Káosszal rajtolt az ajánlás

Publikálás dátuma
2014.02.17 20:18
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
Nem kezdhette meg zavartalanul az ellenzéki Összefogás összes jelöltje az ajánlások gyűjtését. Elrontott ajánlóíveket kaptak ugyanis több helyen az ellenzék jelöltjei az új jelöltállítási rendszer indulásának első napján. A Nemzeti Választási Iroda helyi ügyintézőket tett felelőssé a bakiért, amelyet igyekezett bagatellizálni. Az biztos: az idevágó jogszabály szigorú pontosságot követel az ajánlóívek hitelesítéséhez. A kormánypártot nem érintette a probléma, már bejelentette: a hét végére mindenhol meglesz a szükséges 500 aláírása.

Vecsésen, Mezőtúron, Csornán és Pécsett is olyan jelölőíveket kaptak kézhez az ellenzéki Összefogás jelöltjei, amelyeken rossz sorrendben szerepeltek a jelölőszervezetek, így megkérdőjeleződött az ajánlási okmányok hitelesíthetősége. Hétfő óta gyűjthetik az április 6-i parlamenti választáson indulni kívánó jelöltek az ajánló aláírásokat: a törvény szerint ugyanis a helyi választási irodák leghamarabb a szavazást megelőző 48. napon adják át az erre a célra szolgáló íveket a jelölteknek. Hétfő reggel ezért a legtöbb jelölt útja a választási irodákba vezetett, hogy átvegyék a papírokat.

Úgy tűnik azonban, mindez csak a Fidesz-KDNP-nek ment simán, az ellenzéki Összefogás közleménye szerint ugyanis több képviselő-jelöltjük hibás ajánlóíveket kapott az előzetesen hibátlanul leadott igénylőlapok adattartalmához képest, "az egységes informatikai rendszer ellenére rossz jelöltállító szervezeti sorrend szerepelt az ajánlóíveken, ezzel lehetetlenítve el az ajánlásgyűjtés megkezdését az ellenzéki jelöltek számára".

Nem mindegy, mit írunk alá
Aki az ellenzéki Összefogás pártjait támogatná az csak olyan ajánlóívet írjon alá, amelyen az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP sorrendben szerepelnek a jelölőszervezetek, s valamennyi párt neve külön meg van jelölve -  figyelmezteti a választókat egy, a legnagyobb közösségi oldalon terjedő bejegyzés. Kiemelik: ne írják alá az "Összefogás párt" nevű szervezet ajánlóíveit, mert "az a radikális jobboldali monoki polgármester pártja, aki a bajai időközin gulyást osztott a választást napján". Arra is figyelmezetnek: ne írják alá az "Együtt 2014" nevű szervezet aláíróíveit se, mert az nem Bajnai Gordon pártja. "Ha ezek a szervezetek elég aláírást kapnak, akkor a szavazólapon is gyengítik az ellenzéki összefogás pártjait".

Az ellenzéki pártok szövetsége minden körzetben az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP sorrendben kérte az ajánlóíveket, hivatalosan ebben a sorrendben szerepelnek majd a pártok az országos listán is. Nem tartották véletlennek a sorozatos bakikat, épp ezért közölték: képviselő-jelöltjeik addig nem távoznak a helyi választási irodákból, amíg helyes adattartalmú ajánlóíveket nem kapnak. Eközben a kormánypártok jelöltjei az érintett választókerületekben már reggeltől gyűjthették az ajánlásokat.

"Az ellenzéki Összefogás pártjai azonnali hatállyal vizsgálatot kezdeményeznek és a választási szervekhez fordulnak, hogy az egységes informatikai rendszer ellenére hogyan lehetséges ilyen szervezési kudarc, amely veszélyezteti az ellenzéki pártok indulását a választáson" - fogalmazott a szocialista Molnár Zsolt, az Együtt képviseletében eljáró Szigetvári Viktor, a DK-s Molnár Csaba, a PM-es Karácsony Gergely és a liberálisok nevében eljáró Boruzs András. Ám más típusú hibák is előfordultak, volt olyan fővárosi, ellenzéki jelölt, akinél csak egyetlen jelölőszervezetet, azaz pártot tartalmazott az ajánlóív, holott ő is az Összefogás közös jelöltje. Hibák egyébként összesen harminc-negyven körzetben fordultak elő.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ennek ellenére igyekezett bagatellizálni a történteket, s nemcsak azt közölték, hogy szerintük jól vizsgázott az új informatikai rendszer, hanem azt is: hétfőig 2600 egyéni jelölt összesen 320 ezer ajánló ívet igényelt az egyéni választókerületi irodáktól, melyekkel összesen 2,5 millió támogató aláírást lehet összegyűjteni. "Sajnálatos módon néhány esetben - az egyéni választókerületi irodák ügyintézőinek pontatlansága miatt - az informatikai rendszerbe nem megfelelően rögzítették az ajánlóív-igénylések adatait, így előfordult, hogy az informatikai rendszerből nem megfelelő tartalommal nyomtattak ki néhány ajánlóívet: egy esetben lemaradt az ívről a közös jelölt állításában részt vevő néhány párt; néhány esetben pedig nem a pártok által megadott sorrendben szerepeltek az íven - ez utóbbinak azonban jogi jelentősége nincs.

A problémát az egyéni választókerületi választási irodák haladéktalanul orvosolták, és a délelőtti óráktól már hibátlan ajánlóívek kerülnek átadásra a pártok részére. Fontos, hogy közös jelölt esetén az ajánlóíveken a jelöltet állító valamennyi párt nevét fel kell tüntetni" - írták.

Csakhogy valójában nem adminisztrációs hibáról van szó, hiszen az idevágó jogszabályok szerint a közösen induló pártok esetében a jelölő szervezeteket az általuk meghatározott sorrendben kell feltüntetni az ajánlóíven. A sorrendnek ráadásul nemcsak az aláírások hitelesítésénél lehet jelentősége, hanem a majdani eredmény, vagy a töredékszavazatok kiszámolásánál is. Előfordulhat ugyanis, hogy a helyi választási bizottságok hirtelen olyan jogértelmezéssel állnak majd elő, amely szerint a más sorrendben feltüntetett jelölőszervezetek nem azonosak azzal, amelyek a választói felhatalmazást kérték.

DK: Budapesten már csalnak a "Kubatov-legények"
Állampolgári bejelentés alapján hívta fel a nyilvánosság figyelmét a Demokratikus Koalíció (DK), hogy a főváros VI-VII. kerületében, a Cserhát utcában a fideszes aláírásgyűjtő aktivisták úgy csengettek be a házakba, hogy azt hazudták: az önkormányzattól jöttek. "Csak akkor derül ki, hogy valójában a Fidesz emberei, amikor a gyanútlan polgárok már beengedték őket az épületbe. A DK megállapítja, hogy Orbán Viktor Kubatov-legényei máris megkezdték a választási csalást".

Egy biztos, a Fidesz-KDNP kampánykezdését nem hátráltatta semmiféle adminisztrációs hiba. Így közölték is: még ezen a héten meglesz a kormánypártok országos listája. Rogán Antal elmondta: a gyors teljesítmény ellenére a következő napokban fel akarják keresni az összes potenciális választójukat, azaz nemcsak a minimálisan szükséges 500 aláírást szeretnék összegyűjteni körzetenként.

A Fidesz frakcióvezetője a párt V. kerületi irodájában beszélt arról: hétfő délelőtt a Fidesz irodáiban mindenhol összegyűltek az aktivisták, és túlnyomó többségük már kézhez is kapta az ajánlóíveket. Az 1-es számú budapesti választókerületben, ahol Rogán is indul, összesen 800 önkéntes segíti a Fideszt, s hétfő délig a jelöléshez szükséges 500 aláírásnak már csaknem a kétharmada összegyűlt. Épp ezért nem meglepő, hogy a belvárosi polgármester jobbnak tartja az új jelöltállítási módszert a korábbi ajánlószelvényes megoldásnál, mert - mint magyarázta - most minden választónak saját magának kell kitöltenie az ívet, amiből az következik, hogy biztosan ő az, aki az ajánlást megtette, nem pedig valaki más az ő cédulájával.

Szerző
2014.02.17 20:18

Gender-ügy: Kásler inkább ógörög vagy latin nyelvre tanítana

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:28
Kásler Miklós
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrások minisztere az egyetemektől azt várja, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek, mintsem társadalmi nemek tárgyra oktassanak.
– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.
Így reagált Kásler Miklós, az  emberi erőforrások minisztere a Magyar Időknek adott interjújában arra a kérdésre: vannak-e olyan szakok, ahol sokkal több szakembert kellene képezni?
A tárcavezető szerint annak ellenére "sincs elég történészünk, régészünk, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot...., hogy a XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban".
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
Csütörtökön közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írta meg a hvg.hu. A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
A miniszter az interjúban egybek mellett még utalt arra is, hogy változások lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is.  A teljes cikket itt olvashatja.  
2018.08.18 12:28
Frissítve: 2018.08.18 12:29

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00