Előfizetés

Bővül a rakétavédelmi rendszer

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2014.02.07. 06:33
Akcióban a USS Donald Cook. A romboló Norfolkból a spanyolországi Rotába indult FORRÁS: PENTAGON
Az európai rakétavédelmi rendszer újabb pillére lép működésbe, jelentette be Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a müncheni biztonságpolitikai fórumon. A teljes rendszer a tervek szerint 2018-ra lesz működőképes. Oroszország tiltakozásképpen a 2011-ben életbe lépett START szerződés felmondását helyezte kilátásba.

Kevesebb figyelmet kapott az ukrán válság megvitatása mellett Münchenben a Pentagon főnökének bejelentése arról, hogy az Egyesült Államokból útnak indult Spanyolország felé a USS Donald Cook romboló, amely a Földközi-tenger térségében járőrözik majd.

A Donald Cook-ot a következő két évben még három másik követi: a USS Ross, Carney és Porter. Az Aegis-rendszerrel felszerelt hadihajók részét képezik az amerikai-NATO-rakétavédelmi rendszernek, Gibraltár közelében, a rotai haditengerészeti bázison állomásoznak. Hagel jelezte, Washington továbbra is elkötelezett az európai rakétapajzs kiépítése mellett.

Bár a münheni fórumon Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ismételten megerősítette, hogy a rakétapajzs nem az orosz stratégiai rakétaerő ellen irányul, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétségeit hangoztatta. "Ha egy nukleáris pajzsot egy nukleáris karddal látnak el, akkor nagy a kísértés, hogy használják is ezt az offenzív-defenzív kapacitást" - idézték Lavrov szavait.

A Pentagon-főnök bejelentésére reagálva az orosz külügyminisztérium leszerelési főtárgyalója, Mihail Uljanov figyelmeztetett, hogy Oroszország kivonulhat a 2010-ben aláírt, 2011-ben életbe lépett új START-egyezményből. A Barack Obama és az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev által aláírt megállapodásban az Egyesült Államok és Oroszország vállalta, hogy 2018-ig 2200-ról 1550-re csökkentik stratégiai nukleáris robbanófejeik számát.

Moszkva már nem először fenyegetőzik válaszlépésekkel. Az orosz fegyveres erők tavaly már bejelentették, hogy Iszkander nukleáris rakétákat telepítenek Kalinyingrád térségébe. Vlagyimir Putyin utóbb cáfolta, hogy már meg is történt volna a telepítés, de a lehetőséget fenntartotta, ha a NATO és az Egyesült Államok folytatja az európai rakétavédelmi rendszer kiépítését.

Az egykori csillagháborús programot felelevenítve George W. Bush elnöksége idején pörgették fel a rakétavédelmi programot.

Az európai pillér
A NATO egész európai területét lefedő amerikai rakétapajzs több fázisban épül ki. Az első, 2012-re lezárult szakaszban az Egyesült Államok a Földközi-tengerre irányította a USS Monterrey cirkálót, fedélzetén Aegis rakétavédelmi rendszerrel. Törökország befogadott egy szárazföldi telepítésű, korai előrejelző radart. A németországi Ramsteinben megnyílt a NATO egységes rakétavédelmi parancsnoksága. A 2015-re lezáruló második szakaszban rövid hatótávolságú, szárazföldi mobil telepítésű, SM-3 Block IB elfogó rakéták érkeznek Romániába. A harmadik szakaszban, 2018-ig SM-3 Block IIA elfogó rakétákat telepítenének Lengyelországba, majd 2020-ig SM-3 Block IIB ballisztikus elfogó rakétákat állítottak volna rendszerbe. Ezt a negyedik szakaszt tavaly törölték. A Pentagon akkor azt jelentette be, a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek a rakétavédelem amerikai pillérére.

Az úgynevezett lator államok - Irán és Észak-Korea - rakétafenyegetése elleni védelmet szolgáló, az európai kontinenst is lefedő amerikai rendszer eredetileg másképp indult - Lengyelországba elfogó rakétákat, Csehországba szélessávú radart telepítettek volna.

Barack Obama  hivatalba lépését követően felülvizsgáltatta a terveket. Akkor döntöttek úgy, hogy a rakétapajzsot több szakaszban építik ki, egyelőre rövid- és közepes hatótávolságú rakéták elleni védelemre teszik alkalmassá. A program visszafogása részét képezte a "reset" politikájának, de legfeljebb csak átmeneti javulást hoztak az orosz-amerikai kapcsolatokban.

Aláírták ugyan a START egyezményt, ám a rakétapajzzsal szembeni moszkvai gyanakvás nem csökkent, s a közös NATO-orosz rendszer kiépítésére tett próbálkozások sem jutottak előbbre.

Rota fellendül
Az amerikai haditengerészet becslései szerint a négy rombolóval együtt több mint 1200 fős személyzetet telepítenek a spanyolországi bázisra, ami azt jelenti, hogy Rotába és környékére, családtagokkal együtt, további háromezer amerikai költözik, várhatóan fellendítve a korábbi tengeralattjáró bázis és a 29 ezres város életét. A telepítés költségeit a Pentagon 92 millió dollárra becsüli, további százmilliós kiadást jelent a hadihajók spanyolországi szervizelése.

Amerikai sajtójelentések nemrégiben számoltak be arról, hogy Oroszország már 2008 óta folytatja középhatótávolsúgú rakéták tesztelését, s ezzel megsért egy másik egyezményt, a még 1987-ben Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által megkötött, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről szóló INF-megállapodást.

A szóban forgó fegyver a Christian Science Monitor szerint az R-500 Iszkander-K kódnevű cirkálórakéta lehet. Az Obama-kormányzat jelezte ezzel kapcsolatos aggodalmait Moszkvának.

Ez a téma is felvetődött a müncheni fórumon, Mike Rogers republikánus képviselő, a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottságának tagja úgy vélte, ez visszalépés lehet a hidegháborús idők felé, s az Egyesült Államok európai szövetségeseinek biztonságát fenyegetheti.

Bomba a főhadiszálláson

G.M.
Publikálás dátuma
2014.02.07. 06:30
Sátorvárossá alakult a Függetlenség tér, hosszú távra rendezkedtek be a hatalommal és hideggel egyaránt dacoló tüntetők FOTÓ: BI
Ismét blokád alá helyezték a kormányzati negyedet a kijevi tüntetők tegnap. A demonstráció főhadiszállásaként működő Szakszervezetek Házában egy dobozba rejtett bomba robbant. Az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben szankciókat javasol az ukrán vezetők ellen, a politikai foglyok szabadon bocsátását kéri Kijevtől. Az EP elítélte az orosz beavatkozást is.

Dobozba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe tegnap Kijevben, az ellenzék által főhadiszállásként használt Szakszervezetek Házában. A robbanásnak két sérültje van: egy férfi kezét amputálni kellett, egy fiatal fiú a szemén szenvedett súlyos égési sérülést. 

Egyelőre nem tudni pontosan mi történt, mert a tüntetők nem engedték be a hatóságokat a székházba, maguk vizsgálják, milyen fajta robbanószerkezet volt a dobozban. Elmondásuk szerint a kezét elveszítő férfi egy "gyógyszerek" feliratú dobozt nyitott ki, az ebbe rejtett robbanószerkezet lépett működésbe. A demonstrálók ugyanis nagyon sok segélycsomagot - élelmiszert, gyógyszert kapnak, ezek közé volt elrejtve a robbanást okozó szerkezet is.

Miután az alkotmánymódosítás kérdésében patthelyzet állt elő a parlamentben, tegnap a tüntetők ismét blokád alá vették a kormányzati negyedet. Ellenzéki források szerint mintegy húsz, rendőrségi közlés szerint harminc ezren sorakoztak fel a parlament épülete köré.

A parlamentben eközben nem szavaztak a kormányoldal által javasolt alkotmánymódosítást előkészítő különbizottság létrehozásáról, mert az ellenzék nem delegál tagokat a testületbe. Klicskoék azért bojkottálják az alkotmánymódosító különbizottságot, mert egyelőre nagyon nagy a különbség az ellenzék és a kormányzat alkotmánymódosító elképzelései között.

A héten már nem lesz plenáris ülés, jövő héten is csupán bizottsági ülések várhatók, így vélhetően egyhamar nem születik megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében, amely pillanatnyilag az ellenzék első számú követelésévé lépett elő.

Viktor Janukovics elnök miután szerdán Catherine Ashton uniós főbiztossal tárgyalt, tegnap Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettessel folytatott megbeszélését.

A találkozón Janukovics úgy nyilatkozott, kész folytatni a tárgyalásokat az ellenzékkel a politikai válság rendezése érdekében. Ezért támogatja a mielőbbi alkotmányreformot is, de be kell tartani az alaptörvény-módosítás előkészítéséhez szükséges minden eljárást.

Nuland az ellenzék vezetőivel is egyeztetett és személyesen meglátogatta a Majdan tüntetőit is. Ugyancsak tegnap tárgyalta az ukrán helyzetet az Európai Parlament is. A testület két állásfoglalás szavazott meg. Az egyikben azt javasolja hogy az Európai Unió tagállamai korlátozzák a tüntetők haláláért felelős "tisztviselők, jogalkotók és oligarchák" beutazását.

A határozat felszólította az ukrán kormányzatot, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, a letartóztatott tüntetőket és Julija Timosenko volt miniszterelnököt egyaránt, és haladéktalanul hagyjon fel a politikai letartóztatás gyakorlatával. Az EP elítélte az ukrajnai békés tüntetők elleni erőszakos fellépést, felszólította Kijevet, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és a Berkut különleges egységeinek szégyenletes igénybevételével.

Az EP honatyák ugyanakkor pénzügyi támogatást is szorgalmaztak Ukrajna részére, jelezve, hogy a segélycsomagot egy "hiteles új ideiglenes kormánynak" ajánlanák fel, a válságos ukrán költségvetési helyzet enyhítésére. Egy másik állásfoglalásban a képviselők felszólították Oroszországot az ukrán önrendelkezés tiszteletben tartására, elítélték Moszkvát az EU keleti szomszédaira gyakorolt gazdasági és politikai nyomás miatt.

Hibás szakvéleményt írtak Iványiékról

Visszadobta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi elismerési kérelmét vizsgáló, a tárca által felkért szakértő véleményét, mert nem derül ki belőle "a szakértői megállapítások megalapozottsága", illetve az sem, hogy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok közül "melyek tartalma és megállapításai alapján jutott" következtetéseire. Azt nem tudni, hogy mit állapított meg a szakértő.

Az Iványi Gábor vezette MET korábban az Emmi-től kért tájékoztatást az illetőről, illetve arról, miért hosszabbították meg a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárca válasza szerint a szakértő tavaly decemberben maga kérte személyi adatainak zárt kezelését, illetve azt, hogy a 15 napos határidőt újabb 15 nappal meghosszabbítsák, mert "a megalapozott és körültekintő szakértői vélemény elkészítése a törvényi feltételek teljesülésének mélyebb vizsgálatát igényli".

Így a meg nem nevezett szakember végül idén január 3-án nyújtotta be véleményét a minisztériumhoz. Róla a válaszlevélből csak annyi derült ki, hogy doktori (Phd) fokozatot 1996-ban szerzett jogász, egyetemi docens, akinek kutatási területe a felekezeti, illetve az állami egyházjog. Az egyházügyi törvény szerint a kirendelt szakértőknek azt kell vizsgálnia, hogy az adott vallási közösség elsődleges tevékenysége vallási tevékenységnek minősül-e, rendelkezik-e a tanításainak lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal, valamint húsz éve, szervezett formában, vallási közösségként működik-e Magyarországon.