Ukrán válság - Merkel fogadja Klicskót és Jacenyukot

Angela Merkel német kancellár hétfőn a hivatalában fogadja Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki vezetőket - közölte a német kormányszóvivő.

Steffen Seibert pénteki tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár az ukrán válság kezeléséről tárgyal majd Klicskóval, az Ütés (UDAR) nevű párt elnökével és Jacenyukkal, aki a bebörtönzött volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) nevű pártjának vezető politikusa.

Az ukrán ellenzékiek berlini meghívásáról beszámolt pénteken a Bild című lap, amelynek Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német konzervatív elnöke elmondta, Klicsko és Jacenyuk meghívása a kancellári hivatalba azt jelzi, hogy a német kormány igen intenzíven igyekszik közvetíteni a kijevi vezetés és az ellenzék konfliktusában.

A német kormány egyebek között felajánlotta, hogy folytassák Németországban Dmitrij Bulatov korábban elrabolt és megkínzott ukrán ellenzéki aktivista gyógykezelését. Bulatov várhatóan pénteken Berlinbe utazik, és szombaton sajtótájékoztatót tart.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Moszkvában folytat tárgyalásokat. Pénteken találkozott orosz kollegájával, Szergej Lavrovval, aki megbeszélésük után az Európai Uniót (EU) bírálva hangoztatta, hogy Ukrajnára nem szabad befolyási övezetként tekinteni. A német külügyminiszter azt emelte ki, hogy az ukránoknak minden külső befolyás nélkül, önállóan kell meghatározniuk országuk jövőjét.

Steinmeier a Kommerszant című orosz lapnak adott interjúban azt is hangsúlyozta, hogy senkinek nem áll érdekében az ukrajnai feszültségek növelése. Hozzátette: "Közös feladatunk, hogy ösztönözzük a párbeszédet a hatalom és az ellenzék között. Ehhez Oroszország is hozzájárulhat."

Ukrajnában november végén kezdődtek kormányellenes tüntetések, miután Viktor Janukovics államfő orosz nyomásra elállt az EU-val kidolgozott társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától. Januárban, a gyülekezési jogot korlátozó törvények parlamenti elfogadása után a békés tiltakozások utcai harcokba fordultak át. A biztonsági erőkkel vívott összecsapásoknak több száz sérültje és öt halálos áldozata volt, több száz embert pedig letartóztattak.