Egy évre elnapolták az adósságplafon-vitát

A költségvetési huzakodás után az adósságplafon-vitát is sikerült levenni napirendről Washingtonban: a képviselőház után a szenátus is megszavazta, hogy 2015. március 15-ig függesszék fel a 17,2 ezer milliárd dolláros adósságlimitet, hogy az Egyesült Államok teljesíteni tudja külföldi kötelezettségvállalásait.

 Az adósságplafon megemeléséről szóló törvényt továbbküldték Barack Obama elnöknek aláírásra. Jack Lew pénzügyminiszter már korábban figyelmeztetett, hogy február 27-ig dönteni kell, ha nem akarják megkockáztatni a technikai fizetésképtelenséget.

Bár a Republikánus Párt teadélután mozgalomhoz tartozó, radikális konzervatív szárnya ezúttal is megpróbálkozott az obstrukcióval, a vita korántsem mérgesedett el annyira, mint legutóbb. A republikánus többségű képviselőházban John Boehner házelnöknek sikerült elérnie, hogy - az elnök elvárásának megfelelően - feltétel nélkül bocsássák szavazásra a törvényt.

Szoros eredménnyel - 221 igen, 201 nem szavazattal - elfogadták az adósságplafon megemelését, méghozzá úgy, hogy 28 republikánus képviselő, köztük maga Boehner a demokraták mellé állva igennel szavaztak.

Korábban a republikánusok csak valamilyen engedmény fejében lettek volna hajlandók engedni, az Obamacare korlátozását vagy a környezetvédők által támadott Keystone XL olajvezeték megépítésének engedélyezését kérték volna cserébe.  A demokrata többségű szenátusban 55 igen, 43 nem szavazattal hagyták jóvá az adósságplafon megemelését, tisztán demokrata támogatással.

Ted Cruz szenátor, a Tea Párt ügyeletes hangadója megpróbálta egy ügyrendi szavazással útját állni a rendelkezésnek, de 12 középutas republikánus, köztük Mitch McConnell kisebbségi vezető a demokratákkal együtt szavazva 67-31-es szavazataránnyal ezt meghiúsította. Az elnöki ambíciókat tápláló Cruz nekitámadt a kisebbségi vezetőnek, s leváltását követelte.

A novemberi félidős kongresszusi választások előtt egyik pártnak sem használt volna, ha folytatják a költségvetési-adósságplafon vitákat, mind a demokraták, mind a republikánusok népszerűségét megtépázta a tavaly októberi kormányzati leállás.

Szerző

Kinyílt Pandora szelencéje

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:33
Marine Le Pen is korlátozná a bevándorlást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN GALLUP
Svájc kiengedte a szellemet a palackból. A múlt vasárnapi népszavazás után, amelyen a lakosság, ha kis többséggel is, mégis elfogadta a bevándorlás korlátozására vonatkozó javaslatot, még erősebbnek érzi magát az európai szélsőjobb. Ez újabb, nem túl biztató előjel a májusi európai parlamenti választás előtt.

"Ha nekik lehet, akkor nekünk miért nem?" - így vélekedett több jobboldali populista vezető a svájci népszavazás után. "Ha nekik sikerülhet, nekünk is" - hangoztatta GeertWilders, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) elnöke.

"Ez az Európai Unió elitje elleni diadal volt" - értékelt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke. A jobboldali radikálisok ünnepelnek, s eltekintenek attól a nem éppen jelentéktelen ténytől, hogy a svájci referendum nemcsak az unión kívüliekre, hanem az EU polgáraira is vonatkozik, azokra is, akik most örömtüzeket gyújtanak.

A következetesség persze sosem volt jellemző a populista vezetőkre, hiszen éppen a csúsztatások jelentik politikájuk alapját. Mi lehet a népszavazás következménye az európai szélsőjobbra nézve? Közvetlen hatása egyelőre nem lehet, hiszen az egyes uniós tagállamokban nem olyan egyszerű referendumot kiírni a bevándorlást érintő témákról.

Közvetetten azonban már az EP-voksolást is befolyásolhatja: még eltökéltebbé teszi a jobboldali radikális pártokat, s kampányuk középpontjába azt állíthatják, le kell lassítani a "mértéktelen bevándorlást".

A kampány pedig már meg is kezdődött. Marine Le Pen azt közölte, a franciáknak is lehetőséget kell adni arra, hogy "ellenálljanak az ellenőrizhetetlen és tömeges bevándorlásnak".

A Nemzeti Front elnöke szerint szigorúbb ellenérzésnek kell alávetni az unión kívüli államokból érkezetteket és kvótákkal kell szabályozni, az egyes államokból hányan telepedhetnek le az EU-ban.

"Nem arról van szó, hogy falat akarunk építeni. Ez egy ajtó lenne, amit ki lehet nyitni és be lehet csukni, az érdekeinknek megfelelően. Ezt nevezik szuverenitásnak" - tette hozzá.

Érdekes, hogy a mérsékelt konzervatív politikus, Francois Fillon, aki kormányfőként szolgált Nicolas Sarkozy elnöksége idején, nem mondott ellen a Nemzeti Front elnökasszonyának. Normálisnak nevezte, hogy a svájciak csökkenteni akarják a bevándorlók számát.

"Már hónapok óta követelem, hogy Franciaország és Európa hasonló kvótarendszert vezessen be" - jelentette ki. Hasonlóképp foglalt állást a jobboldali UMP elnöke, Jean-Francois Copé, aki azt mondta, a franciák is azt óhajtják, hogy szigorúbban ellenőrizzék a bevándorlást.

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke teljesen egyetért a svájciak döntésével, súgy látja, megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak. Belgiumban a Flamand Érdek jobboldali radikális párt bátorítást át az eredményben arra, hogy az euroszkeptikus pártok "nagykoalíciót" hívjanak életre az Európai Parlamentben.

A párt EP-listavezetője, GerolfAnnemanskijelentette, míg a svájciak népszavazáson tehetik meg, hogy kifejtsék ellenérzéseiket a bevándorlókkal kapcsolatban, "öt évente a választások során tehetjük meg". Annemans tehát mérsékeltebb a franciaFN-nél, hiszen nem követel népszavazást. De GeertWildersnél is visszafogottabb.

A holland politikus szerint ugyanis a referendum az ő politikáját igazolja. Ennek lényege pedig: szerint ki kell lépni az Európai Unióból!

A norvég populista Haladó Pártnak, amely a kormány tagja, ilyen követelései nem lehetnek, hiszen Oslo nem tagja az EU-nak. Ugyanakkor a populisták szóvivője azt közölte, svájci mintára náluk is népszavazást kell rendezni a bevándorlásról.

Frissítve: 2014.02.13. 21:41

Eutanázia gyermekeknek

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:30
A belga döntéshozók szerint a fájdalom kortól függetlenül okoz szenvedést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tegnap szavazott szavaz a belga parlament arról, engedélyezik-e a gyermekek számára az eutanáziát. A szavazás végkimenete azonban nem volt kétséges, mint ahogy az sem, hogy Belgium a világon első országként engedélyezi a kiskorúak számára is a kegyes halált. Az orvosok tiltakoznak. A belga honatyákat "ideológiai megszállottsággal" vádolják. A jogszabály hatálybaléséhez még szükséges a király jóváhagyása, ami szintén nem tűnik kétségesnek.

Brüsszel már eddig is igen liberálisan viszonyult az eutanázia kérdéséhez. A felnőtteknek már 2002 óta joguk van a kegyes halálhoz, a szenátus azonban decemberben úgy döntött, hogy azt kiterjesztik a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekekre.

A szavazáson óriási fölénnyel nyertek az igenek: 50-en voksoltak mellette, s csak 17-en ellene. A kimutatások szerint egyébként a 2002-es törvény elfogadása óta 1432 személyt "altattak el".

A jogszabály gyermekekre való kiterjesztését a lakosság háromnegyede támogatja, miközben sok orvos, valamint a keresztény, zsidó és muzulmán egyházak hevesen ellenzik.

A hét elején 160 gyermekorvos írta alá azt a beadványt, amelyben a döntés alapos megfontolására kérték a honatyákat. Stefaan Van Gool professzor, a Leuven-i Egyetem rákban szenvedő gyermekeket kezelő professzora, a brit Telegraphnak elmondta, semmi sem indokolja azt, hogy a jogszabályt nagy sebbel-lobbal fogadják el.

Mia De Schamphelaere kereszténydemokrata képviselő szerint a képviselők nem veszik figyelembe az orvosi és etikai kifogásokat "ideológiai megszállottságuk" miatt. Úgy vélte, alig folyt társadalmi vita a témában, pedig "élet-halál kérdésről van szó" - fejtette ki.

A belga tervezet ellen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésénél 58 képviselő tiltakozott. Tavaly pedig a keresztények, a muzulmánok és a zsidók képviselői közös nyilatkozatban ítélték el a készülő törvényt.  Jean-Jacques De Gucht flamand liberális képviselő, a törvény egyik legnagyobb pártfogója ugyanakkor visszautasította a vádakat, s szerinte igenis folyt nyílt vita a kérdésről.

Mint fogalmazott, "az orvosi igazság az, hogy a fájdalom kortól függetlenül okoz szenvedést", s mindenkinek meg kell adni a szabad döntés jogát. Gerland van Berlaer, a Brüsszeli Orvostudományi Egyetem professzora úgy véli, az eutanázia a segítségével emberi módon távozhatunk a világból.

Kifejtette, a törvény olyan szigorú kitételeket tartalmaz, hogy a legritkább esetekben alkalmazhatják, s olyan fiatalokat érinthet, akik gyógyíthatatlan betegségük utolsó fázisában vannak. A "kegyes halál" fájdalmaiknak vet véget, vagyis szerinte a törvény éppen őket segíti.

"Haldokló gyermekekről beszélünk, s nem olyanokról, akiknek hónapjai, vagy akár évei lennének hátra" - magyarázta a Guardian brit lapnak. "Sokszor tapasztaltuk már a praxisban, hogy arra kértek minket, hagyjuk meghalni őket, könyörüljünk meg rajtuk, adjuk meg az esély számukra, hogy méltósággal távozzanak a világból" - indokolt Jean-Jacques De Gucht.

A törvény szerint gyermekek esetében csak a szülők beleegyezésével alkalmazhatják az eutanáziát, az erről döntő gyermeket pedig pszichológus is megvizsgálja, hiszen egyértelműen meg kell bizonyosodnia arról, felfogja-e döntésének súlyát.

A parlament jóváhagyása után a Fülöp belga királynak is alá kell írnia a jogszabályt. Bár az uralkodó nem foglalt állást a kérdésben, szakértők nem tartják valószínűnek, hogy megakadályozná életbe lépését.

A szomszédos Hollandiában minden 12 év feletti állampolgárnak jogában áll véget vetni az életének, azonban Belgium lenne a világ első országa, ahol a teljes lakosságra kiterjesztik ezt.

Szerző