir Putyin utóbb cáfolta, hogy már meg is történt volna a telepítés, de a lehetőséget fenntartotta, ha a NATO és az Egyesült Államok folytatja az európai rakétavédelmi rendszer kiépítését.
Az egykori csillagháborús programot felelevenítve George W. Bush elnöksége idején pörgették fel a rakétavédelmi programot.
Az úgynevezett lator államok - Irán és Észak-Korea - rakétafenyegetése elleni védelmet szolgáló, az európai kontinenst is lefedő amerikai rendszer eredetileg másképp indult - Lengyelországba elfogó rakétákat, Csehországba szélessávú radart telepítettek volna.
Barack Obama hivatalba lépését követően felülvizsgáltatta a terveket. Akkor döntöttek úgy, hogy a rakétapajzsot több szakaszban építik ki, egyelőre rövid- és közepes hatótávolságú rakéták elleni védelemre teszik alkalmassá. A program visszafogása részét képezte a "reset" politikájának, de legfeljebb csak átmeneti javulást hoztak az orosz-amerikai kapcsolatokban.
Aláírták ugyan a START egyezményt, ám a rakétapajzzsal szembeni moszkvai gyanakvás nem csökkent, s a közös NATO-orosz rendszer kiépítésére tett próbálkozások sem jutottak előbbre.
Amerikai sajtójelentések nemrégiben számoltak be arról, hogy Oroszország már 2008 óta folytatja középhatótávolsúgú rakéták tesztelését, s ezzel megsért egy másik egyezményt, a még 1987-ben Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által megkötött, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről szóló INF-megállapodást.
A szóban forgó fegyver a Christian Science Monitor szerint az R-500 Iszkander-K kódnevű cirkálórakéta lehet. Az Obama-kormányzat jelezte ezzel kapcsolatos aggodalmait Moszkvának.
Ez a téma is felvetődött a müncheni fórumon, Mike Rogers republikánus képviselő, a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottságának tagja úgy vélte, ez visszalépés lehet a hidegháborús idők felé, s az Egyesült Államok európai szövetségeseinek biztonságát fenyegetheti.
