Négy virtuóz ma este a Budapest Jazz Clubban

Publikálás dátuma
2014.02.19 13:07

Fotó: /
Négy kiemelkedő tehetségű művész kápráztatja el a közönséget ma este, nem mellőzve a humort és az önfeledt játékosságot sem.

Sárik Péter jazz-zongoraművész virtuozitásáról és műfaji sokoldalúságáról ismert. Egyedi ötletei örömteli és közérthető produkciók alakjában mutatják be, és teszik egyre népszerűbbé a jazz zenét. Gyémánt Bálint a Norwegian Academy Of Music ösztöndíjasa volt és olyan hazai kiválóságok hívják vendégükként, mint Harcsa Veronika, vagy a Transform Quintet. Fonay Tibor 2013 tavaszán megnyerte a BJC-ben rendezett Orszáczky Jackie Basszusgitár Tehetségkutató Versenyt. A fiatal géniusz, Hodek Dávid háromévesen kezdett érdeklődni a dobok iránt, ötévesen már Jávori Vilmos tanítványa volt. 

Sárik Péter – zongora
Gyémánt Bálint – gitár
Fonay Tibor – basszusgitár
Hodek Dávid – dob

Szerző
2014.02.19 13:07

Négy másodpercen túli élmény Arató András fotóival

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:34

Fotó: Népszava/ Vajda József
Fotóművészként 2001 óta állít ki a klubrádiós Arató András, kedden nyílt új tárlata.
Arisztotelész háromféle portrét határoz meg: az idealistát, a naturalistát és a szatirikusat. Arató András képein viszont mindhárom egyensúlyára törekszik – mondta Eifert János fotóművész a Képek majdnem szöveg nélkül című kiállításának megnyitóján. A kiállított harmincöt portré és a hozzájuk társított dedikálások fotói különleges művészeti körképet tárnak a néző elé a Cultiris Galéria terében, az Örkény István könyvesbolt emeletén. A fotográfus szűk kivágású képeiről többek közt Törőcsik Mari, Esterházy Péter, Heller Ágnes, Dés László, Alföldi Róbert, Závada Pál, Szüts Miklós és Fábián Juli néz velünk szembe. És ahogy azt Eifert János is hangsúlyozta: a fekete-fehér portrék nem csupán arcokat, hanem személyiségeket, lelki alkatokat sugároznak, s a rajtuk szereplő emberekre szinte ismerősként tekintünk, még ha nem is találkoztunk velük személyesen. Eifert elmondta, a felmérések szerint, ha egy képet négy másodpercig szemlélünk, az már jelent valamit. Arató képeinek esetében ez garantált: a tekintetek rabul ejtik nézőiket. A kiállított fotók egy része a Klubrádió beszélgetései során készült, s az alkotó – a Klubrádió elnök-vezérigazgatója – felajánlotta, a rádiót harmincezer forinttal támogatóknak a kiállítás zárultával egy-egy képet ajándékoz.

Infó

Cultiris Galéria,
XIII., Szent István körút 26.,
február 16-ig

2019.01.15 21:34

De hát nem lehet csendben maradni!

Publikálás dátuma
2019.01.15 14:30

Fotó: NURPHOTO/ OSCAR GONZALEZ
Schiff András, a világhírű magyar zongorista koncertet nem ad Magyarországon, most azonban egy újabb könyvvel örvendeztette meg rajongóit. Schiff az Orbán-kormány politikáját látva, és a - szerinte ettől nem függetlenül - felerősödő antiszemita hangokat saját bőrén is érzékelve -, hat évvel ezelőtt úgy döntött, bizonytalan ideig – azaz amíg a politikai helyzet nem változik -, sem koncertező művészként, sem magánemberként nem jön haza. Nevével fémjelzett, A zene a csendből jön című könyvvel azonban most megjelent Magyarországon. A kötet eredetije Németországban látott napvilágot, első felében Martin Meyer – a Neue Zürcher Zeitung tárcarovatának volt szerkesztője - beszélgetéseit olvashatjuk a művésszel, a második részt Schiff András válogatott írásai, esszéi teszik ki az elmúlt évekből, évtizedekből. Hasonló kötet 2003-ban jelent már meg, abban Győri László – jelen kiadvány egyik fordítója – jegyezte le, mit mesélt életéről a zongorista, a továbbiakban pedig szintén írások, vallomások olvashatók Hamburger Klára szerkesztésében és - részben – fordításában, zeneszerzőkről, zenésztársakról. Vannak átfedések, de sok az újdonság is. Mindkét helyen olvashatunk a családi gyökerekről, arról, milyen szörnyűségeket szenvedtek el a holokauszt alatt szülők és a rokonok, hogyan kellett zsidóságát megélnie gyerekként Schiffnek. És az új kötetből megtudhatjuk, a kis Andriska, nagyszájú élénk, gyerek volt, igaz rossz kisfiú, aki tíz éves koráig jobban szeretett focizni, mint zongorázni. Ismét főszereplők a tanárok, Kadosa Pál, Rados Ferenc, Kurtág György, Simon Albert. Utóbbi hármak: a guruk; megkérdőjelezhetetlen tudású óriási egyéniségek, akik éppen ezért talán túlságosan is rátelepedtek tanítványaik egyéniségére. Személyesen megélt történeteket olvashatunk, egyéni tapasztalatokról esik szó. Egy-két régebbi politikai írás is szerepel Schiff Andrástól, ezek 2016-ban a német kiadás szerkesztésekor, utószóban lettek aktualizálva, az pedig kifejezetten zavaró, hogy a 2018-ban megjelent kötetben két éves tények, gondolatok olvashatók frissítés címszóval. A zenei esszék nagyközönség számára legérdekesebb darabjai a már említett tanárok mellett a mesterekről szólók lehetnek, George Malcolm, Végh Sándor, Rudolf Serkin, csak néhány név a múlt meghatározó nagyjai közül. A műismertetések, elmélkedések némi zenei alapismereteket kívánnak, de még mindig sok olvasó érdeklődésére tarthatnak számot. Egy valamiben nem hasonlít az új kötet a régire: nincs benne CD-melléklet. 2003-ban három, egy évvel korábban a budapesti Zeneakadémián, koncerten készült felvételek jártak a könyvhöz. 2018-ban, ha a szerkesztők szerettek volna, akkor sem tudtak volna ilyet prezentálni. És ezt nyugodtan nevezhetjük több szempontból is tragédiának. Infó:  A zene a csendből jön Beszélgetések Martin Meyerrel, Esszék Schiff András, Martin Meyer Magvető Könyvkiadó, 2018
2019.01.15 14:30
Frissítve: 2019.01.15 14:30