A rendőri vezetők perének újabb tárgyalásának második tanúja K. Tamás volt rendőralezredes - aki a BRFK Központi Gépkocsizó Járőrszolgálati Osztályán osztályvezető-helyetteseként szolgált - szintén a tüntetők agresszív viselkedéséről számolt be.
Elmondása szerint a székház ostroma előtt, már az utcán is érték őket verbális és fizikai inzultusok: a tüntetők kövekkel dobálták, lökdösték őket és több rendőrnek is letépték az állományjelzőjét.
K. Tamás feladata az volt, hogy egységével a székház főbejáratát védeni próbáló baranyai századot erősítse meg, a tömeg fokozódó agresszivitása és az erőszakos támadások miatt azonban vissza kellett vonulniuk az épületbe, "még a főbejárat rácsait is le kellett ereszteni". A tanú kiemelte: a visszavonulás nem parancsnoki döntés volt, "a helyzet hozta így".
K. Tamás a rendbontók részéről viszonylagos szervezettséget tapasztalt: a tüntetők több részre váltak, elöl volt egy botokkal és más, fegyverként is használható eszközökkel fölszerelt és kövekkel dobáló "keménymag". Őket hátulról több ezres tömeg támogatta, akik folyamatosan szedték fel köveket, járdaszegélyeket, hogy munícióval lássák el a székházat támadókat.
A tömeg nagyságára abból is következtetni lehetett, hogy másnap kiderült: a rendbontók csaknem tizenkétezer utcakövet szedtek fel. A tanú a meghallgatáson hangsúlyozta: a Szabadság téren történt események nélkülözték a klasszikus demonstráció minden elemét.