Korlátozzák a svájciak a szabad bevándorlást

Ha rendkívül szűk többséggel is, elfogadták a svájciak a populista Svájci Néppárt (SVP) azon javaslatát, melynek értelmében korlátoznák a bevándorlók számát. A népszavazáson mintegy 51 százaléknyian voksoltak igennel. A 24 kantonból 13 fogadta el a kezdeményezést.

A városokban, illetve Kelet-Svájcban inkább a nemek győztek, vidéken és német nyelvterületen viszont az igenek. A rendelkezés értelmében az állások odaítélésénél előnyt élveznek a svájci állampolgárok. Az intézkedés az uniós állampolgárokat is érinti.

A populista SVP azzal érvelt, hogy az utóbbi öt évben több mint félmillióan érkeztek az országba, s a bevándorlók száma az utóbbi harminc esztendőben elérte az évi nyolcvanezret, ami Luzern lakosságának felel meg. A párt szerint minden bajt a bevándorlók okoznak, miattuk vannak tele a vonatok, emelkednek a bérleti díjak.

Ezért visszaállítanák a hatvanas években érvényben lévő kvótarendszert. Utalnak egy 90-es években készült parlamenti jelentésre, amelyben még évi 8000 fős bevándorlást vetítettek előre, aminek végül a tízszerese lett igaz. Az SVP szerint a GDP gyorsabban nő majd, ha korlátozzák a bevándorlás mértékét.

Az ellenzők ugyanakkor utaltak arra, az SVP érvelése egy sor tekintetben merő csúsztatás. A közlekedésben tapasztalható fennakadások arra vezethetőek vissza, hogy az eltelt húsz évben egyre "mobilabbá" váltak a svájciak, míg 1994-ben fejenként 31 kilométert tettek meg, 2010-re ez majdnem 37 kilométerre nőtt, s míg 1980-ban egy főre 34 négyzetméternyi ingatlan jutott, mára ez 48-ra emelkedett.  

Svájcban 2002-től fokozatosan oldották fel a bevándorlást korlátozó intézkedéseket. Ezeket 2005-ben és 2009-ben az újonnan csatlakozott uniós tagországokra is kiterjesztették. Szintén újratárgyalnák az Európai Unióval kötött szabad munkaerő áramlásról szóló megállapodást is.

Obamánál a francia elnök

Publikálás dátuma
2014.02.10. 06:33
Nagy érdeklődés kíséri Obama és Hollande találkozóját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CARDY
Ma és holnap találkozik Barack Obama francia kollégájával, Francois Hollande-dal. Megbeszéléseiken több vitás kérdésről ejthetnek szót, többek között arról, hogy - Párizs vádjai szerint - egyes amerikai szoftveróriások a szükségesnél kevesebb adót fizetnek Európában.

Derűsen kezdődik Francois Hollande Egyesült Államokbeli látogatása. A francia elnök ugyanis ma magyar idő szerint este Barack Obamával megtekinti a Monticellót, Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnökének saját tervezésű házát, amely Virginia államban, Charlottesville mellett található. A Fehér Ház előzetes közleményében is kiemelik, hogy az Egyesült Államok és Franciaország a kezdetektől fogva szövetségesek és barátok.

A két államfő kedden már Washingtonban, a Fehér Házban tárgyal egymással, s megbeszéléseiket ekkor nem csak a felhőtlen jókedv jellemezheti. Hollande ugyanis meg kívánja említeni, elfogadhatatlan Franciaország számára, hogy olyan nagy amerikai szofter-, illetve internetes óriások, mint például a Google, a valós bevételeiknél jóval kevesebb adót fizetnek Európában.

A párizsi kormány egymilliárd eurót követel a Google-tól. Párizs viszonya már Hollande elnöksége előtt hűvös volt az internetes világcéggel. 2011 júniusában a francia adóhatóság házkutatást tartott a Google párizsi irodáinál. A francia kormányt az dühítette fel, hogy az amerikai vállalat bevételeit egy holland, majd egy bermudai bejegyzésű céghez továbbította.

Mint a Financial Times tavaly októberben beszámolt róla, 2012-ben 8,8 milliárd eurónyi összeget helyeztek át a karibi adóparadicsomban lévő pénzintézetbe.  Az AFP által közölt dokumentumok szerint A Google France 2012-ben 192,9 millió eurós bevételt vallott be, s 6,5 millió euró adót fizetett.

Szakértők szerint azonban a hirdetésekből befolyó bevétel ennél jóval magasabb lehet, 2011-ben például ez az összeg 1,25-1,4 milliárd euró volt. Párizs hasonló vitába keveredett az internetes kereskedőházzal, az Amazonnal, amelytől 252 millió euró adót követel.

A francia elnök elutazása előtt azt közölte, néhány hónappal ezelőtt már megállapodott Obamával arról, mindent elkövetnek azért, hogy mihamarabb létrejöhessen a két ország közötti adóharmonizáció.

Hollande a háromnapos látogatás során ellátogat a kaliforniai Szilícium-völgybe is, s San Francisbóban találkozik a Google vezetőjével, Eric Schmidttel, a Google vezérigazgatójával, Sharyl Sangberggel, a Facebook második emberével, valamint a Twitter és a Firefox böngészőjéről ismert Mozilla képviselőivel.

A Guardian megemlítette, Hollande nem mond beszédet a Kongresszus előtt.  A francia elnök amerikai látogatása a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette, hosszasan foglalkozott az eseménnyel a Time magazin és a Newsweek.

Mindkét lap Franciaország nehézségeit ecsetelte. A Time kiemelte, hogy tavaly az országban 77 százalékkal csökkent a külföldi befektetések aránya, miközben ez 37 százalékkal nőtt Spanyolországban és 400-zal Németországban. A lap üdvözli Hollande megkezdett reformjait, de kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e kikecmeregnie Franciaországnak a nehéz gazdasági helyzetből.

Ez azért is kérdés, mert nehéz úgy meghatározó döntéseket hozni, hogy közben az államfő népszerűtlensége negatív rekordokat dönt. A TNS-Sofres intézet szombaton közzétett felmérése szerint már húsz százaléknál is kevesebben bíznak benne, s 19 százalék bízik benne.

A Lés Échos felmérése alapján ugyanakkor 23 százalékon áll. Szakértők szerint a rosszabbodó adatok nem a Trierweiler-ügyre, hanem a növekedő munkanélküliségi adatokra vezethetőek vissza.

Szerző
Frissítve: 2014.02.09. 20:52

Viszonylagos nyugalom Boszniában

Publikálás dátuma
2014.02.10. 06:32
Mostarban is tüntettek. A városban ma is láthatóak a két évtizeddel ezelőtti háború nyomai FOTÓ: NÉPSZAVA
Tegnap újabb tüntetéseket tartottak Szarajevóban, s más boszniai városokban, igaz, ezek a megmozdulások békésebbek voltak, mint a korábbiak. Ám a siralmas életszínvonal miatt a helyzet annyira feszült, hogy egyetlen szikra is elég a társadalmi robbanáshoz.

Az éhségtüntetések lemondások sorához vezetett. Távozott egyebek mellett Szarajevó regionális vezetője, Suad Zeljkovic, aki pénteken még trágár szavakkal utasított rendre egy újságírót, aki e kérdést firtatta.

A kanton vezetője azt közölte, nem a tüntetők követelésének tett eleget, hanem azért távozik, mert elveszítette a bosnyákok legnépszerűbb tömörülése, a Demokratikus Akciópárt (SDA) támogatását. A csütörtöki és pénteki megmozdulások mérlege lesújtó. 18 objektum semmisült meg, 131 rendőr és 219 polgári személy sérült meg. Tuzlában és Szarajevóban leégett a kanton kormányának épülete.

A szarajevói Al-Jazeera értesülései szerint csak Szarajevóban a kórházakban 156 sérültet kellett ellátni, Tuzlában 23-at, közülük 12 bolt a rendőr. Zenicán negyven személy került kórházba. A megmozdulások során elégtek olyan felbecsülhetetlen értékű dokumentumok, amelyek a két nagy világégést és a délszláv háborút is túlélték. A gyújtogatók és fosztogatók túlnyomó többsége 17-18 éves fiatal volt.

A politikai, társadalmi és vallási élet, valamint a helyi média képviselői egytől egyig úgy foglaltak állást, elismerik ugyan a tüntetők követeléseit, de - mint hangsúlyozták - az erőszak nem jelenthet megoldást. Szombaton a romeltakarításé volt a főszerep a fővárosban és a többi érintett településen.

Több gépkocsi és újságosbódé is a lángok martalékává vált. Kövek lepték el az utcákat, melyekkel a tüntetők "harcoltak" a rendőrséggel szemben. Szintén szobaton csak Bihacból jeleztek jelentősebb összecsapásokat. A polgárok a kanton kormányfőjének háza közelében csaptak össze a rendőrséggel, illetve meg is akarták kövezni a kormányfő házát, de ezt megakadályozták a rendőrök, több személy megsérült.

Zeljko Komsic, a boszniai államelnökség elnöke önkritikusan ismerte el, "mi vagyunk a hibásak". Úgy vélte, a hatóságoknak már a kezdet kezdetén tárgyalást kellett volna kezdeniük a tuzlai tüntetőkkel. Hozzátette, nem tudja, hogy az állami intézmények egyáltalán működőképesek-e. Ugyanakkor kifejtette, az anarchiából semmi jó sem származhat. Fahrudin Radoncic boszniai belbiztonsági miniszter azt közölte, hogy a tüntetések 17 év rossz kormányzására vezethetőek visssza.

A tüntetések a Facebookon szerveződtek. A tuzlai megmozdulások egyik kirobbantója, Aldin Siranovic sajtóértekezletén azt közölte, nem áll mögöttük egyetlen párt sem. Hozzátette, nem rajtuk múlt, hogy a tüntetések erőszakba torkolltak. A férfi ellen eljárást indított a rendőrség.

A tüntetések a kelet-boszniai Tuzlából indultak ki még a hét közepén, s innen terjedtek át más településekre. A kiváltó ok az volt, hogy Tuzlában öt helyi cég ellen indult csődeljárás, s tízezren veszíthetik el munkájukat a mintegy nyolcvanezres városban, ahol az elmúlt években is több gyárat zártak be. De az egész országban katasztrofális a helyzet.

Boszniában nem sikerült létrehozni a multietnikus államot az 1995-ös daytoni egyezményt követően. Az egyes választások alkalmával mind a bosnyákok, mind a horvátok, mind a szerbek a saját nacionalista pártjaikra szavaznak. A nemzetiségi feszültségeket súlyos gazdasági válság tetézi.

A munkanélküliség a hivatalos adatok szerint ugyan 25 százalék körüli, de sokan be sincsenek jelentve a munkaügyi hivatalnál, így a valós arány 45 százalékos lehet. A 3,8 millió boszniai egyötöde szegénységben él. A havi átlagbér 420 euró körüli.

A Tito-érában Bosznia óriási fejlődésen ment keresztül, egy sor nehézipari gyárat létesítettek, a munkanélküliség akkor még igen alacsony volt. Egy sor nyugati cég létesített gyárakat. Az 1992-1995 közötti háború azonban kis híján térdre kényszerítette a gazdaságot, amely lassan talált magára.

1997-ben és 1998-ban aztán majdnem harminc százalékkal gyarapodott a GDP, a növekedés azonban lelassult a 2000-es években. Igaz, a számok csalókák. Bár 2013-ban a GDP impozánsnak mondható 6,5 százalékkal nő, óriási lett a gazdagok és a szegények közötti különbség.

A klix.ba boszniai internetes oldal arról készített felmérést, mi a tüntetések célja. Húsz százalék szerint csökkenteni kell az állam működésének költségeit, beleértve a politikusok fizetésének csökkentését is. 19 százalék szerint el kell venni az illegálisan megszerzett ingatlanokat, felül kell vizsgálni a privatizációt. 14 százalék úgy véli, hozzáértő-, s nem pártembereket kell ültetni a fontos pozíciókba. A felmérésből kiderül, hogy a lakosság szerint óriási a korrupció, s a hatalmi elit lefölözi a vagyont gyanús magánosítások révén.     

A privatizáció különösen kényes kérdés. Az eltelt évek alatt több ismert boszniai cég tűnt el, mint az Energoinvest, a Sipad, a Hidrogradnja, vagy a Vranica. Százezrek kerültek az utcákra, a gyárak eladták ingatlanjaikat is, miközben a nagy pártok illetékesei meggazdagodtak.

Becslések szerint több milliárd eurós kár keletkezett. 2006-ban aztán törvényt fogadtak el a privatizáció felülvizsgálatáról, s azt tervezték, kisajátítják a törvénytelenül megszerzett vagyont. Ám az új hivatal felállítása sem hozott semmiféle változást.

Javulásra nincs remény, azért sem, mert a nemzetiségek állandó vitái is hátráltatják a kilábalást. A szerbek elszakadnának az anyaországtól, de a közös entitásban élő bosnyákok és horvátok viszonya sem felhőtlen. A horvátok Horvátországhoz csatlakoznának.

Szerző