Irán: a követség elleni támadással kezdődött

Az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezető 1979. november 4-i, a 444 napos túszdrámába torkolló teheráni amerikai nagykövetség elleni támadást megelőzően, február 14-én, Valentin napon történt a nagykövetség első lerohanása.

A  35.évfordulóját ünneplő iráni iszlám forradalom kezdetén, azt követően, hogy Mohammad Reza Pahlavi, az iráni sah  elhagyta az országot, egy gerillacsapat rohanta le az amerikai nagykövetséget. Gépfegyvertüzet zúdítottak a diplomáciai létesítményre, majd órákon keresztül túszként tartották fogva az alkalmazottakat.

Pahlavi sah uralmát 1979. február 11-én  megdöntő és a hatalmat átvevő Khomeini ajatollah új rendszert épített ki, a keményvonalas, iszlamista diktatúrát. Tömeges megtorlás következett - ezreket végeztek ki, koncepciós perek sorozata kezdődött el, betiltották az ellenzéki pártokat és médiumokat, tisztogatás kezdődött az egyetemeken is.

Teokratikus állam jött létre, amely az alapvető emberi jogokat sem tisztelte és tiszteli mindmáig. Irán elszigetelődött a nemzetközi porondon. Ezt a forradalmat üdvözölte Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Martonyi János külügyminiszter. 

Magyarország mellett először három volt szovjet tagállam, Tadzsikisztán, Azerbajdzsán és Kirgizisztán gratulált Iránnak, majd a maláj kormányfő és a brunei szultán.

Miután a magyar ellenzéki pártok bírálták, hogy az európai demokráciák közül egyedüliként Magyarország üdvözölte az iráni vallási diktatúrát, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tegnap közleményben úgy indokolta: az államközi kapcsolatokban elemi udvariassági szabály megemlékezni egy ország, jelen esetben a köztársasági Irán megalapításáról.

Egy évre elnapolták az adósságplafon-vitát

A költségvetési huzakodás után az adósságplafon-vitát is sikerült levenni napirendről Washingtonban: a képviselőház után a szenátus is megszavazta, hogy 2015. március 15-ig függesszék fel a 17,2 ezer milliárd dolláros adósságlimitet, hogy az Egyesült Államok teljesíteni tudja külföldi kötelezettségvállalásait.

 Az adósságplafon megemeléséről szóló törvényt továbbküldték Barack Obama elnöknek aláírásra. Jack Lew pénzügyminiszter már korábban figyelmeztetett, hogy február 27-ig dönteni kell, ha nem akarják megkockáztatni a technikai fizetésképtelenséget.

Bár a Republikánus Párt teadélután mozgalomhoz tartozó, radikális konzervatív szárnya ezúttal is megpróbálkozott az obstrukcióval, a vita korántsem mérgesedett el annyira, mint legutóbb. A republikánus többségű képviselőházban John Boehner házelnöknek sikerült elérnie, hogy - az elnök elvárásának megfelelően - feltétel nélkül bocsássák szavazásra a törvényt.

Szoros eredménnyel - 221 igen, 201 nem szavazattal - elfogadták az adósságplafon megemelését, méghozzá úgy, hogy 28 republikánus képviselő, köztük maga Boehner a demokraták mellé állva igennel szavaztak.

Korábban a republikánusok csak valamilyen engedmény fejében lettek volna hajlandók engedni, az Obamacare korlátozását vagy a környezetvédők által támadott Keystone XL olajvezeték megépítésének engedélyezését kérték volna cserébe.  A demokrata többségű szenátusban 55 igen, 43 nem szavazattal hagyták jóvá az adósságplafon megemelését, tisztán demokrata támogatással.

Ted Cruz szenátor, a Tea Párt ügyeletes hangadója megpróbálta egy ügyrendi szavazással útját állni a rendelkezésnek, de 12 középutas republikánus, köztük Mitch McConnell kisebbségi vezető a demokratákkal együtt szavazva 67-31-es szavazataránnyal ezt meghiúsította. Az elnöki ambíciókat tápláló Cruz nekitámadt a kisebbségi vezetőnek, s leváltását követelte.

A novemberi félidős kongresszusi választások előtt egyik pártnak sem használt volna, ha folytatják a költségvetési-adósságplafon vitákat, mind a demokraták, mind a republikánusok népszerűségét megtépázta a tavaly októberi kormányzati leállás.

Szerző

Kinyílt Pandora szelencéje

Publikálás dátuma
2014.02.14. 06:33
Marine Le Pen is korlátozná a bevándorlást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN GALLUP
Svájc kiengedte a szellemet a palackból. A múlt vasárnapi népszavazás után, amelyen a lakosság, ha kis többséggel is, mégis elfogadta a bevándorlás korlátozására vonatkozó javaslatot, még erősebbnek érzi magát az európai szélsőjobb. Ez újabb, nem túl biztató előjel a májusi európai parlamenti választás előtt.

"Ha nekik lehet, akkor nekünk miért nem?" - így vélekedett több jobboldali populista vezető a svájci népszavazás után. "Ha nekik sikerülhet, nekünk is" - hangoztatta GeertWilders, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) elnöke.

"Ez az Európai Unió elitje elleni diadal volt" - értékelt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke. A jobboldali radikálisok ünnepelnek, s eltekintenek attól a nem éppen jelentéktelen ténytől, hogy a svájci referendum nemcsak az unión kívüliekre, hanem az EU polgáraira is vonatkozik, azokra is, akik most örömtüzeket gyújtanak.

A következetesség persze sosem volt jellemző a populista vezetőkre, hiszen éppen a csúsztatások jelentik politikájuk alapját. Mi lehet a népszavazás következménye az európai szélsőjobbra nézve? Közvetlen hatása egyelőre nem lehet, hiszen az egyes uniós tagállamokban nem olyan egyszerű referendumot kiírni a bevándorlást érintő témákról.

Közvetetten azonban már az EP-voksolást is befolyásolhatja: még eltökéltebbé teszi a jobboldali radikális pártokat, s kampányuk középpontjába azt állíthatják, le kell lassítani a "mértéktelen bevándorlást".

A kampány pedig már meg is kezdődött. Marine Le Pen azt közölte, a franciáknak is lehetőséget kell adni arra, hogy "ellenálljanak az ellenőrizhetetlen és tömeges bevándorlásnak".

A Nemzeti Front elnöke szerint szigorúbb ellenérzésnek kell alávetni az unión kívüli államokból érkezetteket és kvótákkal kell szabályozni, az egyes államokból hányan telepedhetnek le az EU-ban.

"Nem arról van szó, hogy falat akarunk építeni. Ez egy ajtó lenne, amit ki lehet nyitni és be lehet csukni, az érdekeinknek megfelelően. Ezt nevezik szuverenitásnak" - tette hozzá.

Érdekes, hogy a mérsékelt konzervatív politikus, Francois Fillon, aki kormányfőként szolgált Nicolas Sarkozy elnöksége idején, nem mondott ellen a Nemzeti Front elnökasszonyának. Normálisnak nevezte, hogy a svájciak csökkenteni akarják a bevándorlók számát.

"Már hónapok óta követelem, hogy Franciaország és Európa hasonló kvótarendszert vezessen be" - jelentette ki. Hasonlóképp foglalt állást a jobboldali UMP elnöke, Jean-Francois Copé, aki azt mondta, a franciák is azt óhajtják, hogy szigorúbban ellenőrizzék a bevándorlást.

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke teljesen egyetért a svájciak döntésével, súgy látja, megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak. Belgiumban a Flamand Érdek jobboldali radikális párt bátorítást át az eredményben arra, hogy az euroszkeptikus pártok "nagykoalíciót" hívjanak életre az Európai Parlamentben.

A párt EP-listavezetője, GerolfAnnemanskijelentette, míg a svájciak népszavazáson tehetik meg, hogy kifejtsék ellenérzéseiket a bevándorlókkal kapcsolatban, "öt évente a választások során tehetjük meg". Annemans tehát mérsékeltebb a franciaFN-nél, hiszen nem követel népszavazást. De GeertWildersnél is visszafogottabb.

A holland politikus szerint ugyanis a referendum az ő politikáját igazolja. Ennek lényege pedig: szerint ki kell lépni az Európai Unióból!

A norvég populista Haladó Pártnak, amely a kormány tagja, ilyen követelései nem lehetnek, hiszen Oslo nem tagja az EU-nak. Ugyanakkor a populisták szóvivője azt közölte, svájci mintára náluk is népszavazást kell rendezni a bevándorlásról.

Frissítve: 2014.02.13. 21:41