Gyorsan terjed az influenzajárvány

Publikálás dátuma
2014.02.08 19:27
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Európa teljes déli részén (beleértve Franciaországot), valamint Angliában és Norvégiában is kiterjedt influenzajárvány van - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szombaton az MTI-vel.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint az elmúlt heti megfigyelések alapján összesen nyolc európai ország adott jelentést földrajzilag kiterjedt influenzajárványról. Emellett egyre több ország számol be regionális járványokról is. 

A közlés szerint továbbra is elsősorban az influenza A vírusok terjednek a kontinensen. A figyelőszolgálat októberi indulása óta az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló emberektől vett légúti mintákból a laboratóriumi vizsgálatok során a pozitív esetek 98 százalékban az influenza A vírusát mutatták ki, míg a fennmaradó 2 százalékban az influenza B vírusának jelenlétét igazolták - közölte az ÁNTSZ az ECDC jelentése alapján.

Magyarországon az influenza továbbra is lassan terjed, bár az Országos Epidemiológiai Központ szerdai jelentése szerint az előző egy hétben Budapesten és 14 megyében nőtt az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma. A figyelőszolgálatra kijelölt orvosok január 27. és február 2. között 12 százalékkal több beteget regisztráltak, mint az előző héten. A legtöbb beteget a fővárosból, Pest, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentették.

Szerző
2014.02.08 19:27

A túlsúly és az alvászavar kölcsönösen hat egymásra

Publikálás dátuma
2019.01.18 14:14

Fotó: / AFP
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggenek a túlsúllyal – és ez oda-vissza kapcsolatot jelent.
Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkod az érintett – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának rizikófaktora lehet a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.  
Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Az összefüggés ráadásul kétirányú. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikóját. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is zsír halmozódik fel, ami önmagában is akadályozza a légzést. Ezért a probléma kezelésének első, életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már tízszázaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hatnak egymásra

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – derül ki több kutatásból is. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait. 
„A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nemcsak zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek”
– hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.
Bár a horkolás a hálótársnak is kellemetlen, az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezek a tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, amelynek során a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül szükség lehet fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is. A horkolás megszüntetésével gyakran a hálótársak alvászavara is megoldódik, de csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Javulnak az olyan szubjektív tünetek is, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra. 
2019.01.18 14:14
Frissítve: 2019.01.18 14:14

Új módszerrel felére csökkentettek egy májdaganatot a Semmelweis Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.17 16:16

Fotó: Semmelweis Egyetem/ Kovács Attila
Először végeztek Magyarországon úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, amelynek következtében a 72 éves beteg tízcentis májáttétet adó daganata a felére csökkent. A világon már használt eljárás a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt.
A hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt az az úgynevezett radioembolizációs daganatterápia, amelyet Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen végeztek december elején. A Nukleáris Medicina Központtal, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben a Radiológiai Klinikán egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről induló daganat következtében kialakuló májáttétben szenvedő betegnél végezték el a beavatkozást, amelynek másnapján a beteg hazamehetett - közölte a Semmelweis Egyetem. A kezelést követően két hétig még gyenge és fáradékony volt, de a január elején végzett CT vizsgálat szerint
a korábban 10 centiméternél nagyobb, hagyományos kezelésre nem reagáló daganat térfogatának több mint 50 százaléka elpusztult.
A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhetett szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt. Esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.
A tájékoztatás szerint a radioembolizáció többszakmás eljárás, amelynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül, a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be. Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.
A nukleáris medicina- és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője, Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese elmondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg, amelyet – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, utána a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva.

Érfestés

A kontrasztanyagos érfestés során a verőereket katéterrel megvizsgálva tájékozódnak az anatómiai viszonyokról, és az erek kóros elváltozásait (szűkület, elzáródás, kóros értáplálás) kezelik műtét nélkül.

Magyarországon az elmúlt negyven évben a máj elsődleges, illetve a más szervből kiinduló, de a májba már áttétet adó daganatok száma is növekedett. Éves előfordulásuk összességében 8-9 ezer közé tehető, és körülbelül hatezer esetben a daganatos máj sebészileg operálhatatlan, az esetek felében pedig sikeres műtétet követően is számítani lehet a daganat májon belüli kiújulására.
A radioembolizációs daganatterápia eredményei a nem operálható esetekben is biztatóak, sőt számos adat arra utal, hogy az eljárással, a műtéti ellátásra nem alkalmas esetek egy részénél mód van a daganat kisebbítésére és a daganatmentes májterület térfogatának növelésére, ami műthetővé teheti a pácienst - mondta Dr. Bánsághi Zoltán.  
A Radiológiai Klinika igazgatója, Dr. Bérczi Viktor beszámolója szerint az első hazai beavatkozást mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg. Az eljárást egyelőre csak a Semmelweis Egyetemen végezhetik. Várhatóan január végén megtörténhet a második hazai kezelés is.
2019.01.17 16:16
Frissítve: 2019.01.17 16:16