"Kihagyhatatlan ajánlat", "ingyen", "a bolti ár töredékéért", "garantált nyeremény"! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják a vásárlókat a különböző áru- és termékbemutatókra szakosodott cégek, amelyek működésével kapcsolatban egy év alatt csaknem duplájára, 625-re nőtt a panaszok száma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál - tudtuk meg Fülöp Zsuzsanna szóvivőtől.
A termékbemutatókat szervező vállalkozások rendkívül változatos és egyre agresszívabb kereskedelmi technikákkal, lelki nyomásgyakorlással törekednek a vásárlók behálózására és nem idegenkednek a tudatos megtévesztéstől sem.
Hallani arról is, hogy az ingyenes étkezéssel, kulturális programokkal - városnézés, buszos kirándulás, tárlatvezetés, stb. - egybekötött bemutatókon, a kutyafuttában letudott programot követő előadás idejére bezárják az ajtókat azt az érzést keltve a fogyasztóban, hogy nem távozhat vásárlás nélkül.
Ez a magatartás a 2008. évi, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján ez az értékesítési módszer kimeríti a vásárlók tudatos megtévesztésének tényállását. A cégek már sokszor a promóciós szórólapok, hirdetések szövegével is törvényt sértenek, hiszen a jogszabályok például tiltják annak valótlan állítását, hogy a termékek alkalmasak betegségek, vagy az emberi szervezet működési zavarainak a gyógyítására.
Tapasztalatok szerint az ilyen típusú "szolgáltatásokat" szervezők elsőszámú célpontjai továbbra is az egyedülálló, idős, kiszolgáltatott emberek, akik több egészségügyi problémával, ám sok szabadidővel rendelkeznek, és jóhiszeműségükben könnyebben válnak "ügyféllé", áldozattá.
Idén január elsejétől életbe lépett egy új szabály, miszerint a cégek kötelesek bejelenteni a székhely szerint illetékes jegyzőnél, hogy hol és mikor tartanak bemutatót, ám mint Nánási Évától, a Jegyzők Országos Szövetségének elnökétől megtudtuk, az adminisztratív, nyilvántartásba vételi kötelezettségen kívül nincs törvényi felhatalmazásuk háttérellenőrzéseket lefolytatni, vagy kezdeményezni egyes bemutatók betiltását.
Márpedig nyilvánvaló: az, hogy a jegyzők a bejelentést mérlegelés nélkül kötelesek tudomásul venni, legfeljebb az utólagos kontroll és a visszakereshetőség szempontjából jelent előrelépést, de alkalmatlan eszköz a vásárlók tudatos megtévesztésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító termékbemutatók korlátozására, a fogyasztók preventív védelmére.
Ez ügyben legfeljebb a Nemzetgazdasági Minisztérium léphetne a szabályok átírásával, ám hiába kérdeztük tőlük, hogy terveznek-e a kötelező jegyzői bejelentésen túl szigorításokat, s hogy milyen intézkedéseket kívánnak bevezetni a vásárlókat megtévesztők ellenőrzésére. Múlt pénteken elküldött kérdéseinkre tegnapi lapzártánkig nem válaszoltak.
Így maradhatnak az átverések, amit viszont egyre kifinomultabban csinálnak. Mint például Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, gyakori, hogy a cégek a saját telephelyükre szervezik a termékbemutatókat, amellyel a vásárlás a jogszabályok szerint már nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek.
Ez azért hátrányos a fogyasztóknak, mert ha üzleten kívül vásárolják meg a terméket, akkor az távvásárlásnak minősül, vagyis 8 munkanapon belül elállhatnak tőle. Az igaz, hogy a legtöbb probléma ezen jog érvényesítéséből adódott idáig, de ha a cég székhelyén ütik nyélbe az üzletet, akkor már egyáltalán nem gondolhatja meg magát a fogyasztó.
A szóvivő szerint a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók elsősorban a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszálnak, amelyek 2013-ban többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek voltak.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett 173 vizsgálatból tavaly 118-ban tártak fel törvénysértéseket. Ez csaknem 70 százalékos arány.
