Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. "Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik", akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell" - jelentette ki a szakember.
Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.
Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, "bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után", az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.
Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. "Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket" - fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, "hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez".
Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem "teljesítették", az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.
Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.
