Csorbított parlamentarizmus

Kérdéses, hogy a csütörtöki parlamenti ülésnapon történt incidensekhez hasonló akciók megakadályozására képes lesz-e a frissen elfogadott házszabály, ám az már biztos: a Fidesz-KDNP jelentősen korlátozta a jövő országgyűlési képviselőit. Így a következő ciklusban kevesebbet szólalhatnak fel a honatyák, nem lesz részletes vita, egyes módosítókról nem is hall majd a nyilvánosság, még több ügyben dönthet majd önkényesen a házelnök. Összességében - ellentétben a kormánypártiak állításával - nem lesz átláthatóbb az Országgyűlés működése.

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt és az országgyűlési törvény módosítását a kétharmad a ciklus utolsó, csütörtöki ülésén. Az új jogszabályok az új parlament megalakulásával lépnek hatályba. Az új házszabály a jogalkotás menetét érintően számos szigorítást tartalmaz, elsősorban olyan szabályokat, amelyeknek az utóbbi négy év kormánypárti tevékenysége egyáltalán nem felelne meg.

Talán az egyik legfontosabb változás, hogy egy frissen benyújtott törvényjavaslatot nem lehet azonnal napirendre venni, el kell telnie legalább öt napnak a benyújtás és a napirendet megállapító szavazás, illetve hat napnak az általános vita megkezdéséig. Ez várhatóan azzal a következménnyel jár, hogy a kormánypártoknak fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy a törvényjavaslatokat péntek este adják be, hiszen csak akkor lehet majd a hétfői ülésen napirendre venni egy javaslatot, ha már az előző kedden benyújtották. A Fidesz-KDNP 2010 óta rendszeresen, a legfontosabb ügyekben is a hivatali időn túl, péntek délután vagy a hétvégén nyújtotta be a törvényjavaslatokat, de olyan is előfordult, hogy aznap tárgyaltak és szavaztak egy-egy javaslatukról, amikor benyújtották.

Botrányos utolsó ülésnap

Botrányoktól volt hangos a 2010-ben kezdődött parlamenti ciklus csütörtöki, utolsó ülésnapja. A jobbikosok eltávolítottak az ülésteremből, majd kidobtak a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót. Gaudi-Nagy Tamás többször kikelt az európai közösség ellen, sőt, a jobbikos politikus utolsó felszólalásának végén tűrhetetlennek nevezte, hogy az EU-zászlót - amely szerinte "a gyarmatosítás szimbóluma" - visszavitték az ülésterembe. Ezért ismét eltávolította azokat, majd kiment a folyosóra és levitte a félemeletre, ahol a sokszorosító melletti férfi WC-ben helyezte el a lobogókat. Napirend utáni felszólalása után Gaudit az ülést vezető Latorcai János kizárta az ülés további részéből, ám hogy további következményei lesznek-e tettének, nem tudni. Ellenben már szinte biztosan megbüntetik azt az öt PM-es független képviselőt, akik narancsszínű lufikat engedtek el az ülésteremben. Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László a lufikkal és a rájuk írt feliratokkal a Fidesz "elszállt ígéreteire" akartak utalni.

Erre a gyakorlatra ezentúl nem, pontosabban csak "kivételes" esetben lenne lehetőség, a kiskaput ugyanis az elfogadott házszabály is meghagyja. Átalakul a sürgős tárgyalás elrendelésének menete; erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor, ám a sürgős tárgyalás elrendelése - amit 25 képviselő kérhet - és a törvényjavaslat zárószavazása között szintén időt kell majd hagyni: 6 napnak kell eltelnie. A kivételes eljáráshoz a képviselők ötödének támogatása lesz szükséges, ezt félévente maximum négyszer lehet majd elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. Ebben az esetben a vita és a szavazás időpontjáról az Országgyűlés dönt, magyarán a Fidesz még egyszerű többséggel is kibújhat majd saját szabályai alól.

Változik a javaslatok tárgyalásának menete is: megszűnik a plenáris ülésen a módosító javaslatokról zajló részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint ma - és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. Az új testület elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz, ami új poszt.

A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt - lesznek tehát módosítók, melyekről egyáltalán nem folyhat nyilvános vita. Mindezt a kormányoldal a részletes tárgyalás időigényességével indokolta, holott a kétharmad lazán kijátszotta az idevágó szabályokat is. Kilenc perc - az Országgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint ennyi ideig tartott például tavaly október 29-én délelőtt az úgynevezett pénzügyi rezsicsökkentésről (az ingyenes pénzfelvételi lehetőségről) szóló törvényjavaslat részletes vitája, mielőtt a kormányoldal átverte javaslatát a Házon.

Ha pedig a meg nem tárgyalt módosítókról esik szó, érdemes felidézni, hogy az új házszabály szerint zárószavazás előtti módosító javaslatot ezentúl csak akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, illetve nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ez eredetileg is tilos volt, de 2011. december 30-án fideszes javaslatra úgy módosították a házszabályt, hogy az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság, illetve az alkotmányügyi bizottság lényegében bármit benyújthatott. E lazítás oka az volt, hogy az Alkotmánybíróság 2011 végén arra figyelemmel állapította meg az egyháztörvény alkotmányellenességét, hogy az Országgyűlés nem koherenciazavar kiküszöbölésére irányuló zárómódosító indítványok alapján fogadta el a törvényjavaslat olyan megváltoztatását, amely a vita végén született egységes javaslathoz képest koncepcionális jelentőségű volt.

Összességében több mint 965 hasonló módosítót nyújtott be kormánypárti képviselő, kormánypárti többségű bizottság vagy a kormány 2010 óta. A zárószavazás előtti módosítók szigorításának álságosságát mutatja az is, hogy még a házszabályhoz benyújtott, utolsó perces módosító csomag sem csak koherenciazavart, illetve alkotmányellenességet feloldó változtatás volt, hanem tele volt új rendelkezésekkel.

Nemcsak ezek az újítások jelzik, hogy a Fidesz előre megkötné a következő parlament kezét. Változnak az általános vita szabályai is: a képviselők rendes - legfeljebb 15 perces - felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, egy független és nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra 2 percben. S nem is csak kevesebbet szólalhatnak majd fel, de azt sem tehetik kedvük szerint a honatyák: a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság üléséről. Általában is tilos lesz a "szemléltetés", külön engedély nélkül nem lehet grafikonokat, táblákat, molinókat használni, ami pedig indokolt lehet bonyolultabb ügyekben.

A képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik majd, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén, vagy ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést elmulasztanak. Ilyen rendelkezést a jelenlegi házszabály is tartalmazott, ám a Fidesz, pontosabban Kövér László igyekezett ezt szabadon értelmezni. 2011-ben például, amikor az Országgyűlés megkezdte az új alaptörvény általános vitáját, Orbán Viktor csak az első napon, sőt, azon sem végig vett részt, a továbbiakban pedig egyáltalán nem jelent meg a Házban. Ám a házelnök mégis csak az MSZP-s és az LMP-s képviselők fizetésének egy részét vonta meg, amiért nem vettek részt az alkotmányozás folyamatában.

A mindenkori házelnök személyes véleménye más ügyekben is döntő lehet. Egyszemélyben dönt arról, kit enged be a Házba és a képviselői irodaházba. A honatyák "méltatlan" viselkedését pedig már a 2011-ben elfogadott országgyűlési törvény szankcionálta, mivel lehetőséget adott arra, hogy ha "a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít", az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését. Utóbbi, esetenként akár százezres nagyságrendű büntetést a házelnök csak ellenzékiekkel szemben alkalmazta. A jövőben pedig már előzetes figyelmeztetés, rendreutasítás nélkül is elrendelhetők lesznek a a büntető intézkedések.

Nem lesz név szerinti szavazás

- Egy frissen benyújtott törvényjavaslatot ezentúl nem lehet majd azonnal napirendre venni, ami már csak azért is furcsa, mert a Fidesz 2010 óta szinte minden fontos javaslatát - ideértve az alkotmánymódosításokat és a sarkalatos jogszabályokat - péntek délután vagy este nyújtott be úgy, hogy hétfőn már meg is kezdődött az indítványok tárgyalása. Olyan is előfordult, hogy egy javaslatot benyújtottak és már aznap tárgyaltak, majd szavaztak is róla, sőt, ebben a ciklusban tíz perc alatt is hoztak már törvényt.

- Korlátozzák a módosító javaslatok tárgyalását és a zárószavazás előtti módosítókat, miközben a kormányoldal mintegy 965 alkalommal élt ezzel az eszközzel az utóbbi 4 évben.

- Kövér László szerint az ellenzéki módosítók plenáris tárgyalása "nyilván nem értelmes cselekvés", csak demonstráció. Ellenzékben a Fidesz rendszeresen több ezer módosító javaslattal élt, a 2010-es költségvetéshez például 1715-öt nyújtottak be.

- Megszüntették a név szerinti szavazás intézményét, mondván ez "Országgyűlés munkáját minden ok nélkül lassító eljárás", holott 2010 óta mindössze 9 alkalommal alkalmazták.

- "Kevesebb lesz a szócséplés, az üresjárat, a felesleges vita" - ezzel indokolta Kövér László a törvényjavaslatok részletes vitájának megszüntetését.

- A jövőben a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, pedig a Fidesz - ellenzékben - gyakorta élt ezzel a véleménynyilvánítási lehetőséggel.

- Csökkentik a képviselők tiszteletdíját, ha igazolatlanul nem vesznek részt a parlamenti szavazásokon és a bizottsági üléseken. "Inkább részt venni érdemes a parlamenti munkában, és csak kivételes esetben tiltakozni kivonulással" - magyarázta Kósa Lajos a tiltást. A Fidesz alelnöke hozzátette "amikor mi ellenzékben voltunk, nagyon ritkán éltünk ezzel a lehetőséggel". Ezzel szemben tény, hogy maga Orbán Viktor, s az ellenzéki Fidesz-frakció 2007 és 2009 között - három kivétellel - minden alkalommal kivonult az ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalt. De Orbánt akkor sem büntette meg senki, amikor a 2002-2006-os ciklusban majdnem 10 ezer parlamenti szavazáson nem vett részt.