Kinyílt Pandora szelencéje

Svájc kiengedte a szellemet a palackból. A múlt vasárnapi népszavazás után, amelyen a lakosság, ha kis többséggel is, mégis elfogadta a bevándorlás korlátozására vonatkozó javaslatot, még erősebbnek érzi magát az európai szélsőjobb. Ez újabb, nem túl biztató előjel a májusi európai parlamenti választás előtt.

"Ha nekik lehet, akkor nekünk miért nem?" - így vélekedett több jobboldali populista vezető a svájci népszavazás után. "Ha nekik sikerülhet, nekünk is" - hangoztatta GeertWilders, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) elnöke.

"Ez az Európai Unió elitje elleni diadal volt" - értékelt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke. A jobboldali radikálisok ünnepelnek, s eltekintenek attól a nem éppen jelentéktelen ténytől, hogy a svájci referendum nemcsak az unión kívüliekre, hanem az EU polgáraira is vonatkozik, azokra is, akik most örömtüzeket gyújtanak.

A következetesség persze sosem volt jellemző a populista vezetőkre, hiszen éppen a csúsztatások jelentik politikájuk alapját. Mi lehet a népszavazás következménye az európai szélsőjobbra nézve? Közvetlen hatása egyelőre nem lehet, hiszen az egyes uniós tagállamokban nem olyan egyszerű referendumot kiírni a bevándorlást érintő témákról.

Közvetetten azonban már az EP-voksolást is befolyásolhatja: még eltökéltebbé teszi a jobboldali radikális pártokat, s kampányuk középpontjába azt állíthatják, le kell lassítani a "mértéktelen bevándorlást".

A kampány pedig már meg is kezdődött. Marine Le Pen azt közölte, a franciáknak is lehetőséget kell adni arra, hogy "ellenálljanak az ellenőrizhetetlen és tömeges bevándorlásnak".

A Nemzeti Front elnöke szerint szigorúbb ellenérzésnek kell alávetni az unión kívüli államokból érkezetteket és kvótákkal kell szabályozni, az egyes államokból hányan telepedhetnek le az EU-ban.

"Nem arról van szó, hogy falat akarunk építeni. Ez egy ajtó lenne, amit ki lehet nyitni és be lehet csukni, az érdekeinknek megfelelően. Ezt nevezik szuverenitásnak" - tette hozzá.

Érdekes, hogy a mérsékelt konzervatív politikus, Francois Fillon, aki kormányfőként szolgált Nicolas Sarkozy elnöksége idején, nem mondott ellen a Nemzeti Front elnökasszonyának. Normálisnak nevezte, hogy a svájciak csökkenteni akarják a bevándorlók számát.

"Már hónapok óta követelem, hogy Franciaország és Európa hasonló kvótarendszert vezessen be" - jelentette ki. Hasonlóképp foglalt állást a jobboldali UMP elnöke, Jean-Francois Copé, aki azt mondta, a franciák is azt óhajtják, hogy szigorúbban ellenőrizzék a bevándorlást.

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke teljesen egyetért a svájciak döntésével, súgy látja, megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak. Belgiumban a Flamand Érdek jobboldali radikális párt bátorítást át az eredményben arra, hogy az euroszkeptikus pártok "nagykoalíciót" hívjanak életre az Európai Parlamentben.

A párt EP-listavezetője, GerolfAnnemanskijelentette, míg a svájciak népszavazáson tehetik meg, hogy kifejtsék ellenérzéseiket a bevándorlókkal kapcsolatban, "öt évente a választások során tehetjük meg". Annemans tehát mérsékeltebb a franciaFN-nél, hiszen nem követel népszavazást. De GeertWildersnél is visszafogottabb.

A holland politikus szerint ugyanis a referendum az ő politikáját igazolja. Ennek lényege pedig: szerint ki kell lépni az Európai Unióból!

A norvég populista Haladó Pártnak, amely a kormány tagja, ilyen követelései nem lehetnek, hiszen Oslo nem tagja az EU-nak. Ugyanakkor a populisták szóvivője azt közölte, svájci mintára náluk is népszavazást kell rendezni a bevándorlásról.