Amíg az Európai Unió nem oldja meg saját gondjait, addig a nemzetközi színtéren is meg van kötve a keze. Nehezebben tud fellépni a nemzetközi konfliktusokban, s az euróövezet gazdaságának gyarapodása is elmarad akár Kínáétól, akár az Egyesült Államokétól. Ennek egyenes következménye, hogy erősödnek az euroszkeptikus pártok, amelyek azt hangoztatják, ki kell lépni a közös európai valutából, mert így olyan országokat kell megsegíteni, amelyek nem érdemlik meg.
Emiatt is kulcskérdés a görög gazdaság rendbetétele. Annál is inkább, mert még mindig nem született végleges megoldás arra, miként foltozzák be az athéni költségvetésben keletkező lyukat, amely jövőre már több milliárd euróra duzzadhat.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azon javaslata, mely szerint újabb, harmadik mentőcsomagra van szüksége Görögországnak, megrettentette a helyi politikai élet szereplőit, hiszen a mentőcsomag rendre megszorításokkal jár. Most azonban Antonisz Szamarasz kormánya nincs olyan helyzetben, hogy elfogadtasson a törvényhozással bárminemű népszerűtlen intézkedést.
A minap a Spiegel közölt részleteket az esetleges mentőcsomagról. A hamburgi magazin szerint a berlini pénzügyminisztérium szakértői azzal számolnak, hogy az országnak az első két nemzetközi mentőcsomagnál jóval kisebb összegre, 10-20 milliárd euróra lehet szüksége. A tárca tanulmánya alapján a hitel helyett az államadósság további részének elengedése is szóba jöhet.
Az elképzelés szerint az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) pénzügyi alapjából folyósítandó kedvezményes kölcsönért vagy adósságrész-elengedésért cserébe fel kell gyorsítani a reformokat - írta a Der Spiegel. A lap úgy értesült, hogy az új program még a májusi európai parlamenti választások előtt napirendre kerülhet.
Bár a görög kormány illetékesei rendre derűlátónak mutatkoznak annak kapcsán, hogy a kormány kitölti 2016-ig szóló mandátumát, Görögországban szinte teljesen reménytelen huzamosabb ideig mindössze háromfős többséggel kormányozni.Annál is inkább, mert minden népszerűtlen szavazásnál újabb és újabb honatyákat veszített a koalíció, így egy újabb reformszavazás akár a kormány bukását is okozhatja.
Athénban híre ment annak, hogy nagykoalícióra készül az ország jelenleg két legnépszerűbb pártja, az ellenzéki baloldali radikális Sziriza, és a kormány nagyobbik ereje, a jobboldali Új Demokrácia (ND).
A hír nemcsak amiatt meglepő, mert két teljesen eltérő ideológiájú tömörülésről van szó, azért is sajátos, mert a mentőcsomagról és a trojka szerepéről is teljesen eltérően vélekednek.
Míg Szamaraszék próbálják tartani magukat az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásaihoz, addig Alekszisz Tsziprasz, a Sziriza elnöke úgy véli, felesleges udvariaskodni, nem kell visszafizetni semmiféle pénzt, úgysem zárják ki Görögországot az eurózónából, vagy ha mégis, akkor sem történik tragédia. Szamarasz később többször is kategorikusan cáfolta az értesülést.
A dokumentum szerint a trojka azért sem lép fel kellő hatékonysággal, mert hitelezők más célokat követnek. Miközben az IMF elsősorban a bérek és az árak csökkentésében látja a megoldást, addig az Európai Bizottság a költségvetés rendbetételét tartja a legfontosabb feladatnak. "Ezzel azonban a belső kereslet is jelentősen visszaesett" - vélekedik a francia szocialista képviselő.
A Schäuble-terv megszellőztetése a lehető legrosszabbkor jött a kormányzat számára. A kabinet mindent próbál elkövetni azért, hogy legalább az év első felében, a soros uniós elnökség ideje alatt ne az ország gazdasági nehézségeivel és politikai instabilitásával legyen tele a világsajtó.
Másrészt Athénban is készülnek a május végén megrendezendő európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásra, így addig biztosan nem várható érdemi döntés semmiféle megszorításról.
A mentőcsomag amúgy is igen népszerűtlen az országban, sokan értenek egyet a Sziriza elnöke, Tsziprasz oly sokszor emlegetett mondataival, mely szerint mindenről a trojka tehet, a cél Görögország térdre kényszerítése, s az, hogy az "idegenek" fillérekért vehessék meg az ország értékeit.
Tsziprasz ismeri a populizmus egyik alapvető szabályát: másra kell hárítani a felelősséget az életszínvonal csökkenéséért, a 28 százalékos munkanélküliségért, amely a fiatalok körében a hatvan százalékot is meghaladja.
A közhangulatról sokat elárul a Dimokratia című lap cikke, amely Schäuble tervei kapcsán úgy foglalt állást, hogy a német pénzügyminiszer "a kínzások újabb fejezetére készül", s "brutális intézkedésekhez" kötné az újabb hitelt.
A görög kormány képviselői ezért elsősorban a pozitívumokat emlegetik, s azt, hogy az ország kezd kilábalni a válságból. Jannisz Szturnarasz nemrégiben ígéretet tett arra, hogy egy sor jó hírt közöl, méghozzá várhatóan február 14-én, amikor az utolsó negyedéves GDP-adatok is. Február 19-én pedig arra derül fény, mekkora elsődleges többletet mutathat fel a gazdaság.
A pénzügyi tárcavezető mindenesetre kész tényként közölte, bárki bármit állít, nem kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat. A külkereskedelem sok év után végre nem deficites, s becslések szerint a költségvetés is mintegy másfélmilliárd eurós többletet mutathat fel a tervezett 800 millió helyett. A tavalyi GDP-csökkenés minden elképzelést felülmúlva négy százalék alatti.
A görög kormány továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy már az idei évben visszatér a nemzetközi pénzpiacokra. Ez lenne a legfőbb jele annak, hogy Görögország kezd valóban kilábalni a válságból.
"Elég pénzünk van" - nyugtatgatta a közvéleményt Szturnarasz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Nagy meglepetéseket is ígért. "Amikor hallottam a számokat, nem akartam elhinni" - állította.
A Guardian a görög fejlesztési minisztert, Jeorjiosz Sztatakiszt szólaltatta, aki szerint Görögországnak nem újabb mentőcsomagra, hanem az ország adósságainak átütemezésére lenne szüksége. Állítása szerint az IMF is egyetért velük abban, hogy nem kell újabb kölcsön. "Elértük a határainkat, nincs lehetőségünk további megszorítások és újabb adóterhek kivetésére, pedig ezeket az intézkedéseket fogják követelni tőlünk cserébe" - jelentette ki.
Akkor szükség van mentőcsomagra vagy sem? Egyelőre az erről szóló vitának nincs értelme. A Kathimerini nemrégiben hosszasan ecsetelte, hogy Athén még számos követelését nem teljesítette. Az athéni lap 153 intézkedést említett. Ezek közül 57 a pénzügyminisztérium, 17 a fejlesztési tárca, 17 a munkaügyi, nyolc az adminisztratív reformokért felelős minisztériumot érinti, a többi pedig más tárcákat.
Jelentős elmaradásban van a kormány az egyik legnépszerűtlenebb intézkedés, a mobilitási alapba való áthelyezés ügyében. 12 500 közszolgát kellene áthelyezni az alapba, közülük 7000-en az Egészségbiztosítási Szervezetnél (EOPYY) dolgoznak. A mobilitási alapba való helyezés lényegében az elbocsátás első fázisa. Azok, akik ebbe a kategóriába kerülnek, kilenc hónapig fizetésük 75 százalékát kapják meg. Ha nem sikerül más munkakört találni nekik a közszférában, elbocsátják őket. A közszférában összesen mintegy 700 ezren dolgoznak.
A reformok lelassulása a legfőbb oka annak, hogy a trojka képviselői többször is elhalasztották Athénba való visszatérésüket. Igaz, a kormány szerint ezt nem is kell elsietni, mert nem olyan gyászos már az ország gazdasági helyzete, hogy ennyire rá legyenek szorulva a nemzetközi hitelezők segítségére. A trojka szakértői várhatóan február végén térnek vissza a görög fővárosba, de ez is csak találgatás.
Értesülések szerint amennyiben a napokon belül nyilvánosságra hozandó adatok tényleg olyan jók lezsnek, amint ezt a pénzügyminiszter ígérte, Görögország akár "ajándékot" is kaphat. Feltételezések szerint ez azt jelentheti, hogy áprilisban tárgyalások kezdődnek az adósságelengedésről, méghozzá Berlin beleegyezésével.
Ennek politikai szempontból is fontos üzenete lenne. A Sziriza ugyanis rendre ezt követeli, a párt szerint az összes adósság hatvan százalékát kellene elengedni. Ha tehát valóban megkezdődnének a tárgyalások a kérdésről, akkor kifoghatnák a szelet a baloldali radikálisok vitorlájából.