Az időhúzás taktikáját követik a Magyarországon működő nemzetközi energetikai társaságok a kormányzattal zajló tárgyalásokon - értesült lapunk iparági forrásokból. A tárgyalások tényét a közszolgáltatásban is résztvevő társaságok megerősítették, azonban annak részleteiről nem nyilatkoztak. Az áprilisi országgyűlési választásokig a kormány igyekezete ellenére már nem valószínű, hogy megállapodás születik újabb áram, vagy gáztársaság államosításáról.
Emlékezetes: Németh Lászlóné, a fejlesztési tárca vezetője még decemberben is arról beszélt, hogy több társasággal - sajtóértesülések szerint a német E.ON, illetve RWE konszernnel, és az olasz ENI energetikai vállalattal - előrehaladott egyeztetések folynak a magyarországi leányvállalataik megvételéről.
Az, hogy ezeknek a tárgyalásoknak eredménye lenne, azonban egyenlőre nem látszik. Igaz, a kormányzat teljes titoktartás mellett vonta állami tulajdonba az E,ON magyarországi gáztározó és gázkereskedelmi cégeit, és a Főgázt is. A közvélemény csak utólag értesült a tranzakciókról. Így az is csak később derült ki, hogy a kormány irreálisan magas árat fizetett a gázipari üzletrészekért.
Információink szerint azonban mostanra annyiban változott a helyzet, hogy a cégek már nem szeretnének megállapodni a jelenlegi kormánnyal, hanem kivárják a választások eredményét, és később döntenek majd érdekeltségeik sorsáról.
Úgy tudjuk a kormányzat elsősorban "vasat" szeretett volna venni, vagyis az elektromos és földgáz hálózatokat birtokló cégekre kívánja rátenni a kezét. Az utóbbi időben éppen ezek a társaságok értéktelenedtek el a leginkább, mert a kormányzat árkorlátozó intézkedései miatt nem folyik be elegendő bevétel a hálózatkat birtokló vállalatokhoz. A cégek nem képesek fejleszteni, illetve szinten tartani az elektromos és gázszállító vezetékek műszaki színvonalát.
A kabinet törekvéseit több általunk megkérdezett szakértő érthetetlennek tarja. A hálózati elemek ugyanis rendszerint drágán kivásárolhatóak, ugyanakkor fenntartásuk óriási ráfordítást igényel, s emiatt garantáltan veszteséges befektetés az ilyen vállalatokat felvásárolni. Egyéb más okok mellett azért is, mert a tulajdonos ma már a vezeték megvásárlásával nem jut monopol helyzetbe, mivel az Európai Unió szabályai szerint minden piaci szereplőnek egyenlő hozzáférési joga van a gáz és áramszállító rendszerekhez, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Egyesek szerint egyebek mellett ezért volt felesleges a E.ON gáztárolók államosítása is, mert a tárolókapacitások igénybevételéhez nem kellett volnan a létesítmények tulajdonjogát megszereznie a kormányzatnak.
Szakértők szerint az áprilisra beígért 6,5 százalékos gázár csökkentés "vesztese" az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gázkereskedelmi cége lesz. A földgáz árába épített adókat ugyanis már aligha csökkenti a kormány, a hálózat használati tarifák ugyancsak nem mérsékelhetőek, lakosságot kiszolgáló kiskereskedelmi cégek pedig jelenleg is veszteségesek. Így potenciális finanszírozóként marad az MVM.
A kormányzatnak egyébként mihamarabb meg kellene alkotnia az áprilistól életbe lépő új gáztarifákról szóló rendelet, mert a szolgáltatók az átalánydíjat fizető ügyfeleiknek már március közepétől elkezdik egyszerre postázni az április, május, és június havi résszámlákat. Így abban az esetben, ha nem születik meg időben az új rendelkezés, akkor vagy késnek majd a számlák, vagy hibás összeg szerepel majd rajtuk.
A mostani gáztarifa lefaragás előnyeit már csak a következő fűtési idényben érzik majd a háztartások, miután a fűtési idény április közepén véget ér. Az áram és a távhő esetében pedig az új kormány kontójára ígért díjmérséklést az Orbán-kabinet, a villany ára ugyanis csak szeptembertől mérséklődik 5,7 százalékkal, a távfűtési tarifák pedig októbertől lesznek alacsonyabbak 3,3 százalékkal.
