Furfangos ellenőrzést tartott 2013 nyarán a Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége egy nemzeti dohányboltban. A - közleményük szerint - fiatalkorú bevonásával zajló próbavásárlás során az eladó dohánytermékkel szolgálta ki a fogyasztót. A történtek miatt százezer forint bírsággal sújtották, és boltjában 30 napra felfüggesztették a dohánytermékek forgalmazását.
A döntés ellen - miután eredménytelenül fellebbezett a hatósághoz - a vállalkozó keresettel fordult a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, mely 2014. február 10-én hozott elmarasztaló ítéletet a felperes ellen.
Az eladó a tárgyaláson elmondta: a vevő testi jegyeit - erősen fejlett, akár 25 évesnek is kinéző hölgy - figyelembe véve nem merült fel benne a gyanú, hogy fiatalkorúval áll szemben. A felperes hiába sérelmezte azt is, hogy az ellenőrzés során, de később sem derült ki számára a nála járt vevő tényleges életkora. Vagyis, hogy a nő valóban 18 év alatti volt-e. A bíróság szerint viszont csak az ellenőrök kötelesek magukat hitelt érdemlően igazolni, "a fiatalkorú résztvevő megbízólevele nem kötelezően bemutatandó okmány".
Így a későbbi jogi eljárás során nem is derülhetett ki, hogy a megnevezett próbavásárló valóban fiatalkorú volt-e, azt "bemondásra" volt kénytelen elfogadni a terhelt - és a bíróság is. A papírok alapján tehát az életkor, a személyazonosság utólag nem bizonyítható, mert szembesítésre nincs lehetőség. (Hogy jogszabálysértés leleplezésére egyébként lehet-e a törvény ellenében pénzért felfogadni valóban fiatalkorúakat, annak megállapítása jelenleg az Alkotmánybíróság hatásköre.)
A bíróság ítélete szerint a trafikosnak "objektív kétség" esetén ellenőrizni kell a vevő életkorát.
Ez a jogi fogalom azonban a magyar (és nemzetközi) jogrendben értelmezhetetlen, tehát nem is létezik. "Objektív kétség" miatt jogerősen felelősségre vonni bárkit, a vesztes esetében lényegében egyenlő az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti majdani pernyertességgel.
Megkérdeztük az "objektív kétség" ügyében dr. Magyar György ügyvédet is, aki elmondta: az eset profán. NAV-oldalról nézve érthető, hogy folytatnak ellenőrzéseket. Ha kiírják magukra, hogy adóellenőrök, valószínűleg minden rendben lesz az ellenőrzötteknél. Külső szemlélőnek és/vagy az eljárás alá vontnak viszont nyilvánvalóan nem tetszik, hogy nem fair és nem nyilvános kontroll alá vonják a tevékenységét - véli az ügyvéd. Különböző felfogások vannak e téren, mert az elrejtőző, bokorból figyelő rendőr, és az álruhás, vagy életkorral megtévesztéssel fellépő adóellenőr nem sokban különbözik egymástól.
Egyik felfogás szerint az úgynevezett "beugratós" ellenőrzés által feltárt hiányosságok nem képezhetik szabálysértési eljárások és ezt követő szankciók alapját. A másik felfogás szerint, a szabályokat mindenkinek be kell tartani, és az ellenőrök alkalmi trükköket is bevethetnek, még ha ez az eljárás hivatali visszaéléssel, vagy a hivatali helyzettel való visszaéléssel párosul is.
A konkrét ügyben: ha az eladó bizonytalan a vevő életkorát illetően, jogosult személyazonosító okmány felmutatását kérni.
Arra is jogosult, hogy megtagadja a kiszolgálást. Ebből az ügyből valószínűleg tanulni fog és kétes esetekben - nyugdíjasok kizárva! - igazolványt fog kérni. Így eljuthatunk oda, hogy a trafikok lassan okmányirodává fejlődnek... - véli dr. Magyar György.
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!